Pár napja idéztük és kommentáltuk Debreczeni József cigányokkal kapcsolatos cikkét. Bár Debreczeni Gárdával kapcsolatos alapvetése alapvetően elhibázott (és most finomak és nőiesek próbálunk lenni), sok értelmes dolgot leírt a cikkében. Ezt természetesen az alapvetően fajvédő Néphazugság nem tűrhette szó nélkül: lehozott ma a (zsidó származású; a Gárda betiltását kérő beadvány egyik aláírója) Révész Sándortól egy bődületesen ostoba válaszcikket. Idézzük és kommentáljuk:
“Homok a fejekben
Sürgősen ki kellene venni a fejünket a homokból - javasolja Debreczeni József (Fejek a homokban, Népszabadság, 2008. január 12.). Bizony ki, de ehhez kicsit pontosabban kellene tisztázni fejünk és homokunk helyzetét, mint ahogy Debreczeninek sikerült. Neki ez három okból nem sikerült igazán. 1. Olyan alaptézisre építette a cikkét, amit a világon semmivel nem tud alátámasztani; 2. a tárgyával (a magyarországi romák helyzetével) komolyan foglalkozók egyöntetű álláspontjáról nem vesz tudomást, ahhoz egyáltalában nem is viszonyul; 3. semmi gondolata nincs arról, hogy mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében.”
Kuruc.info: Ebben az egyben igaza van Révésznek: Debreczeni semmi igazán normális programot nem vázolt. Tiltsuk be a Gárdát, akkor minden megjavul, de legalábbis etnikai összecsapások, pogromok nem lesznek. Debreczeninek ez volt a “megoldásról” a fő gondolata. Primitív és hazug gondolat, igen. Teljességgel használhatatlan. Ez azért is furcsa, mert láthatóan a Kuruc.info forrásait használja. (Minden beképzeltség nélkül állíthatjuk, hogy az egész témának magyar nyelven itt, a Kuruc.info-n van messze a legnagyobb, nemzetközi statisztikákat tárgyaló, kézzel fogható, használható, nem “elkent”, cigányfajvédők által összehazudozott irodalma.)
Mi pedig többször is vázoltuk a tűzoltással kapcsolatos programunkat: két gyerek felett a segílyeknek nuku; azoknak azonnali, legalább felezése (szlovák példa); karhatalom bevetése; a büntetési tételek jelentős szigorítása; kényszermunka és/vagy szibériai bérrabtartás bevezetése [lásd a német példát]; közmunkavégzéshez kötött bármiféle segíly; családi pótlék, gyerektámogatások menzán történő, természetbeni folyósítása; a putricigányoktól a gyerekek elvétele csecsemőkorban és örökbe- vagy nevelőszülőkhöz adása stb. És még ebben nincs benne a különben ballib “Szuksegkepp Fenyvitez” zsIndexes nick által javasolt önkéntes, tetemes anyagi kompenzációval vonzóvá tett sterilizáció, amely előnyeiről később írunk egy komolyabb cikket (ahogy azt ITT már említettük).
Nem mintha Bencsik Gábor nevezetes, kifejezetten éleslátó, kapcsolódó ÉS-beli cikkében bármilyen megoldási javaslat elhangzott volna... ő is csak a probléma megfogalmazásáig jutott el, akárcsak Debreczeni.
“Homok a fejekben
Sürgősen ki kellene venni a fejünket a homokból - javasolja Debreczeni József (Fejek a homokban, Népszabadság, 2008. január 12.). Bizony ki, de ehhez kicsit pontosabban kellene tisztázni fejünk és homokunk helyzetét, mint ahogy Debreczeninek sikerült. Neki ez három okból nem sikerült igazán. 1. Olyan alaptézisre építette a cikkét, amit a világon semmivel nem tud alátámasztani; 2. a tárgyával (a magyarországi romák helyzetével) komolyan foglalkozók egyöntetű álláspontjáról nem vesz tudomást, ahhoz egyáltalában nem is viszonyul; 3. semmi gondolata nincs arról, hogy mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében.”
Kuruc.info: Ebben az egyben igaza van Révésznek: Debreczeni semmi igazán normális programot nem vázolt. Tiltsuk be a Gárdát, akkor minden megjavul, de legalábbis etnikai összecsapások, pogromok nem lesznek. Debreczeninek ez volt a “megoldásról” a fő gondolata. Primitív és hazug gondolat, igen. Teljességgel használhatatlan. Ez azért is furcsa, mert láthatóan a Kuruc.info forrásait használja. (Minden beképzeltség nélkül állíthatjuk, hogy az egész témának magyar nyelven itt, a Kuruc.info-n van messze a legnagyobb, nemzetközi statisztikákat tárgyaló, kézzel fogható, használható, nem “elkent”, cigányfajvédők által összehazudozott irodalma.)
Mi pedig többször is vázoltuk a tűzoltással kapcsolatos programunkat: két gyerek felett a segílyeknek nuku; azoknak azonnali, legalább felezése (szlovák példa); karhatalom bevetése; a büntetési tételek jelentős szigorítása; kényszermunka és/vagy szibériai bérrabtartás bevezetése [lásd a német példát]; közmunkavégzéshez kötött bármiféle segíly; családi pótlék, gyerektámogatások menzán történő, természetbeni folyósítása; a putricigányoktól a gyerekek elvétele csecsemőkorban és örökbe- vagy nevelőszülőkhöz adása stb. És még ebben nincs benne a különben ballib “Szuksegkepp Fenyvitez” zsIndexes nick által javasolt önkéntes, tetemes anyagi kompenzációval vonzóvá tett sterilizáció, amely előnyeiről később írunk egy komolyabb cikket (ahogy azt ITT már említettük).
Nem mintha Bencsik Gábor nevezetes, kifejezetten éleslátó, kapcsolódó ÉS-beli cikkében bármilyen megoldási javaslat elhangzott volna... ő is csak a probléma megfogalmazásáig jutott el, akárcsak Debreczeni.
Folytassuk:
“Debreczeni alaptézise a következő: "kénytelen vagyok megnevezni azt a szellemileg, politikailag meghatározó pozícióban lévő felfogást (hívjuk az egyszerűség kedvéért balliberálisnak), amelynek a hangadói minden hasonló konfliktust kizárólag a rasszizmus-antirasszizmus tengelyen akarnak lokalizálni. Ebben az egydimenziós, ezért torzító értelmezési tartományban a cigányság és a “többségi társadalom” adott csoportjai közti mind drámaibb konfliktust, valamint annak feloldását ugyanis félrevezető pusztán a bűnös előítéletekre, illetve azok megbélyegzésére, továbbá az ellenük folytatott aufklérista közdelemre leegyszerűsíteni." Ezek a hangadók felelnének azért a "szemellenzős magatartásért", mely "nem oldja, hanem növeli a bajt". Debreczeni azonban egyetlen ilyen "hangadót" sem nevez meg, állításának alátámasztására egyetlen idézetet sem hoz. Nincs is honnan. Tudniillik mindenki, akit ebben az ügyben hangadónak és balliberálisnak lehet (ha nem is az igazság, de az egyszerűség kedvéért) minősíteni, ennek az ellenkezőjét mondja.
Debreczeni összekeveri azokat, akik a demokrácia ellenségeivel, kitüntetetten a rasszistákkal szembeni kiállást, a szavak erejét is fontosnak tartják, azokkal, akik csak ezt tartják fontosnak. Az előbbiek (sajnos) kevesen vannak. Az utóbbiak (szerencsére) egyáltalán nincsenek.
Minden komolyan vett és veendő véleményformáló személy, kutató, érdek- és jogvédő csoportosulás kb. húsz éve (a szamizdatban és a társadalomtudományi szakirodalomban még régebben) amellett érvel adatok, elemzések, esettanulmányok, kutatások tömegével, hogy a rasszizmus okai a társadalmi viszonyokban vannak. S ha ezek a viszonyok továbbra is olyan tragikus módon alakulnak, mint a mögöttünk lévő évtizedekben, akkor a rasszizmus erősödni fog. A konfliktusok élesedni fognak, egyre több tragédiához vezetnek, s a helyzet távlatos és valóságos javításának a költségei egyre magasabbak lesznek. Ha nincsenek összetett, átgondolt cselekvési tervek, melyek a szocializációs intézményektől, a családgondozástól az egészségügyön és a térségi rehabilitáción át a lakhatásig és a foglalkoztatásig minden dimenziót átfognak, s e programok végigviteléhez nincsenek források és politikai elszánás, akkor katasztrofális helyzet alakul ki. Olyan, amilyen kialakult.
