A közismert cigányfajvédő Ónody-Molnár Dóra megint “remekelt” a Néphazugság hasábjain. Terítéken Dugó “úr” – az az “úriember”, akinek rovásán, az áramlopás mellett, munkakerülés, gyerekek megrontása és közokirat-hamisítás is szerepel.
Könnycseppek és kegyelem tinéktek - Önsegítő pénztárat nyitottak a sajókazai asszonyok
Könnycseppek és kegyelem tinéktek - Önsegítő pénztárat nyitottak a sajókazai asszonyok
Nem menthető fel senki az áramlopás alól. Még akkor sem, ha a mélyszegénységben nincsen más megoldás? A szociális szakmát megosztotta a sajókazai romák szabálytalan áramvételezéssel kapcsolatos ügye.
"Etikátlan azt kérni, hogy mentsenek fel olyanokat, akik loptak, csaltak, törvénytelenséget követtek el. Még akkor is, ha az általunk képviselt szociális szakma és törvénykezés hiátusa, rossz működése kényszeríthette rá tettére."
"Nem értek egyet azzal, hogy összefogással legitimizáljuk a lopást, a törvénytelenséget, azaz ilyeneket aláírjak. Ezzel azt mondjuk ki, hogy igen, tinektek, szegényeknek, valóban csak ez az egyetlen lehetőségetek! (Buksisimi, könnycseppek és kegyelem tinéktek.)"
"A szociálisok egy jelentős része az érintett családok mellé áll, és nem azért, mert egyetért a lopással, hanem mert tudja, a lopás elkerülésének lehetősége nagyon korlátozott ezekben az élethelyzetekben. (Kuruc.info: talán ha elment volna dolgozni. Például úgy, hogy jelentkezik közmunkára. Hadd utaljunk arra, hogy Dugó még csak nem is regisztráltatta magát a munkaügyi központban, azaz még csak véletlenül se keresett még közmunkát sem. Természetesen ezen “aprócska” tényt is – hasonlóan Dugó úr előéletéhez – nem tartja fontosnak közölni a fajvédő Ónody-Molnár Dóra. Nesze neked “hiteles”, “objektív” tájékoztatás. Néphazugság.) (...) Másrészt nem igaz, hogy nincsenek segítségek, legfeljebb a sajókazai családok nem jutnak hozzá."
A jog, az igazságosság, az etika kérdései merültek fel abban a vitában, amely néhány hete, a szociális szakma levelezőlistáján robbant ki annak kapcsán, hogy a sajókazai Varga Dénes az államfőhöz írt kegyelmi kérvényéhez támogató aláírásokat gyűjtöttek. A hatgyerekes férfit a borsodi falu cigánytelepén "rajtakapták", hogy a házában égett a villany, pedig a díjhátraléka miatt évekkel ezelőtt kikapcsolták az áramszolgáltatást. Varga szerette volna adósságát rendezni, de segítség, jövedelem és munka híján nem képes rá. És ott sokan élnek így.
A fenti idézetek szemléltetik, mennyire megosztottá tette a szociális területen dolgozókat a sajókazaiak ügye. A lista levelező tagjai szociális munkások, szociálpolitikusok, akik naponta kerülnek kapcsolatba a mélyszegénységgel. A vita alapkérdéseket feszegetett, ezért a szakmát tömörítő szervezet, a Szociális Szakmai Szövetség beszélgetésre hívta a sajókazaiakat és a szakembereket.
- Miként alakulhat ki olyan élethelyzet, amelyben a segítség ennyire nem jut el a rászorulóhoz? Ki a felelős, hogy ilyen cselekedetre kényszerül egy család? Mi a szociális munkás feladata? Hol tart a szakmánk, ha ilyen kérdésekre nincsenek releváns válaszaink? - ezekkel a kérdésekkel indult a vita.
