Elérkeztünk Észak-Európa utolsó képviselőihez is. Finnország, Dánia, Svédország és Norvégia után most Izland és a dán fennhatóság alatt lévő Feröer-szigeteket járjuk körbe.
A Magyarországnál nagyjából 10%-kal nagyobb Izland lakossága megközelítőleg 375 ezer fő. 2021-es adatok alapján a lakosságnak mindösszesen csak 76%-a mondhatja el magáról, hogy mind a két szülője izlandi. A népesség 4%-ának az egyik szülője külföldön született.
Zoom
Izlandi nők népviseletben
A külföldiek aránya nagyjából 18,5%, ami 68 ezer embert jelent. Ebből 15,5% bevándorló (57 ezer ember), 1,6% bevándorló hátterű, 1,4% pedig külföldön született, de az egyik szülője izlandi. A legnagyobb külföldi kisebbséget a lengyelek alkotják (közel 20 ezer ember), akik a bevándorlók több, mint kétharmadát jelentik. Arab, illetve muszlim államokból a bevándorlás - egyelőre - elhanyagolható, ám arról nincs adat, hogy az országban tartózkodó dán, svéd, német, brit és francia állampolgárok közül mennyien migrációs hátterűek. Statisztikák szerint 2020-ban a muszlim vallásúak 1300-an voltak a szigetországban.
Zoom
Idillikus kép egy izlandi faluról
A zsidók létszáma meglehetősen kedvező, 2018-ban nagyjából 50 és 150 fő között lehettek, bár ennél nagyobb lehet a számuk valamivel, mivel a statisztika csak a vallás alapján csoportosítja őket. 2000-ben Izland részt vett egy holokausztkonferencián Stockholmban, ahol aláírta azt a nyilatkozatot, miszerint az iskolákban kötelező a "vészkorszak" történéseinek oktatása. Ennyivel igazán tartoztak az ország lakosságának a 0,0004%-át kitevő zsidóságnak.
Ólafur Ragnar Grímsson 1996-tól 2016-ig Izland államelnöke volt. 2003-ban feleségül vette Dorrit Moussaieff izraeli üzletasszonyt, így a zsidó nő Izland first ladyje lett. Moussaieff 2006-ig nem is rendelkezett izlandi állampolgársággal - az izraeli mellett brit útlevele volt -, s akkor is csak azért kérte Izland elnökének a felesége a honosítást, mert diplomáciai incidensbe keveredett, amikor be akart utazni szülőhazájába, Izraelbe. 2016-ban kiszivárgott fájlok összekapcsolták Moussaieffet offshore cégekkel és trösztökkel, ami arra utalt, hogy valószínűleg elkerülte az adófizetést. Ügyvédei azt állították, hogy "üzleti érdekeit mindig legálisan hajtották végre, és azok magánügyek voltak".
Hivatalos vallásként 2021-ben ismerték el a judaizmust, aminek legfőbb előnye, hogy most már saját maguknak gyűjthetik az egyházi adót.
A kevés számú zsidó ellenére se lehet egy tradicionálisan fehér paradicsomról beszélni Izland esetén, nekik is vannak saját árulóik, liberálisaik. Az izlandi politikában minden nagyobb pártnak van női kvótája, ami 40%-ot jelent. A 2021-es választásokon a parlamenti képviselők 48%-a nő, szemben a 2009-es 16%-os globális átlaggal. 2009-ben Izlandon került először homoszexuális politikus a kormányfői székbe. A leszbikus Jóhanna Sigurðardóttir a szociáldemokraták színeiben nyerte meg a választást. Egyébként ő és "felesége" voltak az első deviáns "házaspár" Izlandon.
Zoom
Kevésbé harmonikus utcai képek falvakból és városokból...
