Soha nem látott fenyegetéshullámmal néz szembe az üzleti világ és a pénzügyi szektor a digitális fizetések és az online bankolás területén. A kiberbűnözők nemcsak exponenciálisan növekvő veszteségeket okoznak, hanem megingatják az ügyfelek bizalmát is, miközben jelentős többletberuházásokat kényszerítenek ki a vállalkozásoktól – írja a 24.
 Illusztráció: Shutterstock |
A kártyacsalások okozta veszteségeket monitorozó FICO European Fraud Map adatai szerint az elmúlt években drasztikusan romlott a helyzet, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. Az online tranzakcióknál előforduló Card-Not-Present (CNP) csalások veszteségeit is beleértve idehaza a bankkártyás csalások összértéke több mint hétszeresére nőtt 2021 és 2024 között: 3,3 millió euróról, mintegy 1,2 milliárd forintról 22,4 millió euróra, vagyis 8 és fél milliárd forintra.
Ez az utolsó vizsgált évben 22 százalékos növekedést jelentett, ami igen drasztikus emelkedés.
Az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Központi Bank 2025-ös közös jelentése szerint a veszteségek legnagyobb része az átutalások és a kártyás fizetések során érte a fogyasztókat, a gazdasági társaságokat és más szervezeteket.
Az EU/EGT-ben kibocsátott kártyákkal lebonyolított, mintegy 111 milliárd kártyás fizetés közül közel 17 millió bizonyult csalárd ügyletnek. A fenyegetés tehát rendszerszintű.
Ráadásul az adathalászok és csalók nem csupán közvetlen pénzügyi károkat okoznak, hanem hosszú távon aláássák az ügyfelek bizalmát is, miközben folyamatosan növelik az intézmények működési költségeit. Egyre több erőforrást kell fordítani a védelmi rendszerek fejlesztésére, a munkatársak képzésére, valamint új jogi és technológiai megoldások – például az erős ügyfél-hitelesítés – bevezetésére annak érdekében, hogy a károk minimalizálhatók és a visszaélések megelőzhetők legyenek.
Nem véletlen, hogy mára széles körben érvényesül a zero liability, azaz a zéró felelősség elve a kártyabirtokosok védelmében. Ennek értelmében az ügyfél nem viseli a pénzügyi felelősséget az engedélye nélkül végrehajtott kártyás tranzakciókért, amennyiben nem szándékosan követte el a visszaélést, nem járt el súlyosan gondatlanul, például nem adta át a PIN-kódját, és időben jelezte a problémát a bankjánál.
A chargeback, vagyis a visszaterhelési eljárás ezzel párhuzamosan olyan formális jogi-pénzügyi folyamat, amelynek során a kártyabirtokos – például csalás vagy hibás teljesítés miatt – vitatja a tranzakció jogosságát, és a bankja visszaigényli az összeget a kereskedőtől.
