A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára módosította a parlament: nem hagyta jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.

Azt, hogy az egyezmény megfelel-e a korábban rögzített követelményeknek (nem veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá nem tartalmaz antidemokratikus vitarendezési eljárást), az Országgyűlés külön eljárásban vizsgálja meg.

Kezelte az Európai Bizottság a „magyar érzékenységeket” a Kanada és az unió között szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) – jelentette ki még a határozathozatal előtt a parlamentben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Nem veszélyezteti semmilyen módon a GMO-mentességünket, továbbá a baromfihús és a tojás kikerült a liberalizáció hatálya alól, a csemegekukorica esetében a vámok megmaradnak, illetve a téliszalámi és tokaji eredetmegjelölés védett marad.

A tárcavezető szerint egyre bővül a világban a szabadkereskedelmi megállapodások rendszere, ezért "a versenyképesség romlásához vezet", ha Európa ebből a folyamatból kimarad. Szijjártó Péter szerint jelenleg az EU versenyhátrányban van a kanadai piacon, ami a CETA aláírásával megszűnhet.

A miniszter korábban közölte, a magyar parlamenti álláspontot fogja képviselni a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt. Néhány napja a Visegrádi Négyek agrárkamarái jelezték, nem támogatják a CETA-t. Az EU és az Amerikai Egyesült Államok között előkészítés alatt álló szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) kapcsán pedig szorgalmazzák, hogy az Európai Unió zárja ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatot a tárgyalásokból.

(MTI - NAK nyomán)

Kapcsolódó: Jobbik: a CETA sérti az uniós jogot