Debreczeninek, ha nem érzi jó helyen a fejét a homokban, meg kellene határoznia a viszonyát ehhez az állásponthoz. Ezt képviselte, képviseli Kemény István, Havas Gábor, Ladányi János, Kertesi Gábor, Ferge Zsuzsa, Solt Ottilia, Iványi Gábor, Zolnay János, Liskó Ilona, Csongor Anna, Bíró András, Iványi Gábor, Csalog Zsolt (Kuruc.info: Csalog Zsolt súlyosan elfogult, és nagyon sokat csúsztat, hamisít. Csalog Zsoltnál hasznos, társadalmilag integrálódott munkaerő volt az a cigány, akinek - mivel muszáj volt - adtak valami állást a gyárban. Mi meg pontosan tudjuk, láttuk, mit jelentett ez a valóságban. A valóságban ez azt jelentette, hogy akkor fizetésként kapták meg azt a pénzt, amit most segélyként kapnak. De nagyobb részük akkor is pontosan annyit teljesített érte, mint ma. Semmit. Csalog Zsolttól nem leszünk okosabbak, megoldást ő sem tudott mondani, nem talált semmire érdemi válaszokat, hiába emlegetik munkáit a fajvédők úgy, mint a cigánykérdés Bibliáját. Ő is csak abba a vonulatba tartozott, mint a TGM-félék. Identitásporblémás, öngyűlölő értelmiségi.), Zsigó jenő (Kuruc.info: sic! Azaz: kis j-vel írta), Diósi Ágnes, Bíró András, Furmann Imre, Hell István, Daróczi Ágnes, Horváth Aladár, Bársony János, Mohácsi Viktória és Erzsébet, a Roma Sajtóközpont, a tévé roma magazinja: a Patrin, a Rádió C, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Roma Parlament, a Cigányfúró... stb. (elnézést a kimaradtaktól). Ez a szemlélet érvényesül minden komolyabb érdek- és jogvédő szervezetben. Ez a közös keret, amelyen belül persze jelentős különbségek vannak és éles viták dúlnak.
De nemcsak a Debreczeni által említett nem létező fölfogás nincs "szellemileg, politikailag meghatározó pozícióban", hanem ez a létező sincs. Semmilyen sincs. Az eddigi kormányok fejeit senkinek sem sikerült eddig kihúzni a homokból. A telepfelszámolási program szinte láthatatlanná zsugorodott (Kuruc.info: hazugság. Csak idén 40 házat építenek, adófizetői pénzből, az ITT található tudósítás tanúsága szerint is. És ez csak csepp a tengerben: hány, de hány olyan település van, ahol az önkormányzati lakásokba, házakba cigányokat telepítenek vagy nekik lakásokat építenek, de erről nem számol be az országos média. Példának okáért ott van Zajk. Hallott bárki bármit arról, hogy ott a cigányokat rendes kéróba költöztették? Nem, amíg, pár évvel később, meg nem említették a dolgot. És ez csak egy példa a sokból), a Cserehát-program, mely a végletesen leszakadt települések élhetővé tételének útját kereste, befulladt, a gyermekszegénység elleni programból nem látunk semmit, a leghátrányosabb helyzetben lévő diákok ösztöndíjprogramjai ahelyett, hogy kibontakoztak volna, megszakadtak, összementek (Kuruc.info: például azért, mert nincs roma tanuló, aki teljesítené az ösztöndíjhoz jutás nem túl nehéz feltételeit… De mit is várunk egy olyan “kultúrától”, ahol a tanuló gyerekeket kinevetik, a gyerekeket meg vagy nem járatják iskolába, “magántanulóként” bejelentve őket [szikszói példa ITT], vagy kiveszik onnan), a roma kollégiumokat, tanodákat magukra hagyták. A munkahelyteremtésre, átképzésre és főleg bértámogatásra költött rengeteg pénz, ahogy Csillag (Kuruc.info: eredeti neve: Stern) István írja, "legfeljebb a pénzosztóknak és a kegyet gyakorlóknak jelentenek tartós eredményt", hatékony fölhasználásukról nem gondoskodik senki (Van egy álmom... A 2/3-os Magyarország, Népszabadság, 2008. január 5.). (Kuruc.info: Nincsenek a romák iskolázottsági szintjén is (szakmunkási végzettséget vagy ismereteket adó) igénybe vehető (át)képzések? Téééényleg??? H-A-Z-U-G-S-Á-G! Ami ezeket az átképzéseket, a különböző tanfolyamokat illeti, azok az ország minden részében elérhetők [nem is kéne sokat utazni hozzá lelkes, munkaszerető cigányainknak], és Nyugat-Európában is keresett, kurrens hiányszakmákba – pl. hegesztő – is tanítanak be embereket. A fehérek tolonganak az ilyen tanfolyamokon – a cigányok még mutatóban sem. Vajon miért? Hogy lehet, hogy a fehéreknek “megfelel” az ilyen munka, tanfolyam, a cigánynak meg nem?!)
Ahhoz, hogy az iskolákban olyan közös életgyakorlat, szocializációs tér, csoportméret, fölszerelés, módszertani kultúra, fölkészített, továbbképzett, több idővel rendelkező, kevésbé hajszolt, jobban megfizetett pedagógusgárda (Kuruc.info: hazugság, megint csak hazugság. Finn, bizonyított ellenpélda: lásd a ballib Marosán Györgynek a Népszavában és az ÉS-ben megjelent cikkével kapcsolatos kommentárjainkat. Marosán is egyértelműen leszögezi, hogy az oktatás színvonala NEM pénzkérdés. A finn tanárok közel sem keresnek annyit, mint egy svéd, norvég vagy svájci, mégis, világszínvonalú tudást adnak a növendékeiknek. Ergó, az a cigányfajvédői “érv”, amit Révész is levág, hogy “szegíny romákok nem tanulnak, mert a rosszul fizetett, kontraszelektált magyar tanárok lesz*rják a tanítást”, ordenáré hazugság.) legyen, ami az integrációra valamelyest több esélyt ad - több pénz (is) kellene, ehhez képest egyre kevesebb van.
Debreczeninek természetesen igaza van abban, hogy bizonyos szint fölött a "konfliktuspotenciál kezelésére sem a tanár, sem az iskola nem képes", de hogy ezt a szegregációellenes érvet, hogyan lehet a szegregáció mellé fordítani, azt nem nagyon értem. A szegregációellenes iszonyúan nehéz harcnak éppen az az értelme, hogy a "konfliktuspotenciál" eloszlása ne legyen olyan egyenlőtlen, és minél kevesebb helyen emelkedjen a kezelhetetlenség szintjéig, minél kevesebb helyen induljon be a szegregációs spirál. (Kuruc.info: közel se zavarja Révészt, hogy azt még a hírszerzős Papp László Tamás és a népszabós, valamint OKI-s szerzők is fehéren-feketén az ellenkezőjét jelentették ki. Nekik “valahogy” jobban hiszünk, látva a nemzetközi kutatási eredményeket, mint pár begőzölt, idióta cigányfajvédőnek.)
