A szavazóurnák bezárásakor nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint a PSD-s miniszterelnök, Ciolacu magabiztosan, legalább 7 százalékponttal vezetett a papíron liberális, ám rendkívül vallásos korábbi tévés Elena Lasconival szemben, míg a legtöbb kutatás, valamint mainstream sajtó által negligált Calin Georgescu a CURS exit pollja szerint harmadik, a CIRA–Avangarde szerint ötödik lehetett, miközben a legutolsó kutatás szerint a szavazatok 6,2 százalékára számíthatott.

Azonban az exit pollok közlése után nagyot fordult a verseny: miközben a választás előtt a legnagyobb kérdésnek az tűnt, hogy ki lesz a második Ciolacu győzelme mellett, először meglepetésre Georgescu átvette tőle a vezetést a szavazatok 80 százalékos feldolgozottságánál, majd a célegyenesben reggel Lasconi is beelőzte a végül harmadik helyezést megszerző miniszterelnököt.

Lasconi a diaszpórában, valamint Bukarestben jobban szerepelt a miniszterelnöknél, így amikor az utolsó szavazatokat számolták, egyre jobban csökkentette hátrányát Ciolacuval szemben, majd a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottságánál át is vette tőle a második helyet.

Hogy a papíron liberális, kampánya során azonban nacionalista húrokat pengető Lasconi mennyivel szerepelt jobban e két, utoljára maradt helyen az egykori tévés, jól mutatja, hogy a diaszpórában leadott szavazatoknál az első ötbe nem is jutott be a regnáló miniszterelnök. Ez egyébként azt jelenti, hogy a történelem során először rendezik meg Romániában az elnökválasztás második fordulóját, hogy ott nem lesz PSD-s jelölt.

A legfrissebb, magyar idő szerint valamennyivel 8 óra után közölt adatok szerint 99,91 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek – a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.

Georgescu győzelme óriási meglepetés, ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldön leadott szavazatoknál is az első helyre futott be a korábban a szélsőjobboldali AUR-ban, majd 2022-ben onnan kilépve karrierjét függetlenként folytató 62 éves politikus.

Georgescu leginkább éles NATO- és EU-ellenes, valamint oroszbarát nézeteiről ismert, miközben a két világháború között működő, 1941-ben, a második bécsi döntés után betiltott legionárius mozgalmat és korábbi vezetőit élteti, ami korábban a Harmadik Birodalom támogatását is élvezte – 2022-ben amiatt kellett távoznia a George Simion vezette AUR-ból, mert az egyébként még mindig szélsőjobboldali, valamint revizionista Simion eltávolodott a párt korábbi legionárius nézeteitől.

Azonban Georgescura nem kizárólag a szélsőjobboldali szavazók szavazhattak, mivel kommunikációjában jóval visszafogottabb, nem olyan harsány és botrányos, mint például Simion vagy az Európai Parlamentbe bekerülő Diana Sosoaca, miközben korábbi ENSZ-ben szerzett tapasztalata miatt jóval hitelesebb vezetőnek tűnt náluk – ezt is alátámasztja, hogy Simionnál jóval több szavazatot kapott, miközben Simionra is közel 1,3 millióan szavaztak.

Georgescu leginkább a TikTokon futott fel, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket közvetített.

Az exit pollok után Georgescu egyébként úgy nyilatkozott, hogy a választáson a román nép a békéért kiáltott, méghozzá rendkívül hangosan, viszont ez szerinte nem az öröm, hanem a szenvedés hangja volt. Georgescu szerint ha a pártok meghallgatták volna őket, akkor nem lett volna ilyen hangos e kiáltás – a választás előtt biztos győztesnek tartott Ciolacu egyébként nem lepődött meg az exit pollban szerzett harmadik helyén, amiért a PSD pártelnöke koalíciós partnerét, a PNL-t okolta.

A második fordulóba bejutott Georgescu pedig egykori pártelnöke, a végül negyedik helyet megcsípő Simion támogatását is élvezi: miközben az AUR elnöke az exit pollok után kifakadt, hogy szerinte toxikusan manipulált közvélemény-kutatásokkal megpróbálták befolyásolni a szavazókat és meglopták szerinte, később már arról beszélt, örül Georgescu győzelmének, mivel így a második fordulóban mindenképpen lesz egy általa szuverenistaként jellemzett jelölt.

Georgescu váratlan győzelme jelzi a románok elégedetlenségét a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szemben, amik Ceausescu bukása óta dominálják a román politikát – az országot korábban váltógazdaságban, 2023 óta közösen irányító PSD és PNL jelöltjei be se jutottak a második fordulóba.

A mostani eredmény pedig hatással lehet a december 1-jei parlamenti választásra is. A PNL-nek pedig nem túl kedvezőek a jelenlegi eredmények, hiszen elnökjelöltjük, az egyébként még maga szerint sem túl jó politikai alkattal rendelkező Niocale Ciuca mindössze az ötödik helyezést érte el és még két számjegyű eredményt sem tudott felmutatni – sajtóhírek szerint egyébként még hétfőn le fog mondani pártelnöki posztjáról. Miután a PSD-s Ciolacu is alulmaradt, vélhetően ő is így fog majd tenni.

Az RMDSZ elnökének valódi esélye nem volt a győzelemre, azonban Kelemen Hunornak a választás inkább arról szólt, hogy pártjával valós időben felmérjék, hogyan állnak, és miként tudnak mozgósítani a számukra nagyobb téttel bíró parlamenti választásra.

