Az államfő szerint Szerbiának az elkövetkező időszakban átfogó strukturális reformokra, nagyobb munkafegyelemre és az állami apparátus jelentős karcsúsítására van szüksége ahhoz, hogy az ország megőrizze gazdasági növekedését és javítsa állampolgárainak életszínvonalát.

Aleksandar Vucic hangsúlyozta: a 2014 és 2026 közötti időszak eredményei jelentősek voltak, mivel a munkanélküliségi ráta 26 százalékról 8 százalékra csökkent, miközben az ország bruttó hazai terméke 32 milliárd euróról közel 100 milliárd euróra nőtt. Véleménye szerint Szerbia gazdasága a koronavírus-járvány és a nemzetközi konfliktusok idején is ellenállónak bizonyult, ugyanakkor a globális politikai és gazdasági átrendeződés új kihívásokat teremtett.

Írásában a szerb elnök öt kiemelt reformterületet nevezett meg. Ezek között szerepel a kormányzati apparátus és az állami ügynökségek számának csökkentése, a termelékenység növelése, az oktatási rendszer átalakítása, az energetikai fejlesztések - beleértve a nukleáris energia alkalmazását -, valamint a mesterséges intelligencia és a robotika fejlesztésének felgyorsítása.

Magyarázata szerint Szerbia nem fogja támogatni a munkaidő csökkentésére vonatkozó kezdeményezéseket. "Többet kell dolgoznunk, nem kevesebbet" - fogalmazott. Az oktatást illetően a duális képzés és a munkaerőpiaci igényekhez igazodó felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta, míg az energetikai kérdésekről szólva kiemelte: Szerbia energiabiztonsága hosszú távon nem garantálható nukleáris létesítmények építése nélkül. Emellett az országnak a jövőben gyorsabban kell reagálnia a globális változásokra, és fel kell vennie a technológiai versenyt.

"A kormánytagok, államtitkárok, miniszterhelyettesek, valamint az államapparátus létszámát drasztikusan csökkenteni kell. Határozottabban és erőteljesebben, mint 12 évvel ezelőtt. Meg kell szüntetni számos olyan ügynökséget, hivatalt és igazgatóságot, amely öncélú, és amely létezésének nincs valós, lényegi indoka" - húzta alá. Azt írta továbbá, hogy az állam nem tudta megszüntetni a hivatalnoki arroganciát és azt a szemléletet, amelyben egyes tisztségviselők kiváltságosként viselkednek az emberekkel szemben. "Nem sikerült megszabadítani az állampolgárokat a hatalom arroganciájától és gőgjétől, a helyi szinttől egészen a legmagasabb szintig. Vagyis: nem tudtunk választ adni minden önelégült és arrogáns hatalmaskodóra, akiket a Tudod te, ki vagyok én? mondat jellemez" - magyarázta. Azt írta: olyan rendszerre van szükség, amelyben senki sem érezheti magát a törvények felett állónak. Megfogalmazása szerint csak most értette meg, hogy az emberek számára nemcsak az életszínvonal fontos, hanem az is, hogyan bánnak velük a hatalom képviselői.

A köztársasági elnök korábban arról beszélt, hogy még a nyár elején, de legkésőbb ősszel előrehozott parlamenti választásra lehet számítani Szerbiában. A kormányzó Szerb Haladó Párt vezetése pedig néhány hete azt közölte, el tudná képzelni, hogy Aleksandar Vucic - akinek a megbízatása jövőre lejár, és köztársasági elnökként nem választható újra - legyen a párt miniszterelnök-jelöltje.

(MTI)

Korábban írtuk: Orbán újabb szoros szövetségese barátkozik Magyarral