Az itteni Wiki oldala, miközben túlzottan negatív értékelésbe nem megy (nem mehet – okok itt) bele, egy-két érdekes tényt azért közöl róla: “Krio nyelvismerete és tudományos kapcsolatai lehetővé tették számára, hogy beiratkozzon a londoni egyetemre. Egyedül ketten tudták kihasználni a pozitív diszkriminációt.(Látható, a réti négerek Angliában sem tolonganak az egyetemek kapujában. Nyilván az angol fasiszták miatt - a szerk.) A cikk megemlíti azt is, hogy Hancock volt az első roma, aki (bár ma már főleg Amerikában rontja a levegőt) Nagy-Britanniában Ph.D. fokozatot szerzett. De a sorok közt hamar kiderül, miféle tudományos teljesítmény áll emögött: "Ph.D.-vel végzett, bár nem volt se középiskolai érettségije, se semmiféle diplomája.”

Mintha csak az itthoni cigányvezetők életrajzát olvasnánk. A Kolompár Orbán-féléknek jobb esetben a 8 általánosa megvan (ami sok esetben persze nem nyolc, csak annak a PC megfogalmazása, hogy jártak elemi iskolába), és aztán valami gyorstalpalón szerzett “diploma”. Nem merész feltételezés, hogy Hancock doktori fokozatát pár összelopkodott, szívbemarkolóan cigánysajnáltató és nácizgató tanulmány mixelésével szerezte.

De ne foglalkozzunk olyan csekélységekkel, hogy egy középiskolát nem végzett, diplomát nem szerzett embernek hogy lehet Ph. D.-je. Tekintsük át inkább pályafutása jellemzőit.

Több cikkünkben is foglalkoztunk már Dennis Marlock rendőr és Dr. John Dowling könyvével, amelynek címe: “Tolvajlás-engedély: a vándorló [cigány] átverőművészek játékai, szabályai, az Ön pénze”. Most nézzük meg, hogy milyen nemtelen eszközökkel próbált meg fellépni Hancock a szerzők ellen. Teljes egészében idézzük (magyarul) az itt található írást:

“Ha az ember a “cigány” szót a pozitívon kívül bármilyen más módon merészeli használni, azonnal megkapja a bigott, rasszista címszót; olyanét, akinek célja az USA-ban élő cigányság életének megnehezítése. Ez különösen igaz a rendőrség, ill. igazságszolgáltatás kötelékében dolgozókra, a médiamunkásokra, illetve a politikusokra.

Ezek a megbélyegzések igazak lennének akkor, ha azoknak lenne valamiféle igazságtartalma. De nincs. Ahelyett, hogy a problémákat őszintén, szemtől szembe megbeszélnék, számos magukat romavédőnek kijelölt aktivistacsoport és személy kifejezetten hazugságokkal és hasonló, nemtelen támadásokkal operál azok ellen, akik megkérdőjelezi az ő sokszor illogikus gondolataikat. Annak oka, hogy miért használnak ilyen taktikát, ezen cikk tárgya.

A roma emberjogi aktivisták eltökélt célja, hogy emeljék az ázsiójukat: a többségi nemzet elismerje a romák a társadalomhoz való pozitív hozzájárulását, hogy ellentételezéseket kapjanak a múlt ellenük irányuló bűneiért, és hogy megakadályozzanak mindennemű, a romák ellen irányuló erőszakot, illetve a személyiségi jogok megsértését. Az ellenség, ahogy ők látják, a rendőrség, és mindazok, akik nem értenek teljesen egyet a nézeteikkel.

Amíg magával a céllal semmi baj nincs, az alkalmazott eszközökkel annál inkább. Miközben csökkenteni kívánják a romák ellen irányuló, szerintük létező gyűlöletet és igaztalan tulajdonságokkal való felruházást, aközben a saját tetteik éppenhogy növelik azt. Az a tény, hogy írtam pont erről egy könyvet, gyűlöletük tárgyainak listáján előkelő helyezésre predesztinált.

Annak érdekében, hogy bemutassam, ezek a roma aktivisták milyen gyalázatos lépésekre képesek, kiválasztottam egy romának, Dr. Ian Hancock-nak, a bohóckodását. Ezt két célból teszem. Egyrészt, nagyon jól ismerem a taktikáját, mivel már jó ideje célpontjuk vagyok, és az is maradok. Másrészt, Hancock a roma jogvédők körében felettébb utánozott és követett személyiség. Miközben sok embernek lehet, hogy ugyanazok a gondolatai, kifejezetten kétlem, hogy ugyanazokkal a szavakkal fogalmaznák meg ezeket. Tehát, ha az embert vagy kéttucat roma aktivista szekálja, és a leveleik szinte szóról szóra ugyanazok, feltételezhető, hogy azok eredetije Hancock-tól származik, és gondolatainak szinte fénymásolatai.

A rendvédelmi szerveket nem érdekli, hogy egy bizonyos bűnözőcsoport hogy nevezi magát. A bűnözésük a szervek vizsgálatának tárgya, és nem az, hogy hogyan nevezik magukat. Jelenleg, az USA-ban nagyon sok szervezett bűnözői csoport van, akik magukat cigánynak nevezik. Ezek védőfalat húznak maguk köré megvesztegetéssel, fenyegetésekkel, ál-panaszokkal és korrupcióval. A rendőrségi akták egyértelműen leszögezik, hogy az amerikai cigánybűnözés dollármilliárdokat “forgalmaz”, nagyon jól szervezett és hihetetlenül hatékony. Bár a romajogi aktivisták azt szeretnék velünk elhitetni, hogy a romák azért lopnak, mert nincs más lehetőségük [vö. mélyszegénység, megélhetési bűnözés], az igazság mást mond.

Egészen mostanáig, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szerveknek nem sikerült ezeket a csoportokat igazán fülön csípnie. A sikertelenségnek számos oka van; a legáltalánosabbak a következők:

Miután belefáradtak az addigi, felettébb hatástalan, az állandóan át- meg átalakuló bűnözői csoportokat üldöző módszerekbe, a bűnüldözők összehangolták erejüket. Figyeltek arra, hogy átadják [a cigánybűnözéssel kapcsolatos] tudásukat többi kollégájuknak. Mindez azt eredményezte, hogy az addig szinte gond nélkül tevékenykedő bűnözői csoportok falba ütköztek, és sokkal keményebb, hatékonyabb  rendőri fellépéssel találták szembe magukat.

Elismerés helyett a bűnüldöző szervek és a média azon munkatársai, valamint azon szakírók, akik a cigányokkal foglalkoztak, fenyegető leveleket kezdtek kapni olyan hangzatos nevű szervezetektől, mint például a Roma Unió, az Ügyvédi Szövetség a Roma Jogokért és Elismerésért, és a Roma Rágalmazás Ellenes Szövetség. Minden esetben rasszistának és bigottoknak nevezték ezeket az embereket, és elmondták, hogy jogi lépéseket is tesznek. Ez utóbbiak természetesen soha nem történtek meg, de a fenyegetések elérték céljaikat: sok embert megfélemlítettek, és megfogadtatták velük, hogy soha többé nem ejtik ki a félelmetes 6-betűs szót: CIGÁNY.

A következőkben egy példát mutatok be arra, hogy ezek a roma aktivistacsoportok milyen módszereket használnak – immár rutinból.

1990-ben, a társszerzőmmel, Dr. John Dowling-gal, a Geraldo Rivera show-beli fellépésemben a cigány jövendőmondók által elkövetett bűnökről (Kuruc.info: hogy képben legyünk, ilyenekre egy példa itt) beszéltünk. Ezután azonnal levelek és fenyegetések özönét kezdtem el kapni a fent felsorolt szervezetektől. Az egyik ilyen levél, amely a magát Yanko le Redzosko-nak nevező, Roma Unió-s embertől érkezett, nagyon komolyan megfenyegette kettőnket (engem és Dr. Dowling-ot), amiért felléptünk a programban. Egy másik levél, egy bizonyos Dr. Ian Hancock-tól, azt bizonygatta (és ezt a mai napig teszi), hogy én a következőt mondtam:

“Egy Illinois-beli rendőrfelügyelő, Dennis Marlock, elmondta a köztévében az egész nemzetnek, hogy az amerikai cigányok genetikailag nem fejlettek annyira, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól. Ebben a hónapban könyve jelent meg ugyanerről a témáról. Már a könyv címe is elképesztő: “Senki sincs biztonságban a cigányoktól”. Mit gondol, én, egy egyetemi professzor és egy roma, hogy érzem magam az után, hogy így leír? Mit mondok a gyerekeimnek?

Ahogy Hancock is tudja, nem gondolom azt, hogy a cigányoknak a génjeikben van a bűnözés, és soha nem mondtam még csak közel sem olyat, mint amit állít. Úgy tűnik, mivel nem talált abban semmi rasszistát, amit a műsorban mondtam, szükségesnek látta, hogy valamit kitaláljon, ami mégis rasszistának hangzik.

