Frissítés: Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
Zoom
A mozgósítás ellen tüntető helyi lakosok zárják el a Csap-Kijev főútvonalat a Munkácsi járásban található Beregrákoson
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a "terrorellenes műveletben" csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A "Kárpátalja, ne háborúzz!" jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelték, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is.
Zoom
A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel, és a kényszermozgósítás leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.
A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az "ukrán-szlovák határátkelőhely" csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.
Zoom
Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az a hír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.
Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.
Zoom
Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.
Ilosván hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.
A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan hírek váltották ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket, és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat. Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban "ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján".
Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.
A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.
(MTI nyomán)
2. frissítés: videó a beregszászi tüntetésről:
A Duna TV összeállítása:
3. frissítés: megszűnt a blokád a Csap-Kijev főúton
Megszüntették a Csap-Kijev főút blokádját a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosok a Munkács melletti Beregrákos községben, így kedd este újraindult a forgalom a jelenlegi magyar határt az ukrán fővárossal összekötő nemzetközi autóúton.
A hatalmas közlekedési fennakadásokat okozó, még hétfőn létesített útakadályokat a beregrákosi és környékbeli falvak lakói azt követően kezdték felszámolni, hogy délután a helyszínre érkezett Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója, és tárgyalt a tüntetőkkel.
A megye vezetője megígérte, hogy az ukrán parlament kárpátaljai képviselőinek közreműködésével továbbítja Olekszandr Turcsinov házelnökhöz a helyi lakosok beadványát, amelyben azok a múlt héten elrendelt részleges mozgósítás módosítását kérik. Luncsenko arról is biztosította a tiltakozókat, hogy a besorozottak közül senkit nem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni.
A kormányzóval történt találkozó után a tüntetők két útakadályt megszüntettek, míg az utolsót, a harmadikat csak azt követően számolták fel, hogy rendkívüli ülést tartott a községi tanács, amely úgy döntött, hogy megvárják az ukrán parlament csütörtökre összehívott rendkívüli ülését, és amennyiben nem születik kedvező döntés a beadványuk ügyében, pénteken folytatják az útblokádot.
Kedd délután Luncsenko Ungváron találkozott a kárpátaljai civil szervezetek és a média képviselőivel, valamint a hadseregbe behívott tartalékosok hozzátartozóval, hogy tájékoztassa őket a részleges mozgósítással kapcsolatos kárpátaljai helyzetről, miután heves tiltakozás kezdődött a megye tucatnyi településén útlezárásokkal, Munkácson és Beregszászon több száz fős tüntetéssel.
A tanácskozáson a megye vezetője bejelentette, hogy Kárpátaljáról a részleges mozgósítás során ugyan több ezer behívót kézbesítenek majd a tartalékosoknak, de csak két és félezer besorozottat küldenek a kelet-ukrajnai "terrorellenes műveleti övezetbe". A legjobbak legjobbjait és elsősorban az önként jelentkezőket fogják a feladatra kiválogatni - tette hozzá.
A találkozón részt vett Valerij Packan, az Udar (Ütés) párt kárpátaljai parlamenti képviselője, aki elmondta, hogy a megye 13 járásából 200-200 tartalékost, falvanként 5-10 főt fognak a hadseregbe behívni. Ugyanakkor a hadkiegészítő parancsnokságoknak minden hadköteles korú személyt nyilvántartásba kell venni, hogy tudjuk, hányadán állunk – emlékeztetett.
A Kárpátalja négy járására kiterjedő útlezárásos tiltakozó akciókkal kapcsolatban Luncsenko kijelentette: „ha még egy napig nem tudtuk volna kezelni a helyzetet, akkor annak ellenőrzése kicsúszott volna a kezünkből”. Emlékeztetett arra, hogy "a kelet-ukrajnai helyzet destabilizációja" is útblokádokkal kezdődött.
Megjegyezte, "a kárpátaljai fejlemények a parlamenti választási kampány kezdetét jelzik, és részei annak a politikai játéknak, melyet egyes politikai erők űznek népszerűségük növelése érdekében".
„Én is szerettem volna azt mondani a beregrákosi embereknek, hogy a kárpátaljai lakosokat nem fogják behívni a hadseregbe, de ezt kormányzóként nem tehettem meg, miközben vannak, akik ilyen felelőtlen ígéretekkel hatalmas politikai tőkét kovácsolnak maguknak” – mutatott rá Valerij Luncsenko.
(MTI nyomán)
4. frissítés: nincs itt semmi gond...
Pártunktól és kormányunktól megtudtuk, hogy fölöslegesen izgul itt mindenki, hiszen Orbán Viktor megmondta, a magyarok biztonságban vannak, Németh Zsolt szerint pedig még mozgósítás sincs, bevonulni nem kell, csak önkénteseket toboroznak, nincs mitől tartani:
Korábban írtuk: Az MVSZ sajtószolgálatának legfrissebb értesülései szerint tömegesen érkeznek a katonai behívók kárpátaljai magyar férfiak nevére. Több kárpátaljai településen forronganak az emberek. Most fontosabb, mint valaha, hogy a magyar nemzet megszólaljon és hallassa a hangját: Ne vigyék a kárpátaljai magyar fiatalokat ágyútölteléknek az ukrajnai konfliktusokba!
Bótrágyra, Haranglábra és Újbótrágyra állítólag 80 behívó érkezett.
Muzsalyban 300-an tüntettek, átmenetileg lezárták az utat.
Kígyóson az asszonyok, lányok utcára vonultak, és a háború ellen tüntettek.

További képek itt.
Többen Beregszászban is szándékoznak tüntetni.
Ukrajnának nincs erkölcsi alapja a kárpátaljai magyarokat háborúba vezérelni, hiszen ez az állam a történelem során sohasem védte meg fegyverrel a kárpátaljaiakat. Különben is, a kárpátaljai magyarok és ruszinok teljesen szabályos népszavazás keretében mondták ki 1991-ben, hogy különleges státust kérnek Ukrajnán belül – emlékeztetett az I. világháború hivatalos kitörésének 100. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén mondott beszédében Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
(MVSZ Sajtószolgálat nyomán)