"Nem engedhetjük meg magunknak még tovább, hogy az olyan elfogadhatatlan blokádok, mint amilyenek jelenleg Magyarország felől jönnek, hátráltassák ezt a sürgősen szükséges segítséget, mert ez emberéletekbe kerül, hiszen hiányoznak az ország védelméhez szükséges források" - hangoztatta a német kereszténydemokrata politikus, mielőtt elutazott Varsóba, a Balti-tengeri Tanács informális miniszteri ülésére.

A külügyminiszter szerint rövid távon most azon múlik minden, hogy Ukrajna gyorsan hozzá tud-e jutni a 90 milliárd eurós kölcsönhöz. Mint mondta, erről is beszélni fog a Balti-tengeri Tanácsban hivatali partnereivel."mert ezzel nemcsak Ukrajnának teszünk szolgálatot, hanem a békének is Európában" - hangoztatta.

Wadephul azt fejtegette, hogy összességében az európaiaknak, s nem csak a Balti-tenger mentén lévő országoknak, többet kell tenniük Ukrajna megsegítésére. Ebbe szerinte beletartozik Ukrajna "elkísérése a csatlakozás útján" az Európai Unióba. Azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben ez lehet a legfontosabb biztonsági garancia Ukrajna számára.

Friedrich Merz német kancellár ugyanakkor már korábban világossá tette, hogy "kizárt Ukrajna 2027. január 1-jével történő EU-csatlakozása". Hozzátette, hogy minden országnak előzőleg teljesítenie kell az úgynevezett koppenhágai kritériumokat.

Az 1992-ben alapított Balti-tengeri Tanács soros elnöke jelenleg Lengyelország, a szervezet további tagjai Németország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Svédország, Finnország, Izland, Norvégia és az EU. Oroszország 2022 májusában lépett ki a szervezetből az ukrajnai háború kitörése nyomán.

(MTI nyomán)