A gödi Samsung gyárnál tartott demonstráció jóval több volt látványos akciónál. A Mi Hazánk Mozgalom és a Bűnvadászok figyelemfelhívó gyárlezárása egy olyan ügyre irányította rá a reflektorfényt, amely évek óta a magyar közélet egyik legsúlyosabb kérdését testesíti meg: hogyan válhat egy multinacionális vállalat érinthetetlenné a kormány politikai és gazdasági védelme alatt? - írja a Magyar Jelen.
A demonstráció aktualitását a Telex friss tényfeltáró cikke adta, amely részletesen bemutatja, hogy a gödi Samsung gyár működése körül nemcsak környezetvédelmi és egészségügyi aggályok merültek fel, hanem a kormányzati döntéshozatal legfelsőbb szintjein is komoly konfliktusok és titkosszolgálati vizsgálatok zajlottak az üzem miatt. A cikk szerint egy időben még az is felmerült, hogy a gyár elveszítheti politikai „védettségét”, ám végül minden maradt a régiben: a Samsung egyelőre tovább működik, a kérdések pedig válasz nélkül maradtak.
Politikai védelem, közpénz, hallgatás
A gödi gyár esete tankönyvi példája annak, hogyan fonódik össze az állami támogatás, a politikai érdek és a multinacionális vállalati lobbi. A Samsung milliárdos nagyságrendű közpénztámogatásban részesült, miközben a helyi lakosságot évek óta sújtják a zaj-, víz- és vegyi terheléssel kapcsolatos problémák. Hatósági eljárások indultak, bírságok születtek – mégsem történt valódi fordulat.
A Mi Hazánk szerint ez nem véletlen, hanem rendszerszintű korrupció következménye: amikor egy külföldi nagyvállalat fontosabb a kormánynak, mint a magyar emberek egészsége és biztonsága. A demonstráción Dúró Dóra és Apáti István is hangsúlyozta: a kormány nem pusztán tétlen, hanem aktív szereplője annak a folyamatnak, amely során a jogszabályokat a befektetőkhöz igazítják, nem pedig fordítva.
Környezetvédelem vagy gazdasági érdek?
A gödi Samsung gyár működése kapcsán újra és újra felmerülnek a talajvízszennyezés, a veszélyes anyagok kezelése és a munkavállalók egészségkárosodása körüli kérdések. Ezek nem „zöld aktivista túlzások”, hanem dokumentált problémák, amelyekkel kapcsolatban a hatóságok rendre késve, vagy egyáltalán nem lépnek fel kellő szigorral.
A demonstráció egyik legfontosabb üzenete éppen az volt, hogy a környezetvédelem nem ideológiai kérdés, hanem nemzetstratégiai ügy. Ha egy gyár büntetlenül szennyezhet, és ha egy kormány következmények nélkül söpörheti félre a lakossági panaszokat, akkor nemcsak a környezet, hanem a jogállamiság is sérül hazánkban.
Következmények nélküli ország?
A többórás figyelemfelhívó akció végül hatósági intézkedéssel zárult: gyülekezési joggal való visszaélés miatt szabálysértési eljárás indult a Mi Hazánk politikusaival szemben. Dúró Dóra és Apáti István az eljárás során lemondtak mentelmi jogukról – egy gesztus, amely éles kontrasztban áll azokkal a döntéshozókkal, akik évek óta következmények nélkül dönthetnek milliárdokról, egész települések sorsáról. A gödi gyárlezárás így nemcsak tiltakozás volt, hanem kérdésfeltevés is: meddig élvezhet védelmet egy multinacionális cég a magyar állam részéről, és mikor számít végre a magyar emberek érdeke? - teszi fel a kérdést a lap.