A borsodi falu polgármestere elmondta, a település évi 580 millióból gazdálkodik, és ennek a negyede segélyekre megy el. Stéfán László - utalva az uzsorásokra - azt mondta: még az a kevéske pénz sem oda jut, ahová kéne. Az is kiderült, a polgármester tárgyalt már az Észak-magyarországi Áramszolgáltató munkatársaival (Émász), és arra jutottak, hogy az adósság rendezése után sem valószínű, hogy visszaszerelik a villanyórákat. Ahhoz az kéne, hogy a családok házának tulajdoni lapjai rendezettek legyenek, viszont a cigánytelepen szinte senkinek nem rendezett. (Kuruc.info: gyk. valószínűleg mindannyian önkényes lakásfoglalók. Esetleg el is üldözték a régi lakókat, ahogy azt előszeretettel csinálják [lásd pl. EZT és az onnan visszafelé mutató linket]? Ki tudja.) Ráadásul csak akkor lehet visszakötni az áramot, ha a lakásokban a hálózat rendben van. Ezeknél a házaknál nincs rendben. (Kuruc.info: egyáltalán: mi van rendben? Nemcsak önkényes lakásfoglalók (arra gondolni sem merünk, hogy hogyan jutottak ezekhez a lakásokhoz), hanem mindent lopnak?)
A sajókazai Segítő Kéz Aszszonygyülekezet tagjai elmondták: Varga Dénes törvényt sértett. De szemet lehet-e hunyni afelett - kérdik -, hogy olyan méltatlan helyzetben élnek családok, amelyben az éhségtől válik valaki bűnözővé? (Kuruc.info: milyen éhségről beszél? Fogyis purgyék után a fejenkénti 30 kilót simán megkapják, ha papíron elválnak, ráadásul, mivel “védett fogyasztók”, fizetniük sem kell a közüzemi számlákat. Erre jön még az, hogy természetben ingyen megkapnak mindent: közgyógyot, ingyenkaját, ingyentankönyvet. De minek… Hogy ebből nem tudnak kijönni? Talán ha nem innák, füstölnék el a segílykét…)
- Varga Dénes fizetni akar. De nincs közmunka (Kuruc.info: még egyszer leszögezzük: ahogy az INNEN is kiderül, Dugó úr még csak nem is regisztrálta magát a központban, azaz bizonyítva van, hogy még csak véletlenül sem keresett munkát), nincs adósságkezelés, nincs kártyás villanyóra - állítják a helyiek. A faluban már megalakult a második segítő gyülekezet is. Az asszonyok az uzsorások ellen közös bankszámlával léptek fel: erre havonta utalnak ezer forint körüli összeget a csoport tagjai. Így, ha valamelyik családot baj éri, és pénz kell, kivehet a közösből akkor, ha részletekben bár, de visszafizeti a kölcsönt. (Kuruc.info: ahelyett, hogy mondjuk önképzést tartanának arról, hogy azt a havi 150-300e Ft-ot, amit egy átlag putriscsalád kp-ben megkap segílykeként, hogyan osszák be: pl. ne igyák, játékgépezzék el az első nap…)
- Nem azon kell moralizálgatni, hogy helyes-e illegálisan áramhoz jutni. Nem helyes. De ha az a választás, hogy csak így legyen világosság valakinek az otthonában, akkor természetes, hogy valahogy beköti magának. (Kuruc.info: helyes, akkor ezentúl, ugyanezzel az “érvvel”, simán elveszem a boltban, ami megtetszik nekem, jó?) És bármelyikünk bekötné. Elegem lett a sehová nem vezető levelezésből - így fakadt ki a vita során Pataki Éva, a szövetség elnöke. Aztán arra terelődött a szó, mégis, mit tehet a szociális szakma. Világossá vált, hogy az Émásszal szemben nem elégséges erő, ha egy "kicsi falu önkormányzata lép fel". Többen a kistérségi társulásban látnak lehetőséget, így könnyebben lehetne szociális programokra, közmunkára pályázni. Csakhogy egyetértettek abban, hogy annyi közmunka soha nem lesz, amekkora a munkanélküliség. (Kuruc.info: pofátlan hazugság. Több cikket, riportot is idéztünk, amikből kiderül, hogy rengeteg elvégzendő munka akadna faluhelyen. Kezdve, ugyebár, a parlagfűirtással… Természetesen az, hogy Dugó úr még csak nem is regisztrálta magát közmunkára, mindent megmagyaráz.) Abban is egyetértés volt, hogy a szociális munkásoknak fel kell lépniük az ellen, hogy az Émász (és más szolgáltatók) jogtalanul mehessenek be lakásokba. (Kuruc.info: ezek szerint mi, gádzsók is megtehetjük, hogy lopjuk az áramot, és nem engedjük be az áramszolgáltató embereit, ha azok megjelennek, hogy kikapcsolják?) Segíteniük kell klienseiket, hogy ne kerülhessenek olyan helyzetbe, mint a sajókazai romák, akiket szabálytalan áramvételezés miatt ítéltek börtönre (Kuruc.info: még ilyen pofátlan hazugságot! Dugó úr, finoman szólva, priuszos volt. Nem azért kapott börtönbüntetést, mert áramot lopott – akkor a putrisok 95%-a ülne böriben –, hanem azért, mert visszaeső, és így is feltételesen volt szabadlábon. Talán mondanunk sem kell, hogy “valamiért” fajvédő Dórika, a cikkíró sem igyekezett kijavítani ezt az ordító hazugságot…), és szabtak ki rájuk több százezer forintos bírságokat.
