A lap arról érdeklődött, hogy az Orbán-kormány választási veresége és a Magyar Péter által vezetett Tisza-kormány felállása után az egyetem vezetése megfontolja-e, hogy újraindítja a budapesti campust. A Tisza programjában ugyanis ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülése után visszaállítja az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot. (Ez az egyik kötelezettségvállalás, amelyet Magyar Péter leendő miniszterelnök tett a befagyasztott EU-s források megszerzéséért – Népszava szerk.)

– A CEU tudomásul veszi a közelmúltbeli magyarországi választások eredményeit, amelyek jelentős politikai fordulópontot jelentenek. A CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein: az egyetem campusa Bécsben marad, míg budapesti telephelye a jövőben is fontos szerepet játszik kutatási tevékenységeinkben – olvasható a CEU állásfoglalásában. Hozzátették: a bécsi és a budapesti helyszín is jelentősen fejlődik és hozzájárul a CEU küldetéséhez.

Az egyetem a továbbiakban is elkötelezett az akadémiai szabadság, a nemzetközi együttműködés és a társadalmi szerepvállalás alapelvei mellett, és mindkét helyszínen egy intézményként követi ezeket a célokat.

Az Orbán-kormány 2017-ben vezette be a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítását, amelynek az volt az eredménye, hogy az akkori első számú közellenség”, Soros György által alapított egyetem 2019-től kénytelen volt fokozatosan Bécsbe áthelyezni fő oktatási tevékenységét, így az amerikai akkreditációjú képzéseit, amelyek az egyetem legnagyobb vonzerejét jelentik. A budapesti helyszín a könyvtárral és az archívummal főként kutatóhely lett, valamint itt működik a CEU Demokrácia Intézete is, amely az egyetem kutatótevékenységét fogja össze. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a lex CEU sérti az akadémiai szabadságot és az uniós jogot is, emiatt az Orbán-kormánynak módosítania kellett rajta, de az egyetem vezetése ekkor is úgy döntött, nem tér vissza a korábbi működési formában Budapestre.