Ennek ellenére elégedettek lehettek az RMDSZ eredményváróján, hiszen az már biztos, hogy 2019-hez képest jobb eredményt ért el Kelemen – míg 2019-ben 357 ezren szavaztak rá, idén már többen mint négyszázezren.

Az RMDSZ eredményváróján a pártelnök arról beszélt az exit poll adatok után, hogy nem tartja kizártnak a 450 ezer szavazat megszerzését se – ettől végül elmaradt, de így is jobban szerepelt, mint öt éve.

Kelemen emellett azt is kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb, hogy erős képviselettel legyen jelen a román parlamentben, és meg tudja akadályozni a rossz döntéseket, például a régiók átszervezését, ami politikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozná az erdélyi magyarokat.

Az elnökválasztásokon 2009 óta folyamatosan jelöltként elinduló Kelemen ezenkívül azt is elárulta, hogy a december 1-jei választások előtt az RMDSZ nem fog egyik elnökjelölt mögé se beállni, de aki megkeresi őket, azzal szóba fog állni a párt.

A magyar kormány számára egyébként az elnökválasztás első fordulója kedvezőtlen módon ért véget: az Orbán Viktorral pragmatikusan együttműködő Ciolacu tovább se jutott, helyette pedig egy, a magyarok jogait fontosnak nem tartó jelölt, valamint Lasconi személyében egy olyan jelölt közül fognak dönteni a románok, aki a magyar kormányfő egyik legkeményebb kritikusa Romániában, ráadásul korábban kijelentette, hogy államfőként akár nemkívánatos személynek nyilvánítaná Románia területén Orbánt.

A második fordulót két hét múlva, december 8-án rendezik majd, míg a két forduló között december 1-jén parlamenti választást is tartanak. Aki a második fordulóban nyer, öt évig fogja képviselni az országot a NATO-, valamint az EU-csúcsokon.

A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra - hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kelemen Hunor a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját kommentálva elmondta: az RMDSZ államfőjelöltjeként több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, arányaiban 4,5-4,6 százalékot, ami egy parlamenti választáson küszöb alatti eredmény lenne. Ezt kell a következő napokban valamilyen módon korrigálni, hogy mindenki megértse, végiggondolja, hogy most már a "szülőföldért való harcról" van szó, és a december elsejei parlamenti választásra plusz mozgósításra van szükség - tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, az elnökválasztás második fordulójába bejutó jelöltek között van egy olyan ember, akit eddig alulmértek, és ez "sokkhatást" okozott az országban. Calin Georgescu független jelölt Kelemen Hunor szerint "a múlt század húszas, harmincas éveinek a vasgárdista ideológiáját képviseli, holokauszttagadó, antiszemita, magyarellenes".

Kiemelte: a parlamenti választások után egy "erős, magyarellenes, szélsőséges, vasgárdista, regionális ideológiát képviselő tábor" alakulhat ki, amely a magyar közösségre veszélyt jelent, és "ez a veszély ma sokkal nagyobb, mint volt tegnap reggel, az elnökválasztás első fordulója előtt".

Az RMDSZ feladata, hogy ezt tudatosítsák, valamint a legkisebb közösségtől a nagyvárosokig minden magyar emberhez eljussanak az összes csatornát és az összes eszközt használva a következő napokban - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy a városokban vannak még tartalékaik. Elmondta, hat megyét megnyertek, Erdélyben első helyen vannak, de az RMDSZ mögött rögtön a szélsőségesek állnak, ami "igazából a nagy veszély".

Calin Georgescu független jelölt, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot a romániai elnökválasztás első fordulójában - mutatják a leadott voksok 99,9 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

A nagypolitikában ismeretlennek számító, az egykori román szélsőjobboldali szervezet, a Vasgárda háborús bűnökért elítélt vezetőit nyilvánosan méltató Georgescu a hét végén leadott voksok 22,93 százalékát összegyűjtve jutott be a második fordulóba.

A választási hatóság (AEP) honlapján közölt hivatalos adatok alapján kedden reggel Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 19,17 százalékot összesítő elnöke 434 szavazattal megelőzte Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt (19,15 százalék), így ő lehet Calin Georgescu ellenfele az elnökválasztás december 8-i második fordulójában.

Az urnazárás után közzétett becslések még azt mutatták, hogy a voksok 18 százalékát összesítő Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke lehet a voksok 25 százalékát összegyűjtő Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök ellenfele a második fordulóban, és Calin Georgescut sorolták a harmadik helyre 16 százalékkal.

Calin Georgescu az őt még harmadik helyre soroló exit poll-eredmények közzététele után adott televíziós nyilatkozatában "a román nép bámulatos öntudatra ébredéseként" értékelte a választások eredményét.

"A román nép úgy döntött, hogy nem hajlandó többé térdepelni, nem tűri tovább a megszállást, az elnyomást és a megaláztatást. Erősek vagyunk, bátrak vagyunk, sokan elmentünk szavazni, és még többen leszünk a második fordulóban. Most bebizonyosodott, amit mondtam: nem politizálunk, történelmet írunk" - jelentette ki Calin Georgescu.

Az elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu bejegyzései egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd - környezetvédelmi szakemberként - diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitesti-i Tudományegyetemen.

Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta.

Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Calin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt történelmi figurákat dicsőit.

(Index - MTI nyomán)

A legionáriusokról és követőikről: Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta

Kapcsolódó: Bukaresti földindulás