Dániával, Svédországgal és Norvégiával ellentétben Izlandon jelenleg nincs kifejezetten nemzetiszocialistának nevezhető párt, ám nem volt ez mindig így. 1934 és 1944 között működött az izlandi Nacionalista Párt, mely nemzetiszocialista eszméket képviselt a szigeten. A párt célja az izlandi identitás megőrzése volt, s hitt az árja faj eszméjében, miközben antiszemita álláspontot képviselt. A képviselők szürke ingbe öltöztek, és vörös horogkereszttel díszített karszalagot viseltek. Legjobb választási eredményük az 1934-es reykjaviki helyhatósági választásokon elért 2,8% volt.
Zoom
Az egykori izlandi Nacionalista Párt lobogója
Izlanddal kapcsolatban ajánlom még Toroczkai László videóját, melyet a szigetországról készített.
Most pedig lássunk két politikai pártot napjaink Izlandjáról.
Izlandi Nemzeti Front - Íslenska þjóðfylkingin
A párt nem tagja az izlandi törvényhozásnak. Az INF 2016-ban jött létre.
Részt vettek a 2016-os parlamenti választáson, de csak a déli és az északnyugati választókerületben indultak jelöltjeik, miután a fennmaradó négyre nem sikerült indulót állítani, ennek részben oka, hogy többen is kiléptek a pártból.
Zoom
Az Izlandi Nemzeti Front lobogója
A 2017-es választásokon is kívánt indulni, de visszalépett, miután két körzetben is hamis aláírásokat fedeztek fel a listán. Augusztusban a párt két politikusa, Gústaf Níelsson és Gunnlaugur Ingvarssons új pártot alapított Frelsisfokkurinn (Szabadságpárt) néven, amely az Izlandi Nemzeti Front tagjait is elcsábította. Níelsson röviddel ezután kilépett a politikából, és Spanyolországba költözött.
Az Izlandi Nemzeti Front célja Izland szuverenitásának és függetlenségének, valamint nemzeti kultúrájának, nyelvének és szokásainak védelme. A párt teljes mértékben ellenzi a multikulturalizmust, és azt akarja, hogy Izland kikerüljön a schengeni övezetből. Az adósságrendezés mellett állnak. A párt emellett új, az amerikai dollárhoz kötődő valutát kíván bevezetni Izlandon, és meg akarja szüntetni az indexálást. Továbbá az idősek és a fogyatékkal élők érdekeire kívánnak összpontosítani. A pártprogram további javaslatai között szerepel egy svájci típusú népszavazási rendszer bevezetése is.
Zoom
Az INF a bevándorlás ellen demonstrál, miközben muzulmánok és támogatóik tiltakoznak ellenük
Az új mecseteket, a burkákat, a női nemi szervek megcsonkítását és az iszlám iskolákat ellenzi a párt, bár a párt azt állítja, hogy az izlandi alkotmányban foglalt vallásszabadságot nem ellenzi. A keresztény és északi kultúrát támogatja.
Szabadságpárt - Frelsisfokkurinn
Túl sok információt nem találni róluk. Egy jobboldali populistának mondott politikai párt Izlandon. A párt 2017 júniusában alakult, és részt vett a 2018-as városi tanácsi választásokon Reykjavíkban, ahol 147 szavazatot kapott, ami az összes szavazat körülbelül 0,24%-a.
A városban a párt a lakhatási kérdések megoldására összpontosított, valamint szót emelt az ellen, hogy a városban mecsetet építsenek. A párt az izlandi kultúrát szeretné megőrizni, valamint ellen kívánnak állni a multikultúrának, ugyanakkor a rasszizmustól elhatárolódnak. A párt elnöke Gunnlaugur Ingvarsson.
Feröer-szigetek
A szigetcsoport neve magyarul Juh-szigeteket jelent. A feröeri parlament, a Løgting a világon a legrégebbi, 900 óta működik. 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik.
A szigetek területe nagyjából 1400 km2, lakossága pedig 54.000 fő.
Zoom
Tórshavn (Thor kikötője) a szigetek fővárosa
Zoom
A Sørvágsvatn tó 32 m-rel a tengerszint felett fekszik
Származásilag a lakosság döntő többsége feröeri, skandináv és kelta eredetű.