NOL; feltétlen érdemes elolvasni a hozzászólásokat. Ami ámokfutást a fajvédők rendeznek, egész egyszerűen szánalmas. Érdemes ezekkel kicsit bővebben is foglalkozni, mert az országos médiumokban is unos-untalan használt “érveket” láthatjuk itt viszont. Például dodi48 07:38:20-kor kelt üzenetében felháborodik, hogy miért honorálják börtönnel a számla-nemfizetést. Hát kedves dodikám, ha esetleg néha olvasnál újságokat (nem csak fajvédő orgánumokat, lásd Népszabó), akkor tudnád, hogy Dugó úrnak nem ez az egyetlen “csínytevése”.
bandit 10:41:52-es üzenetében azt állítja, hogy semmi értelme faluhelyen háztájit művelni, tartani, mert nagyon nem kifizetődő dolog az. Érdekes, hogy pármillió ember ezt másképp gondolja, és legalábbis plusz, saját felhasználású élelemforrásként támaszkodhat a háztájira (ha a cigányok le nem “szüretelik” idő előtt a munkája gyümölcsét). Csak arra tudunk gondolni, hogy dodit vagy maga is cigány, vagy egy fajvédő, aki így próbálja “megideologizálni” azt, hogy ők, ill. védenceik, bár szabadidejük mint pelyva, semmi szín alatt nem akarnak “paraszti” munkát végezni.
bandit még ennél is mélyebbre süllyed a 13:38:53-kor kelt hozzászólásában. Amely, nem mellesleg, szintén egy, a fajvédők által előszeretettel pufogtatott érvet ismétel meg: örüljünk, hogy a romák isznak és bagóznak (nem tette hozzá a játékgépezést, ami szintén sokszor feltűnik a fajvédői érvrendszerben), mert irdatlan jövedéki adók terhelik ezeket, és így nagyon sok pénz áramlik vissza az államkasszába. “Csupán” azt felejti el bandit barátunk, hogy
- Az ilyen ital, bagó jó része ukrán stb. csempészárú vagy pancsolt “kannásbor” - egy fillér adóbevétel nincs rajtuk
- Az ilyen “élvezetek” káros egészségügyi vonzatainak orvoslása (a romák körében, ha jól tudjuk, kétszeres például a tüdőrák előfordulási aránya) hihetetlen terheket ró az adófizetőkre
- Végső soron a piálást, bagózást is mi fizetjük. A Bandit által említett 400-500%-os jövedéki adó, abszolút értékben, még mindig kisebb, mint az adózók által kitermelt segíly – ergo, nem is lehet “nyereséges” egy ilyen árukapcsolás, hát még nem 400-500 százalékos hasznot hozó.
