Franciaországnak "masszívan újra kell fegyverkeznie" a következő tíz évben a fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Pierre de Villiers, a francia hadsereg volt vezérkari főnöke (2014-2017), aki szerint elengedhetetlen "helyreállítani a nemzeti egységet".
Legújabb könyve (Pour le succes des armes de la France - Franciaország fegyvereinek sikeréért) megjelenése alkalmából az AFP hírügynökségnek adott interjújában a tábornok úgy vélte, hogy "Franciaország és a franciák védelemnek a témáját meg kell vitatni, és a legfontosabb témák közé kell emelni, mert a helyzet súlyos".
 A világ legnagyobb didalívét Napóleon allíttatta a francia hadi nagyságnak |
"A világtörténelemben jól látható, hogy a gyengéket az erősek megtámadják. Ha újra erősek és tiszteletre méltók akarunk lenni, akkor masszívan fel kell fegyverkeznünk felszereléssel, emberrel, lőszerrel, logisztikával, és erkölcsi erővel is" - hangsúlyozta a volt vezérkari főnök, aki szerint ugyanakkor Franciaország "nagyon kényes pénzügyi helyzetben van, nagy lesz a kísértés, hogy lemondjunk erről a fegyverkezésről".
"A nemzeti kohéziót számos társadalmi, földrajzi és generációs törésvonal meggyengítette. Helyre kell állítani ezt a nemzeti egységet" - hívta fel a figyelmet a volt vezérkari főnök, aki nemsokkal Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása után nyújtotta be a lemondását, miután nyílt konfliktusba került az államfővel.
Pierre de Villiers 2017-ben bírálta a hadseregnél tervezett megtakarításokat, s a védelmi költségvetést "tarthatatlannak" nevezte. Ő az első vezérkari főnök, aki lemondott az 1958-ban, Charles de Gaulle elnök által által alapított V. köztársaság történetében.
"Jelenleg veszélyben vagyunk, mert elfelejtettük, hogy a háború lehetséges, és a törések nagymértékben gyengítenek minket. Mindenképpen foglalkozni kell ezekkel, kezdve a fiatalsággal, az oktatással, a családdal, azzal a katonai szolgálattal, amelyet nagyon régóta szorgalmazok" - mondta a nyugalmazott tábornok.
Emmanuel Macron november végén bejelentette, hogy Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos "nemzeti szolgálatot" fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és "a hadsereg igényeit" hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.
Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint "olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát".
Az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára. A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.
A jelenlegi vezérkari főnök, Fabien Mandon november közepén a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania "lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk", és készen kell állnia arra, hogy "elfogadja, elveszíthetjük fiainkat".
A kijelentést a baloldali ellenzék egy része "háborús uszításnak" minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés "hibának" nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák "nem készek meghalni Ukrajnáért".
(MTI)
Kapcsolódó:
