Vida Ildikó, NAV elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba.

A lap szerdai számában közölt interjúban a NAV-elnök elmondta azt is, hogy polgári és büntetőeljárásokat kezdeményez a hivatalt és a személye ellen ért rágalmakkal kapcsolatban. Mint mondta, vizsgálati csoportot állít fel, amely "mikroszkóppal" fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat.
Vida Ildikó hangsúlyozta, az eljárást példátlannak, aljas támadásnak tartja, hozzátéve: semmilyen korrupciós ügynek nem volt és nem részese. A NAV elnöke az interjúban elmondta, hogy nem foglalkozott a lemondás gondolatával, mert azzal beismerte volna a vádakat. A NAV elnöke úgy fogalmazott, érthetetlen számára, hogy miért támadták őt és a hivatalt ok nélkül.
"Vannak vizsgálataink, amelyek olyan érdekcsoportok körül folytak és folynak napjainkban is, amelyek könnyen kapcsolatot teremthetnek az amerikai nagykövetséggel. Az is elképzelhető, hogy külső személyek, minden alap nélkül bár, de ránk hivatkoznak egyes esetekben és ez ellen szinte lehetetlen védekezni" - fogalmazott. Vida Ildikó beszélt arról is, hogy a beutazás korlátozásáról levélben értesítették, amelyben egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, melynek egyik passzusa, hogy felfüggeszthetik belépését annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.
A levélben - amelynek tartalmáról tájékoztatta a magyar kormány egyik illetékesét - sem ügyet, sem tárgyat, sem bizonyítékot nem neveztek meg - tette hozzá. Hozzátette, csak részben emiatt az ügy miatt kerülte az elmúlt hetekben a nyilvánosságot, távol maradásának másik oka, hogy szabadságra ment. "Tudom, hogy szerencsésebb lett volna hamarabb kiállnom a nyilvánosság elé, de ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem" - mondta Vida Ildikó.
(MTI)
Frissítés: a teljes interjú:
– Ön azok közé tartozik, akiknek az Egyesült Államokba való beutazását az amerikai nagykövetség nemkívánatosnak minősítette?
– Igen.
– Egyedüliként a NAV vezetői közül, vagy több kollégájával együtt?
– Többen vagyunk.
– Kik ők?
– A többieket nem szeretném megnevezni. Én vagyok a NAV elnöke, s ha egy ilyen aljas támadás ér minket, akkor az én feladatom, hogy megvédjem a munkatársaimat és persze magamat is.
– Tehát tudja, hogy önön kívül kiket tiltottak ki?
– Igen, elmondták nekem.
– Ön emiatt az ügy miatt kerülte feltűnően a nyilvánosságot az elmúlt hetekben?
– Csak részben. Azt, hogy szabadságra megyek, már régebben megszerveztem, most volt az őszi szünet, ekkor tudtam együtt lenni a gyermekemmel. A szabadságom előtt néhány nappal kaptam meg az amerikai nagykövetség értesítését, tehát később, mint ahogy az első hírek a médiában megjelentek. Másfelől viszont én is ember vagyok, és mélyen megrázott egyrészt maga az eljárás, amit példátlannak tartok, másrészt pedig az a minden tényállítást és bizonyítékot nélkülöző rágalomözön, ami rám zúdult és zúdul azóta is.
– Nem gondolja, hogy minden egyes nap, amelyet hallgatással töltött, növelte az ön ellen megfogalmazott vádak hitelességét?
– Tudom, hogy szerencsésebb lett volna hamarabb kiállnom a nyilvánosság elé. De ez az aljas támadás annyira megrendített, hogy napokig fel sem tudtam fogni, hogy mi történik velem. Egyszerűen most jutottam el idáig.
– Miért nevezi aljasnak az amerikai nagykövetség lépését?
– Az eljárásuk annyiban különbözik az ötvenes évek koncepciós pereitől, hogy azokat a pereket legalább lefolytatták.
– Miért támadnák meg önt ok nélkül?