Végül egy idézet Ónody-Molnár Dórikánkról (eredeti ITT): “Dórika a volt általános iskolai osztálytársam, Ónody Tamás új-generációs ifjú szadeszos felesége. A sráccal csak gimi után találkoztam valamikor, akkor éppen nem csinált semmit. Aztán elment művtöri szakra. Viszont az újlipótvárosból származik. Egyenes út vezetett a semmittevéssel egybekötött fajvédéshez. Párjára talált. No komment. Érdekes, hogy másik, szintén "újlipótvárosi" osztálytársam Kádár Andris...nos, ő meg a Helsinki Bizottságnál futott az Aranyvonat zsé után. Végzettsége: szintén bölcsész.”
"Etikátlan azt kérni, hogy mentsenek fel olyanokat, akik loptak, csaltak, törvénytelenséget követtek el. Még akkor is, ha az általunk képviselt szociális szakma és törvénykezés hiátusa, rossz működése kényszeríthette rá tettére."
"Nem értek egyet azzal, hogy összefogással legitimizáljuk a lopást, a törvénytelenséget, azaz ilyeneket aláírjak. Ezzel azt mondjuk ki, hogy igen, tinektek, szegényeknek, valóban csak ez az egyetlen lehetőségetek! (Buksisimi, könnycseppek és kegyelem tinéktek.)"
"A szociálisok egy jelentős része az érintett családok mellé áll, és nem azért, mert egyetért a lopással, hanem mert tudja, a lopás elkerülésének lehetősége nagyon korlátozott ezekben az élethelyzetekben. (Kuruc.info: talán ha elment volna dolgozni. Például úgy, hogy jelentkezik közmunkára. Hadd utaljunk arra, hogy Dugó még csak nem is regisztráltatta magát a munkaügyi központban, azaz még csak véletlenül se keresett még közmunkát sem. Természetesen ezen “aprócska” tényt is – hasonlóan Dugó úr előéletéhez – nem tartja fontosnak közölni a fajvédő Ónody-Molnár Dóra. Nesze neked “hiteles”, “objektív” tájékoztatás. Néphazugság.) (...) Másrészt nem igaz, hogy nincsenek segítségek, legfeljebb a sajókazai családok nem jutnak hozzá."
A jog, az igazságosság, az etika kérdései merültek fel abban a vitában, amely néhány hete, a szociális szakma levelezőlistáján robbant ki annak kapcsán, hogy a sajókazai Varga Dénes az államfőhöz írt kegyelmi kérvényéhez támogató aláírásokat gyűjtöttek. A hatgyerekes férfit a borsodi falu cigánytelepén "rajtakapták", hogy a házában égett a villany, pedig a díjhátraléka miatt évekkel ezelőtt kikapcsolták az áramszolgáltatást. Varga szerette volna adósságát rendezni, de segítség, jövedelem és munka híján nem képes rá. És ott sokan élnek így.
A fenti idézetek szemléltetik, mennyire megosztottá tette a szociális területen dolgozókat a sajókazaiak ügye. A lista levelező tagjai szociális munkások, szociálpolitikusok, akik naponta kerülnek kapcsolatba a mélyszegénységgel. A vita alapkérdéseket feszegetett, ezért a szakmát tömörítő szervezet, a Szociális Szakmai Szövetség beszélgetésre hívta a sajókazaiakat és a szakembereket.
- Miként alakulhat ki olyan élethelyzet, amelyben a segítség ennyire nem jut el a rászorulóhoz? Ki a felelős, hogy ilyen cselekedetre kényszerül egy család? Mi a szociális munkás feladata? Hol tart a szakmánk, ha ilyen kérdésekre nincsenek releváns válaszaink? - ezekkel a kérdésekkel indult a vita.
A borsodi falu polgármestere elmondta, a település évi 580 millióból gazdálkodik, és ennek a negyede segélyekre megy el. Stéfán László - utalva az uzsorásokra - azt mondta: még az a kevéske pénz sem oda jut, ahová kéne. Az is kiderült, a polgármester tárgyalt már az Észak-magyarországi Áramszolgáltató munkatársaival (Émász), és arra jutottak, hogy az adósság rendezése után sem valószínű, hogy visszaszerelik a villanyórákat. Ahhoz az kéne, hogy a családok házának tulajdoni lapjai rendezettek legyenek, viszont a cigánytelepen szinte senkinek nem rendezett. (Kuruc.info: gyk. valószínűleg mindannyian önkényes lakásfoglalók. Esetleg el is üldözték a régi lakókat, ahogy azt előszeretettel csinálják [lásd pl. EZT és az onnan visszafelé mutató linket]? Ki tudja.) Ráadásul csak akkor lehet visszakötni az áramot, ha a lakásokban a hálózat rendben van. Ezeknél a házaknál nincs rendben. (Kuruc.info: egyáltalán: mi van rendben? Nemcsak önkényes lakásfoglalók (arra gondolni sem merünk, hogy hogyan jutottak ezekhez a lakásokhoz), hanem mindent lopnak?)
