Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Európa számára most az a legnagyobb horderejű és legfontosabb kérdés, hogy az Egyesült Államok továbbra is hajlandó-e a NATO védelmi szerződéseihez hűen a kontinens védelmére.
Tusk a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán pénteken megjelent interjúban kijelentette azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki időszakában Varsó és Budapest között nem volt közvetlen védelmi kapcsolat.
A lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott: az észak-atlanti szerződés keleti végein, Lengyelország szomszédságában felmerült a kérdés, hogy a NATO megmaradt-e olyan szerveződésnek, amely politikai és logisztikai szempontból készen áll a reagálásra például egy orosz támadás esetén.
Tusk szerint például amikor tavaly "hozzávetőleg húsz" orosz drón megsértette a lengyel légteret, egyes NATO-szövetségesek "úgy tettek, mintha mi sem történt volna".
"Számunkra ténylegesen fontos lenne tudni, hogy a NATO-kötelezettségeket mindenki olyan komolyan veszi-e, mint Lengyelország" - tette hozzá.
Kijelentette, hogy súlyos kérdésről van szó, mivel szerinte rövid távon, nem években, hanem inkább hónapokban gondolkodva kell mérlegelni egy esetleges orosz támadás lehetőségét.
A Financial Times a NATO-n belüli feszültségek illusztrálására felidézi, hogy az amerikai védelmi minisztérium egy kiszivárgott - hivatalosan nem cáfolt - e-mail-üzenete szerint Washington különböző büntetési módozatokat fontolgat azokkal a NATO-tagállamokkal szemben, amelyek nem segítettek az Egyesült Államoknak az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletekben.
A Pentagon belső körlevele által vázolt lehetőségek között szerepel például Spanyolország NATO-tagságának felfüggesztése, és az is, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálná a Falkland-szigetek feletti brit fennhatósággal kapcsolatos jelenlegi támogató álláspontját.
Donald Tusk a brit lapnak adott interjúban kijelentette ugyanakkor, hogy nincsenek komplexusai az amerikai-lengyel viszonnyal kapcsolatban, az Egyesült Államok "legjobb és legszorosabb európai szövetségeseként kezeli Lengyelországot".
"Számomra azonban a fő problémát az jelenti, hogy a gyakorlatban ez mit jelentene, ha valami történik" - tette hozzá a lengyel miniszterelnök.
Tusk kijelentette: szeretne hinni abban, hogy változatlanul érvényes a NATO-szerződés ötödik cikkelye, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól.
Úgy fogalmazott: ezzel kapcsolatban támadtak bizonyos problémái azon a tavaly szeptemberi éjszakán, amikor Lengyelországot "meglehetősen masszív drónprovokáció érte Oroszország részéről".
"Nehezen tudtam meggyőzni NATO-partnereinket arról, hogy ez nem csupán véletlenszerű incidens volt, hanem alaposan megtervezett és előkészített provokáció Lengyelország ellen" - fogalmazott a lengyel kormányfő.
"Egyes kollégáink számára sokkal könnyebb volt úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, és ezért szeretnék biztos lenni abban, hogy ha valami mégis történik, akkor Oroszország tudja, hogy kemény és egyhangú válaszra számíthat" - tette hozzá Tusk.
A lengyel kormányfő az interjúban kijelentette azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki időszakában Varsó és Budapest között nem volt közvetlen kapcsolat védelmi ügyekben.
Donald Tusk szerint biztosra vehető, hogy a következő miniszterelnök, Magyar Péter kormányzása alatt Magyarország sokkal jobb együttműködési készséget mutat majd védelmi kérdésekben és az Oroszországgal szembeni hozzáállásban.
(MTI)