Hancock elvárja mindenkitől, hogy abszolút pedáns legyen, hogy minden apróságot tárgyaljon és ellenőrizzen; ezt önmagával szemben viszont nem teszi. Ha ez nem így lenne, akkor észrevette volna, hogy soha nem éltem és/vagy dolgoztam Illinois-ban. Továbbá, mivel nem tudta bizonyítani azt, hogy rasszisták vagyunk, “látens rasszistának” nevezett el bennünket. Ez a sületlenség azt jelenti, hogy bár nem igazán akarunk rasszisták lenni, de azért rasszista cselekményt hajtunk végre. Ha ez nem jó példája annak, hogy egy adott szó jelentését hogy nyújthatja ki az ember úgy, hogy az általa belemagyarázottak is beleférjenek, akkor nem tudom, micsoda.

Amikor Redzosko-tól megkaptam a levelet, észrevettem, hogy aláírása furcsán hasonlít Dr. Hancockéra. Egy levélváltásunk során Hancock egyenesen azt mondta, hogy egy Redzosko-nak írt levelemet neki adták tovább, hogy további megjegyzéseket fűzhessen hozzá. Hamarosan rájöttem, hogy Hancock ugyanazon személy, mint Redzosko.  Ezután Hancock azt kezdte magyarázni, hogy "Redzosko" az ő cigány neve.

Redzosko (azaz Hancock) levele azt is megemlítette, hogy a műsorról készült felvételt elpostázta a (Kuruc.info: a magyarok számára is közismert) B'nai B'rith – A Szövetség fiainak. Mivel ezzel a szövetséggel a múltban együtt dolgoztam, és nem akartam, hogy rasszistaként tekintsenek rám, kapcsolatba léptem velük, és megkérdeztem, mit tudnak Hancock-ról. Ahogy a Kedves Olvasó valószínűleg kitalálta, soha semmilyen levelet nem kaptak Hancock-tól. Amikor elmondtam ezt nekik, írtak Hancock-nak, és megkérték, küldjön egy másolatot a Geraldo-műsor videofelvételének másolatából, amelyen a rasszista megjegyzéseket tettem.

Hancock titkára jónéhány héttel a kérésük előtt biztosított arról, hogy Hancock texasi előadása idején ezt a felvételt postára adják. Most, hogy ekkora hazugságon kapták, Hancock a hazugságát egy még nagyobb hazugsággal fejelte meg. A B'nai B'rith-nek írt válasza így hangzott:

Ezt a levelet 1990 aug. 27-én írta. Ma, 2005. aug. 25-én, a B'nai B'rith még mindig nem kapta meg a nemlétező szalagot. És mind a mai napig Hancock és munkatársai terjesztik a hazugságaikat.

Van egy dolog, ami összezavarja a téma iránt érdeklődőket: Ha a romák a “cigányt” pejoratívnak tartják, akkor, mégis, miért próbálják tisztára mosni ezt a negatív képet? Miért gondolják azt, hogy meg kell védeniük azokat a bűnözőket, akik magukat cigánynak hívják, és akik azt vallják, hogy aki a lopásra és mások átverésére alapuló életstílusukat nem folytatja, az nem is igazi cigány? Nehéz erre magyarázatot találni, különösen annak a fényében, hogy szinte mindenki ismeri a “cigány” szót, míg a “romát” lényegesen kevesebben. Ami azt illeti, néhány roma egyenesen azt merészeli, hogy a kriminalizáltságot a maga javára fordítsa.

Mivel senki se ébreszti rá a romákat a saját problémáikra, viszont a romáknak igenis ellenségképre van szükségük, a cigány származású bűnözők lefülelése elleni küzdelem teszi ki a jogvédők cselekményeinek jó részét. Ez az eleve rossz irányba menő törekvés működhetne is, ha nem lenne benne egy végzetes hiba: az, hogy a cigány származású bűnözők semmi jelét nem mutatják annak, hogy felhagynának a bűnözéssel. Épp ellenkezőleg: a roma jogvédő aktivisták segítsége pont jól jön nekik ahhoz, hogy elkerüljék bűntetteik számonkérését.”

Kuruc.info: Ha Ön Hancockban Horváth Áládárra, Mohácsi Viktóriára vagy Száva Vincére ismer, az nem a véletlen műve. Tevékenységükre jó példa a Hepatitisz-A ügy és Mohácsi-féle Lenin fiú akciócsoport, alacsonyabb megmondóemberi szinten LIFE / szegedi roma az Index cigánytopicjában. Ezeknek egyszerűen minden szava hazugság.