– Ez számomra is érthetetlen, nagyon sokáig gondolkodtam ezen, kerestem az okokat. Az én lelkiismeretem tiszta, és abban is biztos vagyok, hogy a munkatársaim, akik évtizedek óta ott dolgoznak, szintén mindig a legjobb tudásuk szerint és tisztességesen jártak el. Nem tudom. Vannak vizsgálataink, amelyek olyan érdekcsoportok körül folytak és folynak napjainkban is, amelyek könnyen kapcsolatot teremthetnek az amerikai nagykövetséggel. Az is elképzelhető, hogy külső személyek, minden alap nélkül bár, de ránk hivatkoznak egyes esetekben, és ez ellen szinte lehetetlen védekezni. Mégis, nem gondolható ép ésszel, hogy ezeknek ilyen következményei lehetnek.
– Önt levélben értesítették?
– Igen.
– Mi volt abban a levélben?
– Pár sorban az írták, hogy a belépésem az Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül. Egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, amelyikben van egy passzus, miszerint felfüggeszthetik a belépési jogát annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.
– Ennyi?
– Ennyi. Sem ügyet, sem tárgyat, sem semmit nem neveztek meg, hogy bizonyítékról már ne is beszéljek. Hogy lehet ez ellen védekezni? Gondolja meg, ha önre rámutatnak, hogy tolvaj, és napokkal később már mindenki ezt visszhangozza, mit tenne?
– Még aznap elmondanám, hogy nem igaz, és a továbbiakban nem törődnék vele. De tény, hogy én nem vagyok a NAV elnöke, és emiatt nem is tudom beleélni magam az ön helyzetébe. Egyébként azt, hogy az amerikai döntés minden konkrétumot nélkülöz, a média is felvetette, és André Goodfriend ügyvivő erre úgy reagált, hogy a magyar kormány minden szükséges adat birtokában van.
– Egyrészt a magyar kormány ezt cáfolta. Másrészt az ügyvivő minden alkalommal, amikor megszólalt, mást mondott. Először azt nyilatkozta, hogy kormánytagok is érintettek a kitiltásban, később pedig azt, hogy csak kormány közeli tisztviselők és üzletemberek vannak a listán. Először azt állította, hogy nem tud olyan amerikai cégekről, amelyeket érintene a NAV vizsgálata, majd pár nap múlva elismerte, hogy a Bunge már három évvel ezelőtt jelezte az áfacsalásokat a NAV-nak, s mivel szerintük a NAV semmit nem tett, jelentették az ügyet a nagykövetségnek. Amikor erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra hozta, hogy a NAV 2011 óta vizsgálatot folytat a Bunge által jelzett ügyben, és el is indultak a büntetőeljárások és a letartóztatások, akkor az ügyvivő azt mondta, hogy Washington voltaképpen nem is kívánja, hogy a magyar állam a konkrét korrupciógyanús esetekben indítson vizsgálatot, csak szeretné, ha gesztusként lecserélnének néhány NAV-vezetőt. A legfurcsább pedig az volt, amikor azt mondta, hogy a kitiltottak hivatalos úton, Magyarország képviseletében továbbra is beutazhatnak az Egyesült Államokba. Vagyis hivatalos személyként nem vagyunk kitiltva, holott e vonatkozásban neveztek minket korruptnak, ellenben ki vagyunk tiltva magánszemélyként, amely minőségünkben nyilvánvalóan nem lehetünk azok.
– Amikor a levelet elolvasta, az abban foglaltakat jelezte a kormánynak?
– Igen, egy illetékesnek jeleztem.
– Kinek?
– Mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről.
Zoom
– Ha mindegy a név, akkor el is mondhatná.
– Nem szeretném ebbe az irányba elvinni az ügyet, mondom, a kormány tudott arról, hogy mi történt.
– Mit mondott önnek ez a bizonyos illetékes?
– Hogy bármilyen megfoghatatlan és homályos a vád, ki kell állni, és el kell mondani az igazat, mert a hazugság és a korrupció ikertestvérek, és ahol az egyik bekopog, ott tudnivaló, hogy hamarosan megjelenik a másik is.
– Az amerikai nagykövetség nyilvánvalóvá tette, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a neveket. A média tehát a mai napig csak találgatott. Felmerült önben, hogy esetleg megpróbálja eltitkolni, elhallgatni az érintettségét?