Demográfiailag körülbelül 2000 nő hiányzik a migráció miatt. Az 1990-es évek elején a Feröer-szigetek mély gazdasági válságba került, ami súlyos kivándorláshoz vezetett; ez a tendencia azonban a következő években nettó bevándorlásig változott. Ez a népesség cseréjének formájában történt, mivel fiatal feröeri nők távoztak. Ennek eredményeként néhány feröeri férfi feleségül vett a Fülöp-szigetekről és Thaiföldről származó nőket, akikkel olyan csatornákon keresztül ismerkedtek meg, mint az online társkereső webhelyek, és megszervezték, hogy kivándoroljanak a szigetekre. Ez a körülbelül háromszáz nőből álló csoport a Feröer-szigetek legnagyobb etnikai kisebbsége. Természetesen érthető, hogy a férfiak családot kívánnak alapítani, de hogy ehhez miért nem lehet a fehér rasszból származó nőket találni, akár a szegényebb európai országokból, az rejtély. Ezzel a lépéssel természetesen a skandináv géneket rontják, s egy ilyen kis lélekszámú népesség esetén is komoly demográfiai torzulásra számíthatunk néhány évtizeden belül a fajkeveredésnek köszönhetően.
Zoom
Feröeri férfi ázsiai feleségével és keverék gyerekükkel
A Feröer-szigeteken kifejezetten szélsőjobboldali vagy legalább nemzeti párt nem található. A politikai paletta "jobbszélén" a konzervatívok állnak. A Középpárt (Miðflokkurin) egy kereszténydemokrata, szociálkonzervatív párt, mely politikáját egy hagyományos és bibliai keresztény alapvető nézetre alapozza, beleértve az abortusz, az eutanázia és az LMBTQP- jogok ellenzését is. A párt azon dolgozik, hogy a társadalomban a keresztény alapfelfogás érvényesüljön, és ezzel összhangban legyenek a Feröer-szigetek politikai döntései.
A párt társadalompolitikai munkájának központja, hogy a betegek, idősek és fogyatékkal élők biztonságos és jó életet élhessenek. A társadalomnak céltudatosan kell dolgoznia az alkohol- és drogfogyasztás visszaszorításán .
Úgy vélik, hogy a Feröer-szigetek istenadta halászati vagyona az összes feröeri közös tulajdona, s ezért is kell nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetvédelemre. A 2022-es feröeri választásokon 6,6%-ot szereztek, ami két mandátumot jelent a 33-ból. A párt korábban több minisztert is adott a helyi kormányokba.
A párt Izraellel és Ukrajnával szemben barátságos politikát folytat.
Mind Izland, mind a Feröer-szigetek esetében igaz, hogy a kontinenstől való távolságuk, s ezáltal elszigeteltségük okán, a közelmúltig viszonylag kevésbé voltak kitéve az invazív, romboló fajok (zsidóság, arab, afrikai bevándorlás) támadásainak. Ebből kifolyólag nem is volt igazán táptalaja a valódi nacionalista politika kifejlődésének. Az egypólusú világrend, a globalizmus és a pusztító liberalizmus, valamint az internet következtében "kinyílt világ" láthatóan megfertőzte toxikus eszméivel ezeket az északi, árja paradicsomokat is; így lassan a faji erózió, az elkorcsosodás útjára léptek.
Mivel minden hatás ellenhatást szül, így remélhetőleg a szigetek lakossága is hamarosan elkezdi kitermelni saját ellenállását, akik a sékeljobboldaltól és a filoszemitizmustól mentesen, a PC-t elutasítva saját népük és rasszuk kultúráját fogják kizárólagos prioritásként értékelni. Mielőbb úgy legyen!
Zoom
Feröeri nők népviseletben
Észak-európai portyánk ezzel végéhez ért. A következő héten Izlandtól 4900 km-re folytatjuk barangolásunkat (ha bárkánk nem feneklik meg az Ararát-hegyén).
S természetesen zene a végére.
KG
A sorozat korábbi részei: