Az olaj ára több mint két éve nem látott szintre emelkedett, miután Saad al‑Kaabi, Katar energiaügyi minisztere figyelmeztetett: szerinte a Perzsa-öböl térségének olaj- és gázexportőrei napokon belül leállíthatják a termelést.
 Fotó: Brandon Bell / Getty Images |
A miniszter a Financial Timesnak azt mondta, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktus – amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban és tengeri kereskedelemben – akár „a világgazdaságot is térdre kényszerítheti”.
A Brent típusú olaj ára pénteken több mint 9 százalékkal emelkedett, hordónként 93 dollár fölé, ami 2023 ősze óta a legmagasabb szint.
A dráguló olaj nemcsak az üzemanyag árát növeli, hanem a fűtés, az élelmiszer és az importált termékek költségeit is. Ha az olaj és a gáz ára tartósan magas marad, az újra növelheti az inflációt olyan nagy gazdaságokban, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Al-Kaabi szerint, ha az Irán körüli konfliktus tovább tart, az olaj ára akár 150 dollárig is emelkedhet hordónként. Ez globális gazdasági lassuláshoz vezethet, mivel az energia drágulása hiányt és ellátásilánc-problémákat okozhat.
Katar leállította az LNG-termelést
Katar jelentős olaj- és LNG-exportőr, és a QatarEnergy már bejelentette, hogy katonai támadások miatt leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, és vis major helyzetet hirdetett. A miniszter szerint, ha a háború folytatódik, más exportőrök is követhetik ezt.
A világ olajellátásának körülbelül ötöde naponta a Hormuzi-szoroson halad át, de a forgalom az Irán és az Izrael közötti konfliktus kezdete óta jelentősen visszaesett. A szoros lezárása világszerte drágíthatná az árukat, és különösen érintené a nagy importőröket, például Kínát, Indiát és Japánt.
A BBC-nek megszólaló elemzők szerint, ha az Öböl-menti országok nem tudják exportálni az olajat, raktározniuk kell, majd a tárolók megtelése után kénytelenek lehetnek leállítani a termelést. Egyes szakértők szerint a 100 dollár feletti olajár reális forgatókönyv, de a kulcskérdés az, hogy meddig marad ilyen magas.