A sajókazai Segítő Kéz Aszszonygyülekezet tagjai elmondták: Varga Dénes törvényt sértett. De szemet lehet-e hunyni afelett - kérdik -, hogy olyan méltatlan helyzetben élnek családok, amelyben az éhségtől válik valaki bűnözővé? (Kuruc.info: milyen éhségről beszél? Fogyis purgyék után a fejenkénti 30 kilót simán megkapják, ha papíron elválnak, ráadásul, mivel “védett fogyasztók”, fizetniük sem kell a közüzemi számlákat. Erre jön még az, hogy természetben ingyen megkapnak mindent: közgyógyot, ingyenkaját, ingyentankönyvet. De minek… Hogy ebből nem tudnak kijönni? Talán ha nem innák, füstölnék el a segílykét…)
- Varga Dénes fizetni akar. De nincs közmunka (Kuruc.info: még egyszer leszögezzük: ahogy az INNEN is kiderül, Dugó úr még csak nem is regisztrálta magát a központban, azaz bizonyítva van, hogy még csak véletlenül sem keresett munkát), nincs adósságkezelés, nincs kártyás villanyóra - állítják a helyiek. A faluban már megalakult a második segítő gyülekezet is. Az asszonyok az uzsorások ellen közös bankszámlával léptek fel: erre havonta utalnak ezer forint körüli összeget a csoport tagjai. Így, ha valamelyik családot baj éri, és pénz kell, kivehet a közösből akkor, ha részletekben bár, de visszafizeti a kölcsönt. (Kuruc.info: ahelyett, hogy mondjuk önképzést tartanának arról, hogy azt a havi 150-300e Ft-ot, amit egy átlag putriscsalád kp-ben megkap segílykeként, hogyan osszák be: pl. ne igyák, játékgépezzék el az első nap…)
- Nem azon kell moralizálgatni, hogy helyes-e illegálisan áramhoz jutni. Nem helyes. De ha az a választás, hogy csak így legyen világosság valakinek az otthonában, akkor természetes, hogy valahogy beköti magának. (Kuruc.info: helyes, akkor ezentúl, ugyanezzel az “érvvel”, simán elveszem a boltban, ami megtetszik nekem, jó?) És bármelyikünk bekötné. Elegem lett a sehová nem vezető levelezésből - így fakadt ki a vita során Pataki Éva, a szövetség elnöke. Aztán arra terelődött a szó, mégis, mit tehet a szociális szakma. Világossá vált, hogy az Émásszal szemben nem elégséges erő, ha egy "kicsi falu önkormányzata lép fel". Többen a kistérségi társulásban látnak lehetőséget, így könnyebben lehetne szociális programokra, közmunkára pályázni. Csakhogy egyetértettek abban, hogy annyi közmunka soha nem lesz, amekkora a munkanélküliség. (Kuruc.info: pofátlan hazugság. Több cikket, riportot is idéztünk, amikből kiderül, hogy rengeteg elvégzendő munka akadna faluhelyen. Kezdve, ugyebár, a parlagfűirtással… Természetesen az, hogy Dugó úr még csak nem is regisztrálta magát közmunkára, mindent megmagyaráz.) Abban is egyetértés volt, hogy a szociális munkásoknak fel kell lépniük az ellen, hogy az Émász (és más szolgáltatók) jogtalanul mehessenek be lakásokba. (Kuruc.info: ezek szerint mi, gádzsók is megtehetjük, hogy lopjuk az áramot, és nem engedjük be az áramszolgáltató embereit, ha azok megjelennek, hogy kikapcsolják?) Segíteniük kell klienseiket, hogy ne kerülhessenek olyan helyzetbe, mint a sajókazai romák, akiket szabálytalan áramvételezés miatt ítéltek börtönre (Kuruc.info: még ilyen pofátlan hazugságot! Dugó úr, finoman szólva, priuszos volt. Nem azért kapott börtönbüntetést, mert áramot lopott – akkor a putrisok 95%-a ülne böriben –, hanem azért, mert visszaeső, és így is feltételesen volt szabadlábon. Talán mondanunk sem kell, hogy “valamiért” fajvédő Dórika, a cikkíró sem igyekezett kijavítani ezt az ordító hazugságot…), és szabtak ki rájuk több százezer forintos bírságokat.
