Bartók Béla szlovák volt, Lisztnek szlovák felmenői voltak, Brahms magyar táncait tévesen hívják magyar táncoknak, mert az a cigányzene hagyományain alapul, és közelebb áll a roma, mint a magyar kultúrához – mindez Athénban hangzott el, az ún. Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett koncerten.
A nagykövet asszony arra panaszkodik, hogy szinte hagyomány, hogy a Pozsonyban bármilyen formában megfordult zenészeinket, zeneszerzőinket a tót nagykövetség kommunikációjában szlovákként titulálják.
A januári koncerten Bartók Bélát, mint az egyik legnagyobb "szlovák" népzenekutatót és gyűjtőt mutatták be. Liszt Ferenc esetében óvatosabban fogalmaztak, és csak azt említették, hogy feltételezhetően szlovák családi vonatkozások is vannak. Brahms magyar táncait úgy konferálták fel, hogy a darabot tévésen hívjuk magyar táncoknak, mert az a cigányzene hagyományain alapul, és közelebb áll a roma, mint a magyar kultúrához.
A terület-, történelem-, állampolgárság-rablók válasza
Az Index megkereste az athéni tót nagykövetséget, ahol azt a választ kapták, hogy semmi ilyesmit nem mondott a nagykövet, és a követség semelyik képviselője sem. Arra a kérdésére, hogy a fenti mondatok valóban elhangzottak–e a koncerten, azt a választ adták, hogy „Nem áll érdekünkben kommentálni az önök nem hivatalos információit. Mi releváns választ adtunk a szlovák nagykövet beszédét illetően.” Egy pár perccel később elküldött email-ben azt írták, hogy a koncertről semmilyen videó vagy hanganyag nem készült.
Az elkapott levél
Sándorfi Eszter nagykövet levelében azt írja, hogy „A szlovák magatartásból átüt a húszéves múltra visszatekintő állam identitáskereső frusztrációja.” Hangsúlyozza, hogy elvárható lenne, hogy olyan nemzetközileg magyarként ismert személyiségeket, mint Bartók Bélát vagy Liszt Ferencet, ne „szlovákosítsák el”.
Az eset azért is figyelemreméltó, mert visszatérő jelenségről van szó, mivel egy tavalyi koncerten szintén több magyar zeneszerzőt szlovákként konferáltak fel, meg sem említve az esetleges magyar vonatkozásokat. Illetve a nyáron egy szlovák cigányzenekar játszott többek között csárdást, és egyéb tradicionális magyar népzenét, anélkül, hogy Magyarországot egyszer is megemlítették volna.
A magyar nagykövet levelében úgy véli, hogy a görög közeget kihasználva tót részről tudatosan építenek fel egy hamis képet. Azt javasolja, hogy valamilyen formában kollégáinak jelezni kellene pozsonyi kapcsolatok felé, hogy a V4-együttműködést teljesen felesleges zenetörténeti dimenziókkal mérgezni; “Szlovákia húszéves fennállásának és elért eredményeinek tükrében, Pozsonynak is érdeke, hogy meghaladja a „Nagy Sándor”-komplexust” – írja.
Sándorfi Erzsébet nagykövet telefonon is nyilatkozott az Indexnek, persze, akkor már a levelében tapasztalható minimálisan elvárható harciasság is a tótok iránti meghunyászkodássá és mellébeszéléssé változott: “Nem igazán értem, hogy ez a rendezvénnyel kapcsolatos észrevétel miért és hogyan kapott nyilvánosságot, de ha már így adódott, fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a kijelentések nem a szlovák nagykövetség részéről hangzottak el, hanem a darabokat felkonferáló zenekar tagjától. Az athéni szlovák nagykövetséggel egyébként nagyon jó az együttműködésünk, bilaterálisan, és a Visegrádi Együttműködés keretében is. Ha ilyen jellegű probléma, esetleg félreértés merül fel, azt személyesen is meg tudjuk oldani. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencében azokra a dolgokra kellene összpontosítani, ami összeköt bennünket, a közös múltra, kultúrára – amelyhez hozzátartozik, hogy megosztjuk, de természetesen egyben tiszteletben is tartjuk egymás értékeit.”
A "magyar" külügy szerint évszázados együttéléséből adódik, hogy egy-egy történelmi személyiséget több nemzet is sajátjának érez
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az újabb magyarellenes esetre csak annyit reagált, hogy ezek az állítások "megmosolyogtatók". Mindenesetre szerinte azt támasztják alá, Magyarország helyesen teszi, hogy minden alkalmat megragad a magyar zenei kultúra bemutatására.
A sorozatos történelemhamisításra adott erélyes válasz helyett csupán annak a súlytalan véleményének adott hangot, miszerint a közép-európai népek évszázados együttéléséből adódik, hogy egy-egy történelmi személyiséget több nemzet is "sajátjának érez". Azt is felidézte, Magyarország és a már 20 éves "Szlovákia" megegyezett abban, hogy minden nyitott kérdést kétoldalú tárgyalások keretében vitatnak meg. Na ez a válasz a megmosolyogtató - tehetnék hozzá joggal a területrablók.
(Kuruc.info - Index - MTI)
Korábbi tót történelemhamisítások:
- "Mikszáth Koloman leghíresebb regényei Szlovákiában játszódnak, és bizonyítva van szlovák eredete"