Még ezer dolgot említhetnénk, ha lenne rá hely. (Kuruc.info: könnyű ezzel védekezni, barátom. Nincs érdemi mondanivaló, így a helyhiányra panaszkodsz. Régi trükk.) Debreczeni azonban mindezek helyett kizárólag arra az ősöreg közhelyre koncentrál, hogy a segély egy része rossz helyre megy, függőségben tart, kiszoktat a munka világából, elviszik az uzsorások stb. Ez mind igaz, de hogy ebből mi következik és mi nem, azt Debreczeni régebben még jobban tudta: "Az önhibájukból és/vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embertársainkon segíteni kell. Segíteni kell azokon is, akiknek semmi esélyük arra, hogy - akár segítséggel - kiláboljanak nehéz helyzetükből. Akkor is, ha tudjuk: a nekik - mondjuk, családi pótlék címén - adott segítség nagy része nem a gyerekeiknek jut, hanem saját nyomoruk enyhítésére, afféle testi-lelki érzéstelenítésre fordítódik, magyarul a kocsmába kerül. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen családokban nagy számban felnövekvő gyerekek - szüleikhez hasonlóan zömmel szintén azok népes táborát gyarapítják majd, akik... nem képesek megállni a saját lábukon... Igen, a puszta szegénypolitika annyit tesz, mint elrongyolódott, lyukas zsákokba tömni a pénzt - vég nélkül.... Tehát tűzmegelőzésre van - hogy majdan kevesebb tűzoltásra legyen - szükség." (Debreczeni József: Orbán Viktor, 2002., 524-525. o.) Pontosan. De ahogy Debreczeni ezt a tűzmegelőzést nem kérte számon komolyan sem Orbán Viktoron, sem Gyurcsány Ferencen, úgy nem teszi ezt mostani cikkében sem. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy nem túl kevés, hanem túl sok pénzt feccöl bele az állam ebbe az ügybe. (Kuruc.info: igenis, túl sokat. Amíg a cigánynak megéri otthon maradnia, mert a segíykéből sokkal több pííz jön össze, mint a munkából, addig igen, azt kell mondanunk, igaza van Debreczeninek.) Ez, amilyen hamis, éppoly népszerű álláspont - a homokban pihenő fejek körében. A társadalmi "tűzmegelőzésbe" bizony sok pénzt kell belefektetni ahhoz, hogy legalább részleges eredménnyel járjon, és a tűzoltás költségeit ez a befektetés még sokáig nem csökkenti. (Kuruc.info: ugyan, mibe, hova kellene befektetni, kedves Révész úr? A finnek, a svédek is hihetetlen pénzeket fektettek be a cigányaik felemelésébe: siker nélkül! Révész! Egyetlen egy példát hozzon egy olyan országra, ahol a cigányokba belefeccölt pénz azok sikeres integrációját eredményezte! Rajta!) Én ugyan kételkedem benne, hogy a Jobbik rasszistái olyan népszerűek lesznek (Kuruc.info: azok lesznek) és olyan polgárháborús viszonyok alakulnak ki (Kuruc.info: ki fognak alakulni, de azok oka legkevésbé a Gárda lesz), ahogy Debreczeni jósolja, de ha valóban így gondolja, annál inkább a tűzmegelőző társadalmi befektetések mellett kellene (most is) érvelnie.
Ha Debreczeni valóban "az eddigiektől eltérően: nyíltan és őszintén" akar beszélni, akkor árulja el a kedves olvasónak, hogy a nagyobbrészt jobb módúaknak juttatott tetemes családi kedvezmények, energiaár-támogatások, lakáshitel-támogatások, a pofára adott vállalkozói támogatások, az egy cikluson belüli több mint negyvenszázalékos reáljövedelem-növekedés, a félezer kilométer, többszázmilliárd forinttal fölülfizetett autópálya, a 13. havi nyugdíj, a Gripenek stb. stb. költségeinek egy része erre a tűzmegelőzésre kellett volna. (Kuruc.info: 1. Még egyszer: mire? Még több segílykére? Amikor a mai adófizetők adójának tetemes része már most is a segílykére megy el – teljesen értelmetlenül, hiszen mind piában, drogban, cigiben, játékgépben, BMW-ben köt ki, és nem arra fordítják, amire kellene – például tisztességes gyereknevelésre? A közelmúlt ezt bizonyító példái közül lásd pl. a piricsei gyerekgyilkosságot. Az pedig bizonyított tény, hogy nagyságrenddel több segílyke se emelne a cigányság civilizációs fokán. Éppen ugyanolyan bűnöző, tetves, rohadt népcsoport lenne, mint most. Példaként ott van Finn- és Svédország, ahol aztán tényleg teletömik segílyekkel a cigókat. Eredmény: semmi. 2. A listán szereplő közvetlen (!) támogatások jellemzően mind produktív (adófizető) embereknek mentek. Olyanoknak, akiknek az adójából eltartjuk az egész k****a k*******tt cigányságot.) S mivel a fejek a homokba (Kuruc.info: sic! Révész, sipirc vissza az általánosba, a külső és belső helyhatározók hibás használatát az elitebb általános iskolák azonnal karóval “jutalmazzák”!) pihentek, most ezt a sok pénzt a sokkal kevesebből kell elvenni, mert ha nem, akkor később majd még többet kell még kevesebből. (Kuruc.info: A szerző nem fogja fel, hogy nem a segélyek mértéke, alacsony volta a kiváltó tényező, hanem azok rossz elosztása. Nem fogja fel, ő elvenné a családoktól, vállalkozásoktól a támogatásokat, a lakáshoz jutás esélyét, nem emelné a jövedelmeket, nem építene autópályát, honvédelemre nem költene, mindezt azért, hogy a cigányoknak adja az ezáltal megspórolt pénzeket. Gratulálok! A szerző beállhat azon cigányok mellé, akik kibökik: "azért kevés a segély, mert a gádzsók nem dolgoznak rendesen." Azonos tartalom, szebb köntösbe öltöztetve. (A pontosság kedvéért: nem mintha tökéletesen egyetértenék a felsorolt támogatásokkal, kiadásokkal, de ezeket csak részleteiben tartom hibásnak, szemben a tökéletesen rossz segélyezéssel.))
Persze, Csillag István fent említett cikkében helyesen írja, hogy "a támogatások... olyannyira kiterjedtek és a munkajövedelmekkel aránytalanul versenyképesek - elsősorban a politikusok szavazatvásárlása, másodsorban a Kádár korból öröklött kiterjedt támogatások miatt -, hogy könnyű szívvel lehet a támogatást, a segélyt választani munka helyett." És ez nagy baj. (Kuruc.info: most az egyszer igazat írt Révész: elismerte, valóban, olyan magasak a segílykék, hogy a cigóknak egyszerűen nem éri meg elmenni dologzni, mert összegszerűen kevesebb pííízt kapna, ráadásul még güriznie is kéne. Kár, hogy ezt, a romák és fajvédőik számára olyan kínos tényt a köv. gondolatsorban egy jókora hazugsággal próbálja majd tompítani.) De elsősorban a korkedvezményes nyugdíjakról, (ál)rokkantnyugdíjakról, a példátlanul bőkezű gyereknevelési támogatásokról (gyes-gyed) van itt szó - tehát olyasmiről, ami a nem szegény és nem roma többséget legalább annyira érinti. (Kuruc.info: H-A-Z-U-G-S-Á-G! A cigányok hány százaléka rokkantnyugdíjas? 90? 95? Kb. annyi lehet, ahogy minden másik országban is – mint pl. Finnországban. Csak egyetlen példa ITT [linkeket tessenek követni visszafelé a többiért!]. Tessék mondani, a magyar hány százaléka álrokkantnyugdíjas? 1? 2? 5? Arányok, megint azok a fránya arányok, ugyebár. A gyerekek után fizetett támogatások elsődleges kedvezményezettjei meg szintén a cigók, hiszen sokkal több gyerekük van, mint a fehéreknek.)
Debreczeni nemrég egy kitűnő cikkében ítélte el a Fidesz "primitív demagógiáját", amellyel megakadályozta, hogy a pártok és alapfizetésként a képviselők annyi (a mostaninál jóval több) pénzt kapjanak a költségvetésből, hogy ne kényszerüljenek lopásra és korrupcióra (Hunnia piszkos ólja, Népszabadság, december 9.). Szépen levezette, hogy a köz sokkal jobban jár, ha több pénzt szán arra a politikai szférára, mely roppant népszerűtlen, melynek presztízse nulla, s melynek létmódja módfelett irritálja a polgárokat. Tudja tehát Debreczeni képviselni a népszerűtlen ésszerűségeket is, kár, hogy ezúttal nem tette.
Debreczeni mindkét cikkében szó esik lopásról és törvénytelenségről. A korábbiban ekként: "a magyar politika eleve a csalás, a lopás, a törvénytelenség, a hazugság, a képmutatás jegyében működik. Hogy a fekete- és szürkegazdaság minden szereplője, a legutolsó piti tolvaj, a számlaadást mellőző, létéért küzdő kényszervállalkozó, szóval mindenki ebben a nyomorult országban teljes joggal mutogathat fölfelé: fejétől büdösödik a hal. (...) Túlzás nélkül mondható: a magyar politikai osztály módszeresen fosztogatja a köz javait. Kis túlzással: üzemszerűen lopnak - a pártok törvénytelenül, a képviselők törvényesen." Ebben az esetben az általánosítás helyénvaló, hiszen látjuk, hogy minden párt sokszor annyit költ, mint amennyivel legálisan rendelkezik, és azt is tudjuk, hogy a képviselők elszámolás nélkül, költségeiktől függetlenül vehetik föl a költségtérítésüket. (Kuruc.info: helyben vagyunk. A szokott cigányfajvédői összemosás. Ahogy a fehérek által űzött, közvetlen anyagi kárt nem okozó [hiszen úgysem venné meg a boltban, mert valószínűleg nem lenne rá pénze, vagy egyszerűen nem érné meg neki mondjuk 10e-t fizetni egy olyan játékprogramért, amivel játszik 1-2 napot, aztán meg letörli a fenébe] szoftverlopás és a cigányok által űzött pl. színesfémlopás, árvízvédelmi gátak ellopása, rablás, rablógyilkosság közé is mindig egyenlőségjelet raknak a fajvédők, mert, úgymond, mindkettő lopás. Ez a bekezdés ugyanezt csinálja.)