– Nem. De akkora ütést kaptam, hogy szükségem volt egy kis időre, hogy magamhoz térjek.
– Az ön személyén keresztül a NAV-ot is komoly vádak érték. Foglalkozott a lemondás gondolatával?
– Miért kellett volna hogy foglalkozzak?
– Hogy tehermentesítse az adóhatóságot.
– Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit - érti? - semmit nem követtem el, semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese, és tisztán állok bármilyen vizsgálat elé.
– Most nagyon könnyen le is válthatják, hiszen a kormánynak nyilvánvalóan nem érdeke, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata sokáig feszült maradjon.
– Akkor sincs más választásom. Ki kell állnom, meg kell védenem a NAV-ot, a munkatársaimat és magamat is. Anyatigristípus vagyok, és két családom van, az egyik a szűkebb családom, a másik maga a NAV. A végsőkig küzdeni fogok az igazunkért, és soha nem adom fel. Egyszerűen nem tehetek mást. Valaki, valahol, valamiért, arctalanul és minden konkrétum nélkül rám sütötte a bélyeget, hogy korrupt gazember vagyok, és akkor én mostantól éljek együtt ezzel a bélyeggel, tűrjem a rágalmakat, a rám zuhogó mocskot, tűrjem, hogy szétcincálják a becsületemet, hogy belegázoljanak a magánéletembe? Hát nem. Nem.
– Lehetséges, hogy hibázott? Itt van például a Horváth András-féle zöld dosszié esete. Annak idején, amikor ez a zöld dosszié foglalkoztatta a nyilvánosságot, a NAV egy nap alatt letudta a belső vizsgálatot. Nem kellett volna mégis több időt fordítani rá?
– Pontosan annyi időt szántunk rá, amennyi szükséges volt. Csak a kiemelt adóalanyok körét néztük át, hiszen a vádak erre vonatkoztak, s ez jóval szűkebb, mint a teljes adóalanyi kör. Minden eset számítógépes rendszerben van nyilvántartva, azonnal látni, hogy rendben, folyamatban vannak a vizsgálatok. A rendszerünk tele van kontrollpontokkal, ott van a törvényességi főosztályunk, a biztonsági főosztályunk, a tervezési főosztályunk, és vannak külső ellenőrzési pontjaink, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál pedig egy külön részleg foglalkozik velünk. Mindez rendkívül megnehezíti, hogy visszaélések történjenek. Amúgy pedig a gyors áttekintésen túl részleteiben is foglalkoztunk az üggyel. A törvényességi és a biztonsági főosztályunk egyetlen olyan esetet tárt fel, amelyben megállapították, hogy az eljáró illetékes intézkedése szakszerűtlen volt, de költségvetési kiesést ez az intézkedés sem eredményezett.
– Úgy tűnik, az amerikai nagykövetséget nem győzték meg.
– Ez már akkor is látszott, hiszen valóságos politikai hisztéria robbant ki az ügyben, elhangzott egy fellengzős és bizonyítatlan állítás, és az egész ellenzék nekiugrott a NAV-nak, hogy ilyen korruptak meg olyan korruptak vagyunk. Nem vagyunk.
– Elhangzottak általános állítások is az önök rovására, amelyek szerint tűrhetetlenül magas az áfacsalások aránya Magyarországon, és…
– …Igen, hogy mi ehhez asszisztálunk. Teljesen légből kapott vád ez is. Néhány nappal ezelőtt jelent meg az Európai Bizottság tanulmánya az úgynevezett áfarésről. Az áfarés a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbözetet jelenti. Ez Magyarország esetében 2011-ben és 2012-ben még ezermilliárd forint körüli összeg volt, most pedig azt írta le az Európai Bizottság, hogy 2013-ban már csak 900 milliárd forint volt a különbözet. S hogy ez magyar jelenség lenne? Nevetséges. Az egész uniót érintő problémáról van szó, a bizottság adatai szerint Európában a végösszeg 177 milliárd euró. Ebből ránk esik hárommilliárd euró. Magyarországon az áfarés 25 százaléknyi, ami hozza az európai átlagot. Romániában 44 százalékos, Szlovákiában 39 százalék. Hol van hát az a nagy magyar áfabotrány, hol? Persze a 900 milliárd forint is nagyon sok, ebből is faragnunk kell. Jogalkalmazók vagyunk, a normatív környezetet nem mi alakítjuk, persze, megtesszük a javaslatainkat, és kaptunk is az elmúlt években új jogi eszközöket, ilyen a fordított áfa, a preregisztrációs eljárás, a fokozott adóhatósági felügyelet, a kiutalási határidő meghosszabbítása, jövőre pedig bevezetjük az elektronikus árukövető rendszert.
