Így számolt be az esetről a liberális 24 egy magyar nyelvű felvidéki portál nyomán:
Már-már nevetséges Trianon-komplexusról beszél egy szlovák történész a botrányt keltő magyar atlasz-ügy kapcsán
Mint arról az óév utolsó napjaiban beszámoltunk, a horvát és a román külügyben is felháborodtak azon, hogy Balogh István magyar NATO-nagykövet Magyarország történelmi atlaszával ajándékozta meg kollégáit karácsony alkalmából. Olyan atlasszal, amelyben a teljes Kárpát-medencét is ábrázolják, gyakorlatilag Nagy-Magyarországként.
A románokhoz és a horvátokhoz hasonlóan a szlovákok sem vették jó néven a magyar gesztust. Az ő esetük viszont annyiban különbözik, hogy nem a kormány, hanem az ellenzék részéről érkezett a kritika, aminek címzettje nem is annyira a magyar, inkább a szlovák kormány volt.
 |
A Napunk írása alapján a Progresszív Szlovákia államfőjelöltje, a korábbi külügyminiszter Ivan Korcok akadt ki a legjobban, aki a sokat hangoztatott nemzeti büszkeséget kérte számon Robert Fico miniszterelnökön, és felszólította a kormányt: ha valóban szuverén külpolitikát visz, akkor reagáljon az ügyre.
Magyarország miniszterelnöke ismételten a tudtunkra adja, hogy az államiságunkat nem tartja komoly dolognak és történelmi ténynek, hanem csak egy átmeneti tévedésnek. Hogyan lehetséges, hogy a kormány kussol, mint – elnézést a kifejezésért – a tetű a bőr alatt, amikor a magyar NATO-nagykövet a múlt év végén egy olyan történelmi atlaszt osztogatott, amelyben a térképen Szlovákia csak mint a nagy történelmi Magyarország része szerepe
– tette fel a kérdést Kocor, aki annyiban nem volt pontos, hogy az atlasz aktuális térképein Szlovákia önálló országként szerepel, nem Magyarország részeként.
Az ügyben megszólalt Miroslav Wlachovsky, a korábbi Ódor-kormány külügyminisztere is, aki szintén a szlovák külügy reakcióját hiányolta.
A szlovákiai lap egy történészt is megszólaltatott. Vincent Múcska, a pozsonyi Comenius Egyetem Általános Történelem Tanszékének szakértője szerint az atlasz valóban alkalmas arra, hogy megsértsen egyes szereplőket. A történész meglátása alapján a mű elsősorban a két világháború közötti hagyományos magyar történelemfelfogáson alapul,
ezért megjelenik benne az egykori nagyság elvesztése miatti hagyományos magyar komplexus, amelynek felmutatására olykor már nevetséges módon törekednek az alkotók.
Mindemellett problémásnak tartja például azt is, hogy az egyik fejezetben a Szlovákia név csak zárójelben szerepel a Csehszlovákia és a Felvidék elnevezés után. „Már a szomszéd iránti egyszerű tisztelet is azt sugallná, hogy fordítva legyen, azaz Szlovákia (Felvidék). Annál is inkább, mivel a mű angol nyelvű változatában a szerzőknek ezzel nyilvánvalóan nem volt problémájuk” – tette hozzá a történész.
Bagoly mondja verébnek
Ezen a ponton a 24 és a csak tót történészt megszólító Napunk helyett érdemes megnézni, ki az igazán komplexusos, és méghozzá nem történelmi térképek, hanem jogkorlátozások erejéig.
 30-as éveket idéző irredenta ábrázolás |
Az, hogy a kettős állampolgárságra milyen magyarellenes módon reagáltak (az akkor kevésbé "baráti" Fico-kormány) közismert. A magyar nyelvhasználat körül felmerülő vitákkal és rongálásokkal is szoktunk foglalkozni, 2024-ben is aktuális volt, hogy a magyaroknak résen kell lenniük ez ügyben a Felvidéken (lásd a kapcsolódó anyagainkat). De arról sem érdemes elfeledkezni, hogy a jogfosztó Benes-dekrétumok máig hatályosak, sőt a gyakorlatban is joghátránnyal járnak, persze ez hűséges olvasóink számára szinte közhely számba megy. Mindezek fényében is röhejes, amikor ők jönnek más két világháború közötti komplexusaival, hiszen ettől számos mimóza szereplőjük nem tudott elszakadni. Az azonban külön érdekes, hogy Ivan Korcok mostani nyilvánvalóan ferdítő megszólalása mellett úgy tűnik, hogy a saját problémáikkal nagyon is képben van, sőt ő volt az, aki az Európai Parlamentben is védelmezte a benesi álláspontot. Ahogy Fiala-Butora János emberi jogi szakértő fogalmazott egy 2022-es interjúban:
Állami szinten nem feltétlenül érdek, hogy a földalap megspóroljon pár millió eurót, az viszont óriási érdek, hogy ne vonják felelősségre Szlovákiát emiatt. Ezt kevesen látják át, de például Ivan Korcok külügyminiszter elég tájékozott az ügyben. Annak idején ő képviselte Szlovákiát az EU előtt, s amikor a dekrétumokkal kapcsolatos ügyek futottak, ő védte Szlovákiát az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt. A szlovák társadalom viszont homályban van tartva ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Érdekes feltáró munka lesz megérteni, miért gondolják, hogy ha az 1948 előtti dolgokat elkezdjük vizsgálni, akkor az egész alkotmányos berendezkedés sérül. Ami akkoriban a dekrétumok kérdésének ideológiai alapja volt, az máig az alkotmányos berendezkedés alapját képezi. Azt állítják, az állam erre épül, s attól tartanak, a kérdés megnyitásával kicsúszik a szőnyeg a szlovák állam alól. Szerintem ez egy eltúlzott félelem, de így érzik. Én úgy gondolom, a szlovák állam túlélné a szembenézést a múlttal.
Úgy látszik mindig ez van, az a fránya szembenézés a múlttal fájdalmas, és éppen a Korcok-félék nem biztosak benne (és talán egyes "komplexusmentes" történészeik sem), hogy az államuk túlélné...
 Kellő kreativitással ez értelmezhető úgy, hogy még a lengyeleket és a cseheket is meg akarjuk hódítani |
Türelmesebb olvasóink le is tölthetik a nácista-irredenta atlaszokat (vagy angol nyelven innen, de a fentebb idézett történész azt kritizálta kevésbé), hátha megtalálják, hogy min megy a felháborodás egyáltalán, ha csak nem külön területkövetelős verziót osztottak "barátainknak", amelyet nem lehet csak úgy ingyen elérni.
 Ezekről pedig még Szlovákiát is lehagyták :( |
(Kuruc.info)
Néhány további olvasnivaló földféltő témában:
És persze a magyar nyelvtől is rettegnek, nem éppen csak atlaszokban:
