Az Egyesült Államok lemondta Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett budapesti találkozóját, miután Moszkva kemény feltételeket fogalmazott meg Ukrajnával kapcsolatban – írja a Financial Times amerikai és orosz forrásokra hivatkozva.
 Fotó: Kevin Lamarque / Reuters |
Október elején Trump és Putyin telefonon még ugyan megegyezett abban, hogy Budapesten találkoznak, hogy a háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaljanak, néhány nappal később azonban az orosz külügyminisztérium olyan memorandumot küldött Washingtonnak, amely megerősítette Moszkva korábbi, változatlan követeléseit:
- területi engedményeket várnak Ukrajnától,
- az ukrán hadsereg radikális csökkentését,
- valamint garanciát arra, hogy az ország soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
A követelések után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter feszült hangvételű telefonbeszélgetést folytatott. Rubio ezután tájékoztatta Trumpot, hogy Oroszország nem mutat valódi hajlandóságot a kompromisszumra, így a Fehér Ház ezt követően lefújta a budapesti csúcstalálkozót.
A döntés gyors fordulatot jelentett Washington politikájában, alig egy héttel azután, hogy Trump korábban még nyitottabbnak tűnt Putyin felé, sőt – ideiglenesen elállt attól a tervtől, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat szállítson. Az amerikai diplomaták azonban már a tervezett csúcs előtt is kételkedtek abban, hogy érdemi előrelépés várható, mivel Moszkva álláspontja egyre rugalmatlanabb. Lavrov különösen keményen fogalmazott, amikor szeptemberi New York-i találkozójukon ismét a „nácik által uralt Ukrajnáról” beszélt, ami a Fehér Ház szerint hamis és propagandisztikus állítás.
A cikk szerint Trump ugyan továbbra is hajlandó lenne tárgyalni az oroszokkal, de csak akkor, „ha lát esélyt az előrehaladásra”.
A két vezető október közepi telefonbeszélgetése sem alakult jól: bár Trump „produktívnak” nevezte a beszélgetést, Putyin állítólag hosszasan dicsérte az orosz hadsereg sikereit a kelet-ukrajnai Kupjanszknál, ami feldühítette az amerikai elnököt. Másnap Trump egy feszült Fehér Házi találkozón Volodimir Zelenszkijtől is engedményeket követelt, és ingerülten beszélt a frontvonalakról.
Közben az orosz erők ténylegesen előrenyomultak Kupjanszknál, Zelenszkij szerint „nehéz” a helyzet, de az ukrán erők továbbra is kitartanak. A városnál szerzett orosz hídfő az Okszil folyónál stratégiai előnyt biztosít Moszkvának a Donbász elleni további támadásokhoz – ez a terület az egyik fő feltétele volt Putyinnak a korábbi, alaszkai Trump–Putyin-találkozón is.
A budapesti csúcs lefújása után Trump ismét keményebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben: új szankciókat hirdetett meg két orosz olajóriás ellen, és bírálta Putyint a nukleáris fegyverkísérletek miatt.
Moszkva eközben Washingtonra és Kijevre próbálta hárítani a felelősséget a tárgyalások kudarcáért. Lavrov egy magyar YouTube-csatornának adott interjúban azt mondta, Putyin Alaszkában jelezte, hogy kész az amerikai békejavaslatok elfogadására, de Trump részéről „nem érkezett közvetlen válasz”. Lavrov szerint az Egyesült Államok „radikálisan” változtatott álláspontján, amikor ismét az azonnali tűzszünetet kezdte követelni, és ebben szerinte az európai szövetségesek „nyomásgyakorlása” is szerepet játszott.
(FT - Index nyomán)