Az életlehetőségeiket elvesztő roma közösségekről pedig mostani cikkében azt írja Debreczeni, hogy "a túlzás nélkül rettenetesnek mondható nyomorban két megélhetési forrás - egyben minta - mutatkozik: a segély és a lopás." Itt legalább van alternatíva. Egyébként persze logikus, hogy ha valaki legális forrásból nem tudja fenntartani magát és családját, akkor illegálisból fogja, de ez megint csak nem roma specifikus igazság. (Kuruc.info: A lopás “megint csak nem roma specifikus igazság”? Téééényleg??? Révész, talán egyetlen egy, európai kultúrával bíró embercsoportot mutass az elmúlt száz-kétszáz év európai történelméből, amely legalább annyira “mélyszegény” volt, mint a cigányok, és legalább olyan mértékben bűnöztek! Nem fogsz tudni, az Tod sicher! Mert ilyen egyszerűen nincs. Egy európai kultúrájú embercsoport (nagy átlagokról beszélünk!) még akkor sem fog lopásra, rablásra berendezkedni, ha különben felkopik az álla, hanem például elmegy dolgozni – akár éhbérért. Ezt bizonyítja az egész európai történelem. Ellenpéldákat szívesen várunk – bár, jól tudjuk, nem lesznek.) Az viszont kétségtelen, hogy a nyomorból jövő tolvajok között a gádzsók éppúgy alulreprezentáltak, mint a köz javait módszeresen fosztogató magyar politikai osztályban a romák. És persze azok között sem vagyunk alulreprezentálva mi, gádzsók, akik ezermilliárdokat tüntettek el olajszőkítéssel, bankkonszolidációval, Energollal, Postabankkal, autópályaépítésekkel és töméntelen egyéb korrupciós ügylettel. Jól követhető történelmi-társadalmi okai vannak annak, hogy a bűnelkövetők melyik körébe, honnan kerülnek be emberek nagyobb és kisebb eséllyel. Nem (csak) elvont és elvi, hanem egészen szimpla és gyakorlatias bajok vannak azzal, ha (mint pl. az osztrák határ mentén) "a" magyarokat, vagy "a" romákat vádolják bűnelkövetéssel. Tudniillik, aki lop, az lop, aki nem, az nem, akár magyar, akár roma. Tökéletesen kielégítő, pontos és igazságos megoldás a tolvajt nevezni tolvajnak, és senki mást. Persze éhezők és politikusok közösen is lophatnak krumplit és közpénzt, de nagyon is gyakorlati és közvetlen hátrányokkal jár, ha közösséget minősítenek tolvajnak, mert akkor mindenkinek, aki a közösséghez tartozik, lecsökkentik az életesélyeit, lakáshoz, munkához, álláshoz jutásának lehetőségeit, megnövelik veszélyeztetettségüket, és hát egyáltalán rágalmazzák őket, ami mindentől függetlenül aljas dolog.
Debreczeninek igaza van abban, hogy a "megélhetési bűnözés" áldozatai többnyire szintén nagyon nehéz helyzetben lévő, a munkából való megélhetésért keserves küzdelmet folytató emberek, és az ő védelmük, kárpótlásuk érdekében sokkal többet kellene tenni, mert most szinte semmit sem tesznek. Az viszont tökéletesen indokolatlan, hogy ezeknek az áldozatoknak a körét a nem romákra szűkíti. A munkából való megélhetésért harcolók között rengeteg roma van.
Debreczeni a romakutatások egész hatalmas irodalmát (Kuruc.info: te barom, talán idézzen végletekig elfogult Csalog Zsoltot? Herczog Máriát? Esetleg – ez Nektek NAGYON nagy bajt okozna – idézzen a Kuruc.info-n megjelent pár támadhatatlan, többek között a Finn Nagykövetség által is hitelesített bűnözési, iskolakerülési stb. statisztikát? Van sapka – nincs sapka esete, ugye.) mellőzve egyetlen forrást idéz: Ungváry Krisztián egyik (kiváló munkásságához nem nagyon méltó) cikkét. Ungváry szerint az olaszliszkai romáknak (más roma csoportoktól eltérően!) XII. századi fogalmai vannak a magántulajdonról és a nomadizáló népeket idézi a munkakultúrájuk. A XV. század előtt Magyarországon nem is éltek romák, a nomadizáló életmód (a legelőváltó állattartás) pedig sohasem volt rájuk jellemző. (Kuruc.info: ajjaj, milyen magas labda, Révész komám! 1. a cigányok soha nem tartottak haszonállatokat. A nomadizálást nem a többségi nemzet nomád állattartásával kell összehasonlítani, hanem mondjuk a sáskarajok pusztításával. Megjelennek valahol, elpusztítanak, felzabálnak mindent, és továbbállnak. 2. Debreczeni – "kissé" jóindulatúan, hiszen a cigányok kultúrája még a XII. századnak [ne feledjük, akkor már rég érvényben voltak Árpád-házi királyaink drasztikus, a magántulajdon védelmét az emberekbe kézlevágás és hasonló finomságok segítségével beleverő törvényeink!] sem felelnek meg, hanem inkább az ősközösségi, vademberi “társadalmakénak” – helyszíntől függetlenül említette a XII. Századot. Vagy akár utaljunk az emberevésre, amit derék cigányaink még 200-300 éve is műveltek [igen, ez egy hivatalos sulinetes dokumentum! Fajvédők, meg lehet cáfolni az emberevést mint tényt! Nem fog sikerülni…] Ez még a Debreczeni-féle, igencsak megengedő XII. századi feltételezést is erősen jóhiszeművé teszi. Ettek a fehérek embert akkoriban? Ugyan már. Hány (tíz)ezer évvel ezelőtti “civilizációk” tették ezt?!)
Viszont: "A tolvajlás dolgában, hogy úgy mondjam, nincs szükségem sem példára, sem adatra. Hallgatom a rengeteg fura esetet, s mind beleillik abba a különös magántulajdoni rendszerbe, amelyet ide száz meg száz kilométerre ismertem meg, részint tapasztalatból." Ez a nép "lelkében az ősi földközösség szokásjogát őrzi. Annál inkább őrizheti, mert a hajdani földközösségből mást úgysem őriz. Tán ha neki is volna elég magántulajdon földje, másképp gondolkoznék. De a világ az ő megkérdezése és részeltetése nélkül mondta ki, hogy ez is tilos, meg az is. A világ tárgyai váratlanul alakultak át jogi fogalmakká. Ilyesmit nehéz megszokni. Némely dologban fél ezredéves iskola is kevés. (...) a parasztok a vásári s a kereskedők rovására elkövetett lopást sem ítélik meg kellő szigorral; van eset, hogy holmi virtusnak tartják, bosszúnak, visszafizetésnek." S egy másik idézet: "Ha mindenük megvolna, egész nap a citerát vernék, és a hasukat süttetnék a nappal, miattuk akár kötésig burjánozhatna a gaz a cukorrépában. Ez valószínű. Ha mindenük megvolna. De semmijük sincsen, s így dolgoznak, s közben, ahol tehetik, magyarán szólva, lopnak, mint a pinty. Társadalomtudományosan szólva, még valami atavisztikus klánszellem vezérli őket..." Mindkét idézet Illyés Gyulától való. Az elsőt alföldi parasztokról írta (Ember és kenyér, első kiadás 36. o.), a másodikat az övéiről, a dunántúli uradalmi cselédekről (Puszták népe, Szépirodalmi, 1972., 28-29. o.) - úgy hetven évvel ezelőtt. Ha tehát a magántulajdon-fölfogásnak akarunk valami magyarázó erőt tulajdonítani, elég, ha a hetven évvel ezelőtti nincstelen magyarokra nézünk vissza. Csak persze most nincs uradalom, és nem is lehetünk olyan megértők, mint az antikapitalista Illyés, aki saját bevallása szerint maga is buzgón lopogatott, még kecskével is próbálkozott. (Kuruc.info: Révész a hajánál fogva előhúz egy az akkori viszonyokat egyáltalán nem jellemző, inkább játékos, vicces idézetet, és ezzel próbálja bizonyítani, hogy a magyarok éppen ugyanolyan bűnözők voltak még hetven éve is, mint most a cigányok. Komám! Ha valóban ez lett volna a helyzet, Magyarország kb. Banglades szintjén [vagy még rosszabbul] állt volna már akkor is, hiszen termelő tevékenységet nem folytatott, közoktatással stb. nem rendelkezett volna. Ennek “némileg” ellent mondanak a történelmi tények. Nem mulatságos? A szerző beidéz két Illyés Gyula regényrészletet, amelyek a tolvaj, lusta magyar parasztokról szólnak. Hát igen, mi más lehetne a legautentikusabb forrás romakérdésben? Ez a legrelevánsabb a Debreczeni által mellőzött, hatalmas romakutatási irodalomból?)
Különböző módon és mértékben, de Magyarország társadalmának nagyrésze alulpolgárosodott, ez közös fogyatékosságunk. Nem származási, nem személyes, nem jellembeli, hanem történelmi fogyatékosság. A magyar átlagpolgár messze elmarad a svédtől az adózási fegyelem, a közterhek viselésére való készség, a köztulajdon tisztelete, a jogkövetés, az öngondoskodásra, önállásra való igény, a konfliktuskezelési kultúra, a demagógiával szembeni fölvértezettség stb. dolgában. De ez nem azt jelenti, hogy silányabbak vagyunk, csak azt, hogy más történelem van mögöttünk és más társadalmi viszonyok körülöttünk. Aki ezt számításba veszi a maga javára, vegye a máséra is. (Kuruc.info: igen, Révész, tudjuk, hogy a svédeket, és pláne a finneket, nem lehet überelni adózási fegyelem, becsületesség stb. szepontjából. Egy átlagmagyar valóban sokkal inkább szereti kijátszani a törvényeket, kibújni az adózás alól. Ezt mi is többször megírtuk a Kuruc.info-n [példa pl. ITT]. Viszont, ugyebár, az arányok, azok a fránya arányok. Tisztázzunk egy dolgot: Ki is tartja el a magyarországi cigányságot? Csak nem a magyar adőfizetők? Akkor meg: miről is beszélünk, Révész? Arról, hogy a magyar nem fizet elég adót ahhoz, hogy a cigányok ne fürödhessenek tejben-vajban, bocsánat, cigiben, piában, játékgépben, plazmatévében, méregdrága BMW-ben, drogban, henyélésben, munkakerülésben!? A svédek, finnek adómorálja valóban jobb, mint az átlagmagyaré. De azért még mindig mi, magyar adőfizetők tartjuk el a büdös cigányokat. Amíg bírjuk. Aztán meg az Isten kegyelmezzen a kokeróknak, amikor elfogy a türelem, és jön, aminek jönnie kell.)
Kuruc.info – Arppi S.
“Debreczeni alaptézise a következő: "kénytelen vagyok megnevezni azt a szellemileg, politikailag meghatározó pozícióban lévő felfogást (hívjuk az egyszerűség kedvéért balliberálisnak), amelynek a hangadói minden hasonló konfliktust kizárólag a rasszizmus-antirasszizmus tengelyen akarnak lokalizálni. Ebben az egydimenziós, ezért torzító értelmezési tartományban a cigányság és a “többségi társadalom” adott csoportjai közti mind drámaibb konfliktust, valamint annak feloldását ugyanis félrevezető pusztán a bűnös előítéletekre, illetve azok megbélyegzésére, továbbá az ellenük folytatott aufklérista közdelemre leegyszerűsíteni." Ezek a hangadók felelnének azért a "szemellenzős magatartásért", mely "nem oldja, hanem növeli a bajt". Debreczeni azonban egyetlen ilyen "hangadót" sem nevez meg, állításának alátámasztására egyetlen idézetet sem hoz. Nincs is honnan. Tudniillik mindenki, akit ebben az ügyben hangadónak és balliberálisnak lehet (ha nem is az igazság, de az egyszerűség kedvéért) minősíteni, ennek az ellenkezőjét mondja.
Debreczeni összekeveri azokat, akik a demokrácia ellenségeivel, kitüntetetten a rasszistákkal szembeni kiállást, a szavak erejét is fontosnak tartják, azokkal, akik csak ezt tartják fontosnak. Az előbbiek (sajnos) kevesen vannak. Az utóbbiak (szerencsére) egyáltalán nincsenek.
Minden komolyan vett és veendő véleményformáló személy, kutató, érdek- és jogvédő csoportosulás kb. húsz éve (a szamizdatban és a társadalomtudományi szakirodalomban még régebben) amellett érvel adatok, elemzések, esettanulmányok, kutatások tömegével, hogy a rasszizmus okai a társadalmi viszonyokban vannak. S ha ezek a viszonyok továbbra is olyan tragikus módon alakulnak, mint a mögöttünk lévő évtizedekben, akkor a rasszizmus erősödni fog. A konfliktusok élesedni fognak, egyre több tragédiához vezetnek, s a helyzet távlatos és valóságos javításának a költségei egyre magasabbak lesznek. Ha nincsenek összetett, átgondolt cselekvési tervek, melyek a szocializációs intézményektől, a családgondozástól az egészségügyön és a térségi rehabilitáción át a lakhatásig és a foglalkoztatásig minden dimenziót átfognak, s e programok végigviteléhez nincsenek források és politikai elszánás, akkor katasztrofális helyzet alakul ki. Olyan, amilyen kialakult.
Debreczeninek, ha nem érzi jó helyen a fejét a homokban, meg kellene határoznia a viszonyát ehhez az állásponthoz. Ezt képviselte, képviseli Kemény István, Havas Gábor, Ladányi János, Kertesi Gábor, Ferge Zsuzsa, Solt Ottilia, Iványi Gábor, Zolnay János, Liskó Ilona, Csongor Anna, Bíró András, Iványi Gábor, Csalog Zsolt (Kuruc.info: Csalog Zsolt súlyosan elfogult, és nagyon sokat csúsztat, hamisít. Csalog Zsoltnál hasznos, társadalmilag integrálódott munkaerő volt az a cigány, akinek - mivel muszáj volt - adtak valami állást a gyárban. Mi meg pontosan tudjuk, láttuk, mit jelentett ez a valóságban. A valóságban ez azt jelentette, hogy akkor fizetésként kapták meg azt a pénzt, amit most segélyként kapnak. De nagyobb részük akkor is pontosan annyit teljesített érte, mint ma. Semmit. Csalog Zsolttól nem leszünk okosabbak, megoldást ő sem tudott mondani, nem talált semmire érdemi válaszokat, hiába emlegetik munkáit a fajvédők úgy, mint a cigánykérdés Bibliáját. Ő is csak abba a vonulatba tartozott, mint a TGM-félék. Identitásporblémás, öngyűlölő értelmiségi.), Zsigó jenő (Kuruc.info: sic! Azaz: kis j-vel írta), Diósi Ágnes, Bíró András, Furmann Imre, Hell István, Daróczi Ágnes, Horváth Aladár, Bársony János, Mohácsi Viktória és Erzsébet, a Roma Sajtóközpont, a tévé roma magazinja: a Patrin, a Rádió C, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Roma Parlament, a Cigányfúró... stb. (elnézést a kimaradtaktól). Ez a szemlélet érvényesül minden komolyabb érdek- és jogvédő szervezetben. Ez a közös keret, amelyen belül persze jelentős különbségek vannak és éles viták dúlnak.
De nemcsak a Debreczeni által említett nem létező fölfogás nincs "szellemileg, politikailag meghatározó pozícióban", hanem ez a létező sincs. Semmilyen sincs. Az eddigi kormányok fejeit senkinek sem sikerült eddig kihúzni a homokból. A telepfelszámolási program szinte láthatatlanná zsugorodott (Kuruc.info: hazugság. Csak idén 40 házat építenek, adófizetői pénzből, az ITT található tudósítás tanúsága szerint is. És ez csak csepp a tengerben: hány, de hány olyan település van, ahol az önkormányzati lakásokba, házakba cigányokat telepítenek vagy nekik lakásokat építenek, de erről nem számol be az országos média. Példának okáért ott van Zajk. Hallott bárki bármit arról, hogy ott a cigányokat rendes kéróba költöztették? Nem, amíg, pár évvel később, meg nem említették a dolgot. És ez csak egy példa a sokból), a Cserehát-program, mely a végletesen leszakadt települések élhetővé tételének útját kereste, befulladt, a gyermekszegénység elleni programból nem látunk semmit, a leghátrányosabb helyzetben lévő diákok ösztöndíjprogramjai ahelyett, hogy kibontakoztak volna, megszakadtak, összementek (Kuruc.info: például azért, mert nincs roma tanuló, aki teljesítené az ösztöndíjhoz jutás nem túl nehéz feltételeit… De mit is várunk egy olyan “kultúrától”, ahol a tanuló gyerekeket kinevetik, a gyerekeket meg vagy nem járatják iskolába, “magántanulóként” bejelentve őket [szikszói példa ITT], vagy kiveszik onnan), a roma kollégiumokat, tanodákat magukra hagyták. A munkahelyteremtésre, átképzésre és főleg bértámogatásra költött rengeteg pénz, ahogy Csillag (Kuruc.info: eredeti neve: Stern) István írja, "legfeljebb a pénzosztóknak és a kegyet gyakorlóknak jelentenek tartós eredményt", hatékony fölhasználásukról nem gondoskodik senki (Van egy álmom... A 2/3-os Magyarország, Népszabadság, 2008. január 5.). (Kuruc.info: Nincsenek a romák iskolázottsági szintjén is (szakmunkási végzettséget vagy ismereteket adó) igénybe vehető (át)képzések? Téééényleg??? H-A-Z-U-G-S-Á-G! Ami ezeket az átképzéseket, a különböző tanfolyamokat illeti, azok az ország minden részében elérhetők [nem is kéne sokat utazni hozzá lelkes, munkaszerető cigányainknak], és Nyugat-Európában is keresett, kurrens hiányszakmákba – pl. hegesztő – is tanítanak be embereket. A fehérek tolonganak az ilyen tanfolyamokon – a cigányok még mutatóban sem. Vajon miért? Hogy lehet, hogy a fehéreknek “megfelel” az ilyen munka, tanfolyam, a cigánynak meg nem?!)
Ahhoz, hogy az iskolákban olyan közös életgyakorlat, szocializációs tér, csoportméret, fölszerelés, módszertani kultúra, fölkészített, továbbképzett, több idővel rendelkező, kevésbé hajszolt, jobban megfizetett pedagógusgárda (Kuruc.info: hazugság, megint csak hazugság. Finn, bizonyított ellenpélda: lásd a ballib Marosán Györgynek a Népszavában és az ÉS-ben megjelent cikkével kapcsolatos kommentárjainkat. Marosán is egyértelműen leszögezi, hogy az oktatás színvonala NEM pénzkérdés. A finn tanárok közel sem keresnek annyit, mint egy svéd, norvég vagy svájci, mégis, világszínvonalú tudást adnak a növendékeiknek. Ergó, az a cigányfajvédői “érv”, amit Révész is levág, hogy “szegíny romákok nem tanulnak, mert a rosszul fizetett, kontraszelektált magyar tanárok lesz*rják a tanítást”, ordenáré hazugság.) legyen, ami az integrációra valamelyest több esélyt ad - több pénz (is) kellene, ehhez képest egyre kevesebb van.
Debreczeninek természetesen igaza van abban, hogy bizonyos szint fölött a "konfliktuspotenciál kezelésére sem a tanár, sem az iskola nem képes", de hogy ezt a szegregációellenes érvet, hogyan lehet a szegregáció mellé fordítani, azt nem nagyon értem. A szegregációellenes iszonyúan nehéz harcnak éppen az az értelme, hogy a "konfliktuspotenciál" eloszlása ne legyen olyan egyenlőtlen, és minél kevesebb helyen emelkedjen a kezelhetetlenség szintjéig, minél kevesebb helyen induljon be a szegregációs spirál. (Kuruc.info: közel se zavarja Révészt, hogy azt még a hírszerzős Papp László Tamás és a népszabós, valamint OKI-s szerzők is fehéren-feketén az ellenkezőjét jelentették ki. Nekik “valahogy” jobban hiszünk, látva a nemzetközi kutatási eredményeket, mint pár begőzölt, idióta cigányfajvédőnek.)
Még ezer dolgot említhetnénk, ha lenne rá hely. (Kuruc.info: könnyű ezzel védekezni, barátom. Nincs érdemi mondanivaló, így a helyhiányra panaszkodsz. Régi trükk.) Debreczeni azonban mindezek helyett kizárólag arra az ősöreg közhelyre koncentrál, hogy a segély egy része rossz helyre megy, függőségben tart, kiszoktat a munka világából, elviszik az uzsorások stb. Ez mind igaz, de hogy ebből mi következik és mi nem, azt Debreczeni régebben még jobban tudta: "Az önhibájukból és/vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embertársainkon segíteni kell. Segíteni kell azokon is, akiknek semmi esélyük arra, hogy - akár segítséggel - kiláboljanak nehéz helyzetükből. Akkor is, ha tudjuk: a nekik - mondjuk, családi pótlék címén - adott segítség nagy része nem a gyerekeiknek jut, hanem saját nyomoruk enyhítésére, afféle testi-lelki érzéstelenítésre fordítódik, magyarul a kocsmába kerül. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen családokban nagy számban felnövekvő gyerekek - szüleikhez hasonlóan zömmel szintén azok népes táborát gyarapítják majd, akik... nem képesek megállni a saját lábukon... Igen, a puszta szegénypolitika annyit tesz, mint elrongyolódott, lyukas zsákokba tömni a pénzt - vég nélkül.... Tehát tűzmegelőzésre van - hogy majdan kevesebb tűzoltásra legyen - szükség." (Debreczeni József: Orbán Viktor, 2002., 524-525. o.) Pontosan. De ahogy Debreczeni ezt a tűzmegelőzést nem kérte számon komolyan sem Orbán Viktoron, sem Gyurcsány Ferencen, úgy nem teszi ezt mostani cikkében sem. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy nem túl kevés, hanem túl sok pénzt feccöl bele az állam ebbe az ügybe. (Kuruc.info: igenis, túl sokat. Amíg a cigánynak megéri otthon maradnia, mert a segíykéből sokkal több pííz jön össze, mint a munkából, addig igen, azt kell mondanunk, igaza van Debreczeninek.) Ez, amilyen hamis, éppoly népszerű álláspont - a homokban pihenő fejek körében. A társadalmi "tűzmegelőzésbe" bizony sok pénzt kell belefektetni ahhoz, hogy legalább részleges eredménnyel járjon, és a tűzoltás költségeit ez a befektetés még sokáig nem csökkenti. (Kuruc.info: ugyan, mibe, hova kellene befektetni, kedves Révész úr? A finnek, a svédek is hihetetlen pénzeket fektettek be a cigányaik felemelésébe: siker nélkül! Révész! Egyetlen egy példát hozzon egy olyan országra, ahol a cigányokba belefeccölt pénz azok sikeres integrációját eredményezte! Rajta!) Én ugyan kételkedem benne, hogy a Jobbik rasszistái olyan népszerűek lesznek (Kuruc.info: azok lesznek) és olyan polgárháborús viszonyok alakulnak ki (Kuruc.info: ki fognak alakulni, de azok oka legkevésbé a Gárda lesz), ahogy Debreczeni jósolja, de ha valóban így gondolja, annál inkább a tűzmegelőző társadalmi befektetések mellett kellene (most is) érvelnie.
Ha Debreczeni valóban "az eddigiektől eltérően: nyíltan és őszintén" akar beszélni, akkor árulja el a kedves olvasónak, hogy a nagyobbrészt jobb módúaknak juttatott tetemes családi kedvezmények, energiaár-támogatások, lakáshitel-támogatások, a pofára adott vállalkozói támogatások, az egy cikluson belüli több mint negyvenszázalékos reáljövedelem-növekedés, a félezer kilométer, többszázmilliárd forinttal fölülfizetett autópálya, a 13. havi nyugdíj, a Gripenek stb. stb. költségeinek egy része erre a tűzmegelőzésre kellett volna. (Kuruc.info: 1. Még egyszer: mire? Még több segílykére? Amikor a mai adófizetők adójának tetemes része már most is a segílykére megy el – teljesen értelmetlenül, hiszen mind piában, drogban, cigiben, játékgépben, BMW-ben köt ki, és nem arra fordítják, amire kellene – például tisztességes gyereknevelésre? A közelmúlt ezt bizonyító példái közül lásd pl. a piricsei gyerekgyilkosságot. Az pedig bizonyított tény, hogy nagyságrenddel több segílyke se emelne a cigányság civilizációs fokán. Éppen ugyanolyan bűnöző, tetves, rohadt népcsoport lenne, mint most. Példaként ott van Finn- és Svédország, ahol aztán tényleg teletömik segílyekkel a cigókat. Eredmény: semmi. 2. A listán szereplő közvetlen (!) támogatások jellemzően mind produktív (adófizető) embereknek mentek. Olyanoknak, akiknek az adójából eltartjuk az egész k****a k*******tt cigányságot.) S mivel a fejek a homokba (Kuruc.info: sic! Révész, sipirc vissza az általánosba, a külső és belső helyhatározók hibás használatát az elitebb általános iskolák azonnal karóval “jutalmazzák”!) pihentek, most ezt a sok pénzt a sokkal kevesebből kell elvenni, mert ha nem, akkor később majd még többet kell még kevesebből. (Kuruc.info: A szerző nem fogja fel, hogy nem a segélyek mértéke, alacsony volta a kiváltó tényező, hanem azok rossz elosztása. Nem fogja fel, ő elvenné a családoktól, vállalkozásoktól a támogatásokat, a lakáshoz jutás esélyét, nem emelné a jövedelmeket, nem építene autópályát, honvédelemre nem költene, mindezt azért, hogy a cigányoknak adja az ezáltal megspórolt pénzeket. Gratulálok! A szerző beállhat azon cigányok mellé, akik kibökik: "azért kevés a segély, mert a gádzsók nem dolgoznak rendesen." Azonos tartalom, szebb köntösbe öltöztetve. (A pontosság kedvéért: nem mintha tökéletesen egyetértenék a felsorolt támogatásokkal, kiadásokkal, de ezeket csak részleteiben tartom hibásnak, szemben a tökéletesen rossz segélyezéssel.))
Persze, Csillag István fent említett cikkében helyesen írja, hogy "a támogatások... olyannyira kiterjedtek és a munkajövedelmekkel aránytalanul versenyképesek - elsősorban a politikusok szavazatvásárlása, másodsorban a Kádár korból öröklött kiterjedt támogatások miatt -, hogy könnyű szívvel lehet a támogatást, a segélyt választani munka helyett." És ez nagy baj. (Kuruc.info: most az egyszer igazat írt Révész: elismerte, valóban, olyan magasak a segílykék, hogy a cigóknak egyszerűen nem éri meg elmenni dologzni, mert összegszerűen kevesebb pííízt kapna, ráadásul még güriznie is kéne. Kár, hogy ezt, a romák és fajvédőik számára olyan kínos tényt a köv. gondolatsorban egy jókora hazugsággal próbálja majd tompítani.) De elsősorban a korkedvezményes nyugdíjakról, (ál)rokkantnyugdíjakról, a példátlanul bőkezű gyereknevelési támogatásokról (gyes-gyed) van itt szó - tehát olyasmiről, ami a nem szegény és nem roma többséget legalább annyira érinti. (Kuruc.info: H-A-Z-U-G-S-Á-G! A cigányok hány százaléka rokkantnyugdíjas? 90? 95? Kb. annyi lehet, ahogy minden másik országban is – mint pl. Finnországban. Csak egyetlen példa ITT [linkeket tessenek követni visszafelé a többiért!]. Tessék mondani, a magyar hány százaléka álrokkantnyugdíjas? 1? 2? 5? Arányok, megint azok a fránya arányok, ugyebár. A gyerekek után fizetett támogatások elsődleges kedvezményezettjei meg szintén a cigók, hiszen sokkal több gyerekük van, mint a fehéreknek.)
Debreczeni nemrég egy kitűnő cikkében ítélte el a Fidesz "primitív demagógiáját", amellyel megakadályozta, hogy a pártok és alapfizetésként a képviselők annyi (a mostaninál jóval több) pénzt kapjanak a költségvetésből, hogy ne kényszerüljenek lopásra és korrupcióra (Hunnia piszkos ólja, Népszabadság, december 9.). Szépen levezette, hogy a köz sokkal jobban jár, ha több pénzt szán arra a politikai szférára, mely roppant népszerűtlen, melynek presztízse nulla, s melynek létmódja módfelett irritálja a polgárokat. Tudja tehát Debreczeni képviselni a népszerűtlen ésszerűségeket is, kár, hogy ezúttal nem tette.
Debreczeni mindkét cikkében szó esik lopásról és törvénytelenségről. A korábbiban ekként: "a magyar politika eleve a csalás, a lopás, a törvénytelenség, a hazugság, a képmutatás jegyében működik. Hogy a fekete- és szürkegazdaság minden szereplője, a legutolsó piti tolvaj, a számlaadást mellőző, létéért küzdő kényszervállalkozó, szóval mindenki ebben a nyomorult országban teljes joggal mutogathat fölfelé: fejétől büdösödik a hal. (...) Túlzás nélkül mondható: a magyar politikai osztály módszeresen fosztogatja a köz javait. Kis túlzással: üzemszerűen lopnak - a pártok törvénytelenül, a képviselők törvényesen." Ebben az esetben az általánosítás helyénvaló, hiszen látjuk, hogy minden párt sokszor annyit költ, mint amennyivel legálisan rendelkezik, és azt is tudjuk, hogy a képviselők elszámolás nélkül, költségeiktől függetlenül vehetik föl a költségtérítésüket. (Kuruc.info: helyben vagyunk. A szokott cigányfajvédői összemosás. Ahogy a fehérek által űzött, közvetlen anyagi kárt nem okozó [hiszen úgysem venné meg a boltban, mert valószínűleg nem lenne rá pénze, vagy egyszerűen nem érné meg neki mondjuk 10e-t fizetni egy olyan játékprogramért, amivel játszik 1-2 napot, aztán meg letörli a fenébe] szoftverlopás és a cigányok által űzött pl. színesfémlopás, árvízvédelmi gátak ellopása, rablás, rablógyilkosság közé is mindig egyenlőségjelet raknak a fajvédők, mert, úgymond, mindkettő lopás. Ez a bekezdés ugyanezt csinálja.)
Az életlehetőségeiket elvesztő roma közösségekről pedig mostani cikkében azt írja Debreczeni, hogy "a túlzás nélkül rettenetesnek mondható nyomorban két megélhetési forrás - egyben minta - mutatkozik: a segély és a lopás." Itt legalább van alternatíva. Egyébként persze logikus, hogy ha valaki legális forrásból nem tudja fenntartani magát és családját, akkor illegálisból fogja, de ez megint csak nem roma specifikus igazság. (Kuruc.info: A lopás “megint csak nem roma specifikus igazság”? Téééényleg??? Révész, talán egyetlen egy, európai kultúrával bíró embercsoportot mutass az elmúlt száz-kétszáz év európai történelméből, amely legalább annyira “mélyszegény” volt, mint a cigányok, és legalább olyan mértékben bűnöztek! Nem fogsz tudni, az Tod sicher! Mert ilyen egyszerűen nincs. Egy európai kultúrájú embercsoport (nagy átlagokról beszélünk!) még akkor sem fog lopásra, rablásra berendezkedni, ha különben felkopik az álla, hanem például elmegy dolgozni – akár éhbérért. Ezt bizonyítja az egész európai történelem. Ellenpéldákat szívesen várunk – bár, jól tudjuk, nem lesznek.) Az viszont kétségtelen, hogy a nyomorból jövő tolvajok között a gádzsók éppúgy alulreprezentáltak, mint a köz javait módszeresen fosztogató magyar politikai osztályban a romák. És persze azok között sem vagyunk alulreprezentálva mi, gádzsók, akik ezermilliárdokat tüntettek el olajszőkítéssel, bankkonszolidációval, Energollal, Postabankkal, autópályaépítésekkel és töméntelen egyéb korrupciós ügylettel. Jól követhető történelmi-társadalmi okai vannak annak, hogy a bűnelkövetők melyik körébe, honnan kerülnek be emberek nagyobb és kisebb eséllyel. Nem (csak) elvont és elvi, hanem egészen szimpla és gyakorlatias bajok vannak azzal, ha (mint pl. az osztrák határ mentén) "a" magyarokat, vagy "a" romákat vádolják bűnelkövetéssel. Tudniillik, aki lop, az lop, aki nem, az nem, akár magyar, akár roma. Tökéletesen kielégítő, pontos és igazságos megoldás a tolvajt nevezni tolvajnak, és senki mást. Persze éhezők és politikusok közösen is lophatnak krumplit és közpénzt, de nagyon is gyakorlati és közvetlen hátrányokkal jár, ha közösséget minősítenek tolvajnak, mert akkor mindenkinek, aki a közösséghez tartozik, lecsökkentik az életesélyeit, lakáshoz, munkához, álláshoz jutásának lehetőségeit, megnövelik veszélyeztetettségüket, és hát egyáltalán rágalmazzák őket, ami mindentől függetlenül aljas dolog.
Debreczeninek igaza van abban, hogy a "megélhetési bűnözés" áldozatai többnyire szintén nagyon nehéz helyzetben lévő, a munkából való megélhetésért keserves küzdelmet folytató emberek, és az ő védelmük, kárpótlásuk érdekében sokkal többet kellene tenni, mert most szinte semmit sem tesznek. Az viszont tökéletesen indokolatlan, hogy ezeknek az áldozatoknak a körét a nem romákra szűkíti. A munkából való megélhetésért harcolók között rengeteg roma van.
Debreczeni a romakutatások egész hatalmas irodalmát (Kuruc.info: te barom, talán idézzen végletekig elfogult Csalog Zsoltot? Herczog Máriát? Esetleg – ez Nektek NAGYON nagy bajt okozna – idézzen a Kuruc.info-n megjelent pár támadhatatlan, többek között a Finn Nagykövetség által is hitelesített bűnözési, iskolakerülési stb. statisztikát? Van sapka – nincs sapka esete, ugye.) mellőzve egyetlen forrást idéz: Ungváry Krisztián egyik (kiváló munkásságához nem nagyon méltó) cikkét. Ungváry szerint az olaszliszkai romáknak (más roma csoportoktól eltérően!) XII. századi fogalmai vannak a magántulajdonról és a nomadizáló népeket idézi a munkakultúrájuk. A XV. század előtt Magyarországon nem is éltek romák, a nomadizáló életmód (a legelőváltó állattartás) pedig sohasem volt rájuk jellemző. (Kuruc.info: ajjaj, milyen magas labda, Révész komám! 1. a cigányok soha nem tartottak haszonállatokat. A nomadizálást nem a többségi nemzet nomád állattartásával kell összehasonlítani, hanem mondjuk a sáskarajok pusztításával. Megjelennek valahol, elpusztítanak, felzabálnak mindent, és továbbállnak. 2. Debreczeni – "kissé" jóindulatúan, hiszen a cigányok kultúrája még a XII. századnak [ne feledjük, akkor már rég érvényben voltak Árpád-házi királyaink drasztikus, a magántulajdon védelmét az emberekbe kézlevágás és hasonló finomságok segítségével beleverő törvényeink!] sem felelnek meg, hanem inkább az ősközösségi, vademberi “társadalmakénak” – helyszíntől függetlenül említette a XII. Századot. Vagy akár utaljunk az emberevésre, amit derék cigányaink még 200-300 éve is műveltek [igen, ez egy hivatalos sulinetes dokumentum! Fajvédők, meg lehet cáfolni az emberevést mint tényt! Nem fog sikerülni…] Ez még a Debreczeni-féle, igencsak megengedő XII. századi feltételezést is erősen jóhiszeművé teszi. Ettek a fehérek embert akkoriban? Ugyan már. Hány (tíz)ezer évvel ezelőtti “civilizációk” tették ezt?!)
Viszont: "A tolvajlás dolgában, hogy úgy mondjam, nincs szükségem sem példára, sem adatra. Hallgatom a rengeteg fura esetet, s mind beleillik abba a különös magántulajdoni rendszerbe, amelyet ide száz meg száz kilométerre ismertem meg, részint tapasztalatból." Ez a nép "lelkében az ősi földközösség szokásjogát őrzi. Annál inkább őrizheti, mert a hajdani földközösségből mást úgysem őriz. Tán ha neki is volna elég magántulajdon földje, másképp gondolkoznék. De a világ az ő megkérdezése és részeltetése nélkül mondta ki, hogy ez is tilos, meg az is. A világ tárgyai váratlanul alakultak át jogi fogalmakká. Ilyesmit nehéz megszokni. Némely dologban fél ezredéves iskola is kevés. (...) a parasztok a vásári s a kereskedők rovására elkövetett lopást sem ítélik meg kellő szigorral; van eset, hogy holmi virtusnak tartják, bosszúnak, visszafizetésnek." S egy másik idézet: "Ha mindenük megvolna, egész nap a citerát vernék, és a hasukat süttetnék a nappal, miattuk akár kötésig burjánozhatna a gaz a cukorrépában. Ez valószínű. Ha mindenük megvolna. De semmijük sincsen, s így dolgoznak, s közben, ahol tehetik, magyarán szólva, lopnak, mint a pinty. Társadalomtudományosan szólva, még valami atavisztikus klánszellem vezérli őket..." Mindkét idézet Illyés Gyulától való. Az elsőt alföldi parasztokról írta (Ember és kenyér, első kiadás 36. o.), a másodikat az övéiről, a dunántúli uradalmi cselédekről (Puszták népe, Szépirodalmi, 1972., 28-29. o.) - úgy hetven évvel ezelőtt. Ha tehát a magántulajdon-fölfogásnak akarunk valami magyarázó erőt tulajdonítani, elég, ha a hetven évvel ezelőtti nincstelen magyarokra nézünk vissza. Csak persze most nincs uradalom, és nem is lehetünk olyan megértők, mint az antikapitalista Illyés, aki saját bevallása szerint maga is buzgón lopogatott, még kecskével is próbálkozott. (Kuruc.info: Révész a hajánál fogva előhúz egy az akkori viszonyokat egyáltalán nem jellemző, inkább játékos, vicces idézetet, és ezzel próbálja bizonyítani, hogy a magyarok éppen ugyanolyan bűnözők voltak még hetven éve is, mint most a cigányok. Komám! Ha valóban ez lett volna a helyzet, Magyarország kb. Banglades szintjén [vagy még rosszabbul] állt volna már akkor is, hiszen termelő tevékenységet nem folytatott, közoktatással stb. nem rendelkezett volna. Ennek “némileg” ellent mondanak a történelmi tények. Nem mulatságos? A szerző beidéz két Illyés Gyula regényrészletet, amelyek a tolvaj, lusta magyar parasztokról szólnak. Hát igen, mi más lehetne a legautentikusabb forrás romakérdésben? Ez a legrelevánsabb a Debreczeni által mellőzött, hatalmas romakutatási irodalomból?)
Különböző módon és mértékben, de Magyarország társadalmának nagyrésze alulpolgárosodott, ez közös fogyatékosságunk. Nem származási, nem személyes, nem jellembeli, hanem történelmi fogyatékosság. A magyar átlagpolgár messze elmarad a svédtől az adózási fegyelem, a közterhek viselésére való készség, a köztulajdon tisztelete, a jogkövetés, az öngondoskodásra, önállásra való igény, a konfliktuskezelési kultúra, a demagógiával szembeni fölvértezettség stb. dolgában. De ez nem azt jelenti, hogy silányabbak vagyunk, csak azt, hogy más történelem van mögöttünk és más társadalmi viszonyok körülöttünk. Aki ezt számításba veszi a maga javára, vegye a máséra is. (Kuruc.info: igen, Révész, tudjuk, hogy a svédeket, és pláne a finneket, nem lehet überelni adózási fegyelem, becsületesség stb. szepontjából. Egy átlagmagyar valóban sokkal inkább szereti kijátszani a törvényeket, kibújni az adózás alól. Ezt mi is többször megírtuk a Kuruc.info-n [példa pl. ITT]. Viszont, ugyebár, az arányok, azok a fránya arányok. Tisztázzunk egy dolgot: Ki is tartja el a magyarországi cigányságot? Csak nem a magyar adőfizetők? Akkor meg: miről is beszélünk, Révész? Arról, hogy a magyar nem fizet elég adót ahhoz, hogy a cigányok ne fürödhessenek tejben-vajban, bocsánat, cigiben, piában, játékgépben, plazmatévében, méregdrága BMW-ben, drogban, henyélésben, munkakerülésben!? A svédek, finnek adómorálja valóban jobb, mint az átlagmagyaré. De azért még mindig mi, magyar adőfizetők tartjuk el a büdös cigányokat. Amíg bírjuk. Aztán meg az Isten kegyelmezzen a kokeróknak, amikor elfogy a türelem, és jön, aminek jönnie kell.)
Kuruc.info – Arppi S.