– A másik ügy, amelyet a média összefüggésbe hozott az amerikai nagykövetség lépésével, a Bunge nevű amerikai cég esete. Ezt az Index tárta fel, s az volt a lényege, hogy a Bunge az áfacsaló cégek miatt állandó versenyhátrányba került a magyar piacon, s bár megtették a szükséges bejelentéseket, a NAV részéről nem történt semmi érdemleges intézkedés.
– De történt. Több ezer vizsgálat van az adott termékkört érintő területen, a Bunge jelzéseit komolyan vettük, mint ahogy egyébként minden bejelentést komolyan veszünk, elindultak a nyomozások, büntetőeljárások kezdődtek, és letartóztatások is történtek. Mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter el is mondta a nyilvánosság előtt, amikor a Bunge neve felmerült.
– Igen. És mégis, látjuk, hogy mindez nem volt elég. Mit tud még tenni?
– Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a felmerült kevés konkrétumról bebizonyítottuk, nem állják meg a helyüket, a homályos, általánosságokban megfogalmazott vádakkal szemben pedig szinte lehetetlen védekezni. Mégis, tudom, hogy ez nagyon súlyos ügy, amelyben mindenképpen gyors eredményeket kell felmutatnunk. Amit tenni tudok: felállítok a NAV-on belül egy külön vizsgálati csoportot, amelyik képletesen szólva mikroszkóppal fogja újra átvizsgálni a Magyarországon működő összes számba jöhető céghez kötődő eddigi ügyeket és szálakat, másfelől pedig a NAV és a magam nevében megindítom a ránk szórt rágalmak miatt a szükséges polgári és büntetőeljárásokat.
– Ami a vizsgálati csoportot illeti, ezt értsük úgy, hogy Vida Ildikó visszalő Washingtonra?
– Dehogy lövök, nem lövök sehová. De a NAV-ot, a munkatársaimat és engem is korrupcióval vádoltak meg, és olyan drasztikus diplomáciai eszközhöz nyúltak, hogy nyilvánvaló: mindezt nagyon komolyan kell vennünk. Megígérem, komolyan vesszük. A vizsgálati csoport munkáját személyesen én fogom felügyelni, és természetesen az összes jogszabály legszigorúbb betartásával és betartatásával fogjuk végezni ezt a feladatot is. Fel kell tárnunk, hogy valójában mi az amerikaiak problémája, miután hiába kérjük mi, hiába kéri a kormány, nem mondanak semmi konkrétumot.
– A levél kézhezvétele után kereste a kapcsolatot André Goodfrienddel?
– Nem. Azt is írta, hogy egy esetleges vízumkérelem során tehetek a döntésükkel kapcsolatban észrevételeket. Nos, nem vagyok korrupt, és a kollégáim sem azok, ennyi az észrevételem.
(MNO)
2. frissítés: valaki már megint hazudik
Korábban Lázárék, Szijjártóék azt mondták, nem ismerik a kitiltottak névsorát, most viszont Vida bejelentette, hogy ő bizony szólt nekik. Varga Mihály azt szeretné elhitetni, hogy ennek ellenére pont ő, a NAV-elnök főnöke nem tudott erről.
Az Index szerint Vida Ildikó beismerésében az sem elhanyagolható tény, hogy az adóhatóság elnöke éppen a Magyar Nemzetben hozta kellemetlen helyzetbe a kormányzatot, amely eddig következetesen azt állította, nem ismeri a kitiltottak nevét. A Magyar Nemzet az Orbán Viktorral egy ideje egyes lapok szerint "háborúban" álló Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik, Vidát pedig Simicska emberének tartják.
