3. Múlt héten lezajlott Magyarországon az első vidéki Pride-rendezvény, amely intő jel lehet minden ember számára, aki a normalitást képviseli az egyre agresszívabb LMBTQ-lobbival szemben. A héten már kifejtettem az ezzel kapcsolatos véleményemet, egy összefoglalóból pedig sokatmondóan kiderül, mik is a valós céljaik a szervezőknek és a támogatóknak. Ezeket persze eddig is tudtuk, vagy legalábbis a legtöbben sejthették, ám a Steiner Kristóf nevű homoceleb talán egy kicsit jobban elragadtatta magát a kelleténél: "Hiszek abban, hogy jövőre lesz Debrecen Pride, Miskolc Pride, Siófok Pride. Minden Pride lesz jövőre! Sőt! Minden áldott nap, minden egyes városban, minden egyes faluban Pride van!" Fenyegette meg nyíltan az országot, nekünk pedig szemernyi kétségünk nincs afelől, hogyha rajtuk, vagy a tehetetlen kormányunkon múlik, ebből valóság lesz, ha nem is feltétlenül jövőre. Ezúton is köszönjük kedves olvasónknak, hogy felhívta a figyelmemet erre a rövid kiszólásra!

2. Lil Nas X neve már nem ismeretlen azoknak, akik régebb óta követik a Heti progressziót. Homoerotikus klipjével és a "Sátán cipőjével" már kétszer is "tiszteletét" tette nálunk, most pedig itt az alkalom, hogy triplázhasson. A lelkes BLM-támogató legújabb alkotásában ugyanis rózsaszín mezben amerikaifocizó, buzeráns négereket csodálhatunk meg, miközben az öltözőjükben fajtalankodnak. A "queer előadó" művéből az is kiderül, hogy az egyik szerencsétlennek "hagyományos házassága" van, ezért "sajnálatos módon" nem lehetnek egymáséi. Micsoda katasztrófa. A csalódott néger végül menyasszonyi ruhában állít be egy templomba, ahol további haladó dolgok történnek: mivel szüksége van valakire, akit "szerethet", ezért értelmezésem szerint hozzámegy a saját hangszeréhez, hogy aztán boldogan zenélhessen. Vagy valami ilyesmi.

Mielőtt végleg mindenki nekikeseredne, azért van ám fény az alagút végén és nem a szembejövő vonat miatt: akár a buzi barátjához megy "férjül", akár a hangszerét veszi el, utódai biztosan így sem, úgy sem születnek.

1. A másság tiszteletére kiöltözött a Niagara-vízesés is. A földrajzi látványosság kivilágításának gyakorlata egészen 1925-ig nyúlik vissza, akkor még természetesen nem szerepeltek a programban hasonló, progresszív célkitűzések. Manapság egyre többször kap a vízesés úgynevezett tematikus kivilágítást, vagyis hogy az energiatakarékos LED-égőket valamilyen alkalomból, vagy "nemes célkitűzés" miatt változtatják ilyen-olyan színűre. Hogy ne csak a kellemetlenségekről beszéljünk állandóan, ennek a kezdeményezésnek vannak pozitív lecsapódásai is. Tavaly október 23-án például piros-fehér-zöldben láthattuk pompázni a szabadságharcunk tiszteletére. Most azonban sajnos más a helyzet…

A Biszexualitás Nemzetközi Ünnepét, vagy más néven a Bi Láthatóság Napját éppen egy kerek hónappal korábban, szeptember 23-án "ünneplik". Ez alkalomból a biszexuális zászló színeibe öltözött a már említett vízesés. A biszexualitás első, nem hivatalos ünnepségét 1998-ban tartották, a rá következő évre pedig hivatalosan is elismerték, mint "ünnepet". Zászlajuk rózsaszín, lila és kék sávokból áll. A rózsaszín a homoszexualitást jelképezi, az alsó kék a heteroszexualitást, az ezekből kikevert, középen található lila sáv pedig a biszexualitást, mint "kapcsot". A csoportnak New Yorkban is van székhelye, BiRequest néven tevékenykednek, hovatovább ők szervezeték le a Niagara Falls Illumination Boarddal, hogy a "megfelelő" kivilágítást kapja a vízesés a "jeles napon" (ahogyan az könnyen kikövetkeztethető volt, utóbbi szervezet felel az egyes kivilágításokért).

Vélhetően ennyi elég lesz mára, legalábbis nekem biztosan, úgyhogy jövő héten folytatjuk a progresszív hírek áradatát, az első októberi résszel, amely egyben egy igen kerek számot is jelöl majd. A híreket továbbra is a hetiprogresszio@protonmail.com-ra várom!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info