Az Ukrajna elleni háború eddigi legnagyobb légitámadását indította az orosz fél Ukrajna ellen. Vasárnapra virradó éjszaka drónokkal és ballisztikus rakétákkal mértek csapást többek között Kijevre is. Ukrajna különböző pontjait érték a déli partvidéktől keletre és nyugatra. Oroszország 298 drónt és 69 rakétát indított több hullámban. A támadásoknak halálos áldozatai is vannak, az azonban biztos, hogy Moszkva nem a polgári célpontokat lövi 480-700 kg robbanó fejű Iszkanderekkel, már csak azért sem, mert ezek darabja 3 millió dollár. Közben az orosz védelmi minisztérium szerint légvédelmük az éjszaka folyamán 110 ukrán drónt lőtt le. Az ukrán erők egyebek mellett Moszkvát és környékét támadták.

Miközben tehát folynak a tárgyalások, a háború ismét egyre intenzívebbé válik. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Moszkva egyáltalán nem tart a Nyugat fenyegetéseitől, és úgy látja, a szankciók további szigorítása sem okozhat gazdasági értelemben olyan fájdalmat, ami belátható ideig a háború megállítására késztetné Oroszországot. A Kreml arra játszik, hogy Ukrajna aligha bírja tovább egy évnél – de talán még addig sem – a jelenlegi szinten fenntartani az ellenállást, így Oroszország kellő türelemmel elérheti a katonai céljait. Döntő lehet, hogy az ukrán erők mennyire bírják a kibontakozó nyári offenzíva nyomását. Valószínűsíthető, hogy ezt követően az ősszel, de legfeljebb a télen Ukrajna a jelenleginél rosszabb feltételekkel lesz kénytelen befagyasztani a háborút. Oroszország tehát tárgyal, de érezhetően nem bízik a nyugati elitben. Trumppal kissé más a helyzet, de a Kreml az európai „tettrekészek” és az elnök washingtoni belső ellenzéke miatt mintha az ő mozgásterét tartaná szűknek a megegyezéshez. Így aztán inkább a terepen próbál a jelenleginél egyértelműbb helyzetet teremteni. S mivel a másik oldal sem bízik Moszkvában, borítékolható, hogy egyelőre nem lesz tartós béke.

Az orosz magabiztosságot és bizalmatlanságot jól tükrözi Szergej Lavrov legutóbbi kijelentései is. A „Történelmi dél-orosz földek: a népek nemzeti identitása és önmeghatározása” elnevezésű moszkvai konferencián a külügyminiszter alkalmatlan vezetőnek minősítette Zelenszkijt, és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy legitimitásának kérdése alapvető fontosságú lesz az Ukrajnával kötött békeszerződés aláírásakor. Mint fogalmazott, Zelenszkij elnökségének törvényes mivolta finoman fogalmazva senkit sem győz meg, emiatt utódai megtámadhatnák a megállapodást. A feltehetően továbbra is Isztambulban folytatódó orosz-ukrán béketárgyalás kilátásairól szólva Lavrov azt mondta, hogy Moszkva rövidesen elkészíti az ukrajnai válság megoldásával kapcsolatos memorandumot, és megjelöli benne a konfliktust kiváltó okokat, amelyeket mint rákos daganatot el kell távolítani.

Lavrov elismerte, hogy Moszkva továbbra is óvatos Washingtonnal való kapcsolatában, nem hajlandó illúziókban ringatni magát annak dacára sem, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció szemléletmódjában jelentős változás történt az elődjéhez képest.

Lavrov szerint fontos realistának maradni, és megérteni, hogy sokszor adódott olyan helyzet, amikor az Egyesült Államok gyökeresen változtatott az álláspontján. Nyugat-Európa fegyverkezését az orosz külügyminiszter veszélyesnek nevezte, és elődeik sikertelen próbálkozásaira utalva azt üzente a „tettrekészeknek”, hogy hiába próbálkoznak erő pozícióból tárgyalni Oroszországgal.

Valahol a háború lezárásának jegyében folyik az ukrán határ teljes hosszán egy orosz pufferzóna kialakítása, Vlagyimir Putyin erről szóló bejelentése azonban azt is feltételezi, hogy a harcok nem egyhamar érnek véget.

