Juncker válaszában felsorolta, hogy miben segített a bizottság Magyarország számára az elmúlt években, illetve milyen segítséget ajánlott fel, amelyet aztán a magyar vezetés nem fogadott el: 2015-ben például a többi tagállam felajánlotta, hogy 54 ezer menedékkérőt átvesz Magyarországtól, de a magyar kormány ezt elutasította, ráadásul visszaadta azt a csaknem 4 millió eurónyi forrást, amit a bizottság előre kifizetett Magyarországnak.

Juncker nem állt meg itt, megírta, a bizottság összesen 6,26 millió euró értékben tett elérhetővé rendkívüli segélyt Magyarországnak, amely ennek nagy részét nem hívta le. Az elnök emlékeztetett: Magyarország továbbra is hozzáfér a határvédelemre félretett összeghez, ami több mint 40 millió eurót jelent. Hozzátette: arányaiban Magyarország kapja a legtöbb uniós támogatást.

Mindezt azzal zárta, hogy ha Magyarországnak sürgős pénzügyi segítségre van szüksége a határvédelemhez, a bizottság "kész gyorsan megvizsgálni a kérést".

(MNO nyomán)

Az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a magyar kormány kérését a határvédelmi költségekhez való további hozzájárulásról, amelynek megítélése konkrét, szükséges esetben indokolt lehet - írta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevelében, hangsúlyozva, hogy a szolidaritás azonban "kétirányú utca".

Orbán Viktor az előző héten levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, azt kérve, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára az utóbbi két évben határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró (270 milliárd forint) felét.

A Politico brüsszeli hírportál által közzétett válaszlevélben Juncker mindenekelőtt üdvözölte, hogy Magyarország elismerte, a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak, és értékeli a támogatást, amelyet az EU tud nyújtani a közös érdekek védelméhez.

A bizottság elnöke ezután emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, visszautalva az előre kifizetett közel négymillió eurós (1,2 milliárd forintos) uniós támogatást.

Kitért arra is, hogy Brüsszel 2014-2015-ben három alkalommal is rendkívüli segélyt tett elérhetővé az ország számára összesen 6,26 millió euró (nagyjából 1,9 milliárd forint) értékben, de ennek Budapest mindössze egyharmadát hívta le. Kiemelte továbbá: Magyarország jelenleg is hozzáfér ahhoz a több mint 40 millió eurós (12 milliárd forintos) alaphoz, amelyet számára különítettek el a külső határok védelmére a 2014-2020-as költségvetési ciklusban.

Ezek mellett a strukturális és befektetési alapok is az európai szolidaritás egy formáját képviselik, amelyekből Magyarország 2014 és 2020 között mintegy 25 milliárd euró (7650 milliárd forint) értékben részesül, amely az éves magyar nemzeti termék (GDP) több mint 3 százalékát jelenti – olvasható a keddi keltezésű levélben.

Juncker végül hangsúlyozta: készek rövid időn belül megvizsgálni a magyar kérelmet, és indokolt esetben további támogatást fognak nyújtani az országnak.

A brüsszeli testület vezetője mindazonáltal leszögezte, hogy a szolidaritás “kétirányú utca”, nem pedig egy “á la carte menü”, amelyből kiválaszthatók a hasznos részek, mint a hozzájárulás a határvédelem költségeihez, miközben mások elutasíthatók, például a már elfogadott uniós menekültügyi kvóták.

A levélben ugyan erről nem esett szó, de a bizottság egyik szóvivője pénteken kijelentette, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését.