A lengyel, a lett, a litván és az észt pénzügyminiszter aláírt pénteken Vilniusban egy közös nyilatkozatot, amelyben nagyobb uniós védelmi költségvetést követelnek az Európai Unió keleti szárnyán lévő tagállamok érdekében.
"Elvárjuk, hogy valamennyi tagállam aktívabban vegyen részt az európai biztonság garantálásában. Mindenki számára egyértelművé kell válnia, hogy Európának új eszközökre és új szabályokra van szüksége kontinensünk megerősítéséhez" - mondta Andrzej Domanski lengyel pénzügy- és gazdasági miniszter, akit a BNS litván hírügynökség idézett. Kristupas Vaitiekunas litván pénzügyminiszter szerint a négy országnak egységes hangon kell megszólalnia, hogy felhívja Európa többi részének a figyelmét: a keleti határok egyszersmind az Európai Unió külső határai is. Jurgen Ligi észt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Lengyelország és a balti államok "nagyobb terhet viselnek, mint más európai nemzetek", míg Arvils Aseradens lett pénzügyminiszter szerint a jövőbeli kihívások kiszámíthatatlanok, ezért az EU-tól nagyobb pénzügyi rugalmasságra van szükség.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a keleti szárny államai lényegesen több forrást fordítanak védelemre, mint az unió többi tagja, és a pénzügyi terhek egyenlőtlenül oszlanak meg a tagállamok között. A nyilatkozat üdvözölte a 2028-2036-os uniós költségvetés védelmi fejezetében tervezett kiadásnövelést, viszont az előirányzott összeget elégtelennek minősítette, és Ukrajna tartós támogatása mellett is síkra szállt. A találkozón Finnország és Ukrajna képviselői, valamint az Északi Beruházási Bank és az Európai Beruházási Bank munkatársai is részt vettek.
A NATO adatai szerint 2025-ben a GDP-arányos védelmi kiadások terén Lengyelország és a balti államok állnak az élen: Lengyelország a GDP 4,48 százalékát, Litvánia a 4 százalékát, Lettország a 3,73 százalékát, Észtország pedig a 3,38 százalékát fordítja védelmi célokra. Ezzel szemben a NATO-átlag 2,76 százalék, az európai szövetségesek és Kanada átlaga pedig 2,27 százalék.
A 2025-ös hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2035-re felemelik 5 százalékra a GDP-arányos védelmi kiadást, amelyből akkor legalább 3,5 százalékot alapvető katonai kiadásokra, 1,5 százalékot pedig olyan területekre szánnak majd, mint az infrastruktúra védelme, a civil felkészültség és az innováció.
(MTI)