Az orosz elnök ezt a törekvést azzal indokolta, hogy a Belgorodi, Brjanszki és Kurszki területek az ukrán erők rendszeres csapásaitól szenvednek. Április elején Valerij Geraszimov vezérkari főnök már beszámolt az államfőnek a pufferzóna kialakításának a sikereiről. Akkoriban megjegyezte, hogy az orosz csapatok továbbra is előrenyomulnak a Szumi régióban, miután az ukrán fegyveres erők vereséget szenvedtek a Kurszki területen. Az ebbe az irányban a fejlődés ma is folytatódik. Az offenzíva egy másik határ menti régióban, a Harkivi területen is folytatódik. Így a „Nyugat” harccsoport fellépésének eredményeként az orosz hadsereg tovább nyomulhat előre Kupjanszk irányába.

A szakértők megjegyzik, hogy a pufferzóna hatékony intézkedéssé válik, ha „hézagmentesen” kiterjesztik Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék területeire. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Moszkvának azonban eközben figyelembe kell vennie az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalási folyamat és a donyecki irányú katonai műveletek realitásait is.

Szakértők szerint a kialakítandó pufferzóna mélysége ideális esetben körülbelül 60-80 kilométer lesz, ami csökkenteni fogja az ukrán fegyveres erők arzenáljának pusztító erejét. Ezt mélységet az Ukrajnának átadott HIMARS rakéták és más nyugati fegyverek lőtávolsága határozza meg. Ily módon mérsékelni lehet a legkellemetlenebb és legpusztítóbb támadások fenyegetését.

Mint a Vz.ru portálnak Jurij Knutov katonai szakértő kifejtette, a pufferzónát optimális esetben később demilitarizált zónává lehet alakítani, ahol az ukrán fegyveres erők jelenléte tilos lesz. Ez azonban csak egy békeszerződés aláírása után lehetséges, amikor a felek higgadtan megvitathatják a rezsim fenntartásának részleteit.

Ami magát a pufferzóna elrendezését illeti, Knutov szerint itt lesz majd az első védelmi vonal, amely a délen még Szurovikin által kialakított erődrendszerhez hasonlítana. Ezenkívül – teszi hozzá a szakértő – az esetleges támadások megelőzése érdekében egy teljes értékű harccsoportot kell telepíteni ezekre a területekre. Gyalogságot és tüzérséget is el kell helyezni ezeken a területeken. Mint Knutov kiemeli, emellett nem szabad megfeledkezni a légvédelmi rendszerekről sem. Fontosnak tartaná elektronikus hadviselési (EW) állomásokat telepítését is. Az orosz védelem utolsó „akadályának” a határőröknek kell lenniük, akik figyelemmel kísérik a helyzetet a Belgorodi, Kurszki és Brjanszki területeken.

A pufferzóna kiépítése a rendezésről folyó tárgyalásokkal párhuzamosan fog zajlani, közben azonban orosz elemzők szerint arra is ügyelni kell, hogy a katonai fellépés hirtelen fokozódása ne zavarja meg a Moszkva és Washington közötti intenzívvé vált párbeszédet.

Knutov szerint ezért Moszkva szándékosan lassítja az előrehaladás ütemét a határvidéken. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy pufferzóna ráadásul nem mindig jelenti egy adott terület fizikai ellenőrzését. Például a pilóta nélküli repülőgépek (UAV) ügyes használata más fegyvertípusokkal kombinálva gyakran hatékonyabb, mint egy adott falu feletti közvetlen irányítás. A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a határ menti területek ellen aknavetőkkel és hagyományos tüzérséggel indított támadásait megakadályozhatja egy legalább 60 kilométer mély pufferzóna, ez azonban nem elegendő a pilóta nélküli repülőgépek jelentette fenyegetés kiküszöbölésére. Egyes drónok ugyanis képesek akár 1000 kilométeres távolságokat is megtenni. Ezért aztán a kialakítandó zónában jól meg kell szervezni a légvédelmet és az elektronikus hadviselést. Hozzáteszik ehhez még azt is, hogy egy ilyen zóna létrehozásának időzítését a katonai műveletek általános jellege fogja meghatározni.

Stier Gábor - Moszkva tér