NOL; feltétlen érdemes elolvasni a hozzászólásokat. Ami ámokfutást a fajvédők rendeznek, egész egyszerűen szánalmas. Érdemes ezekkel kicsit bővebben is foglalkozni, mert az országos médiumokban is unos-untalan használt “érveket” láthatjuk itt viszont. Például dodi48 07:38:20-kor kelt üzenetében felháborodik, hogy miért honorálják börtönnel a számla-nemfizetést. Hát kedves dodikám, ha esetleg néha olvasnál újságokat (nem csak fajvédő orgánumokat, lásd Népszabó), akkor tudnád, hogy Dugó úrnak nem ez az egyetlen “csínytevése”.
bandit 10:41:52-es üzenetében azt állítja, hogy semmi értelme faluhelyen háztájit művelni, tartani, mert nagyon nem kifizetődő dolog az. Érdekes, hogy pármillió ember ezt másképp gondolja, és legalábbis plusz, saját felhasználású élelemforrásként támaszkodhat a háztájira (ha a cigányok le nem “szüretelik” idő előtt a munkája gyümölcsét). Csak arra tudunk gondolni, hogy dodit vagy maga is cigány, vagy egy fajvédő, aki így próbálja “megideologizálni” azt, hogy ők, ill. védenceik, bár szabadidejük mint pelyva, semmi szín alatt nem akarnak “paraszti” munkát végezni.
bandit még ennél is mélyebbre süllyed a 13:38:53-kor kelt hozzászólásában. Amely, nem mellesleg, szintén egy, a fajvédők által előszeretettel pufogtatott érvet ismétel meg: örüljünk, hogy a romák isznak és bagóznak (nem tette hozzá a játékgépezést, ami szintén sokszor feltűnik a fajvédői érvrendszerben), mert irdatlan jövedéki adók terhelik ezeket, és így nagyon sok pénz áramlik vissza az államkasszába. “Csupán” azt felejti el bandit barátunk, hogy
- Az ilyen ital, bagó jó része ukrán stb. csempészárú vagy pancsolt “kannásbor” - egy fillér adóbevétel nincs rajtuk
- Az ilyen “élvezetek” káros egészségügyi vonzatainak orvoslása (a romák körében, ha jól tudjuk, kétszeres például a tüdőrák előfordulási aránya) hihetetlen terheket ró az adófizetőkre
- Végső soron a piálást, bagózást is mi fizetjük. A Bandit által említett 400-500%-os jövedéki adó, abszolút értékben, még mindig kisebb, mint az adózók által kitermelt segíly – ergo, nem is lehet “nyereséges” egy ilyen árukapcsolás, hát még nem 400-500 százalékos hasznot hozó.
Végül egy idézet Ónody-Molnár Dórikánkról (eredeti ITT): “Dórika a volt általános iskolai osztálytársam, Ónody Tamás új-generációs ifjú szadeszos felesége. A sráccal csak gimi után találkoztam valamikor, akkor éppen nem csinált semmit. Aztán elment művtöri szakra. Viszont az újlipótvárosból származik. Egyenes út vezetett a semmittevéssel egybekötött fajvédéshez. Párjára talált. No komment. Érdekes, hogy másik, szintén "újlipótvárosi" osztálytársam Kádár Andris...nos, ő meg a Helsinki Bizottságnál futott az Aranyvonat zsé után. Végzettsége: szintén bölcsész.”