Az első Orbán-kormány idején, amikor Simicska egy ideig az adóhatóság elnöke volt, Vida a helyetteseként dolgozott, majd a 2002-2010 közötti szocialista kormányzatokat a szintén Simicskához köthető Mahir alkalmazottjaként vészelte át. Mindez pedig azt jelzi, hogy a kitiltási botrány a "Simicska–Orbán-háborúban" is lecsapódhatott, hiszen Vida hallgathatott volna arról, hogy a kormány ismerte a neveket vagy sem, az adóhatóság elnöke mégis fontosnak tartotta ezt hangsúlyozni, ahogy az újságíró is.
A kormány szerint egyébként Vida hazudik. Kurucz Éva kormányszóvivő egy – amúgy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáról szóló – sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta: Vida Ildikó közvetlenül a Magyar Nemzetben megjelent interjú előtt tájékoztatta Varga Mihályt arról, hogy kitiltották. Arra a kérdésre azonban, hogy ez az állítás ellentmondásban van a NAV-elnök szavaival, miszerint a levél elolvasása után jelezte a kitiltást, a kormányszóvivő nem tudott mit válaszolni, ezért inkább szóról szóra megismételte a kifogásolt állítást. Kuruczhoz hasonló nyilatkozatott tett Varga Mihály és L. Simon László is, mindketten arra utaltak, hogy Vida Ildikó nem mond igazat - írja a lap.
3. frissítés: Jobbik: mondjon le!
A Jobbik azt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökétől, hogy mondjon le pozíciójáról – mondta Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője szerdán.
Ellentmondásosnak minősítette, hogy Vida Ildikó közlése szerint tájékoztatta a kormány egy illetékesét az Egyesült Államokból való kitiltásáról, a kormánytagok ugyanakkor ezzel ellentétes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.
Az elnök korábbi nyilatkozatával párhuzamot állítva felvetette: ha a kormány hazudott, akkor megjelent a korrupció is?
A jobbikos politikus sajtóhírekre hivatkozva azt mondta, hogy az áfacsalásokat kifogásoló étolajipari cégnek, a Bunge-nak azt ajánlották informális úton, hogy legyen a kormány stratégiai partnere, és a megnőtt bevételeiből 10 százalékot utaljon át egy kormányközeli alapítványnak. Szilágyi György arra vár választ, hogy ugyanezt a rendszert alkalmazták-e a többi, több tucat külföldi partnercéggel is.
Kijelentette: az érintetteknek le kell vonni a következtetéseket, s a NAV elnökének le kell mondania tisztségéről, mert ezzel mentheti meg a hivatalt attól, hogy korrupcióra épülő szervezetként éljen a köztudatban.
A képviselő beszélt arról is, hogy a kormánynak változtatnia kell a gazdaságra hatással lévő hivatalok eljárásain, és az emberek, vállalkozások érdekeit kell szolgálnia. Problémaként jelölte meg, hogy a Forbes magazin leggazdagabb magyarjait összesítő listájának 16. helyén megjelent Simicska Lajos, aki – mondta – sikeres közbeszerzések, állami megrendelések hatására lett az egyik legbefolyásosabb ember.
Szilágyi György reagált arra is, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő további magyarok beutazási tilalmát helyezte kilátásba. Azt mondta: Magyarország szuverén, nem szeretnék, ha bárki beavatkozna belügyeibe és gazdaságába, abba, hogy gázvezetéket, atomerőművet akar építeni vagy más országokkal fűzné szorosabbra kereskedelmi kapcsolatait. Nem szeretnék azt sem, ha Ukrajnához hasonlóan Magyarországot is destabilizálnák és a lehallgatási botrányok során gyűjtött adatokat saját gazdasági érdekeikre használnák fel – fogalmazott.
A jobbikos politikus kérdésre azt is elmondta: szeretné hinni, hogy az eddig amerikai kitiltások megalapozottak voltak, de azt várná el egy szövetséges országtól, hogy ha információi, bizonyítékai vannak bűncselekményekről, akkor közölje.
(MTI)