A Gyulai Törvényszék szerint nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indoklásában "rasszista megjegyzéseket" tesz. A Szebb Jövőért Egyesületet első fokon fel nem oszlató bírónő megbocsáthatatlan "bűne" - a magyar embereket önzetlenül védeni kívánó szervezet fel nem oszlatásán túl - az, hogy meglepő őszinteséggel merészelt beszélni ítélete indoklásában a mindenki által köztudott, csak a rajvédők szerint nem létező tényről: a cigánybűnözésről. A bírónő sorsáról az ügy jogerős lezárulta után döntenek.
 Mucsi Erika nem oszlatott, így most az ő sorsáról döntenek |
Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz - közölte a VS.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője. Bagdi Árpád Gyula hozzátette: a Gyulai Törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.
Alkalmatlansági eljárás is indulhat
Azt továbbra sem tudják, hogy indul-e eljárás a liberális lap szerint "rasszista indoklás" miatt az érintett bíró ellen, miként azt sem, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Jogászok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy akár alkalmatlansági eljárás is indulhat, ám ezt is csak nevük elhallgatása mellett merték megkockáztatni.
A Gyulai Törvényszék egyik bírája azt a döntését, amelyben nem oszlatta fel a "Jobbikhoz és a feloszlatott Magyar Gárda Egyesülethez köthető" Szebb Jövőért Egyesületet, azzal a helyes meglátással indokolta, hogy a cigányok a munkakerülő életforma követői.
A cigány nemcsak faji, hanem életmódbeli kategória is
A megállapítás szó szerint így hangzott: "a »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői” .
Mucsi Erika az ítélet indoklásában azt is megfogalmazta, hogy "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására".
 |
Az ítélet teljes indoklása ide kattintva olvasható.
A VS.hu az ügyben megkereste a Kúriát is. Válaszukban azt írták, hogy a bíróságok az alaptörvénnyel és az Emberi Jogi Egyezményekkel összhangban kötelesek az ítélkező tevékenységüket gyakorolni, és a jogszabályokat az alaptörvény keretei között értelmezhetik. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az indoklás is az ítélet részét képezi, ám az ítélet nem jogerős, tehát az ügy nincs befejezve.
Az ítélet felülbírálata – beleértve annak rendelkező részét és indoklását is – a 2. fokú bíróságra tartozik. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Törvényszék elnöke - tájékoztatott a Kúria sajtótitkársága.
Frissítés: Gyorsan rákapcsolt az ajvékoló kórus: össztűz az igazmondó bírónőre
Az ítélet és az indoklás kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös közleményben tiltakozott pénteken. Leszögezték: a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg, aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot.
„A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a 'cigánybűnözés' teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét" – sopánkodtak.
A "jogvédő" szervezetek nem értenek egyet az ítélet érdemével sem, de - mint írták - nem emiatt emelik most fel hangjukat. A szervezetek úgy látják: az indokolásból nemcsak az derül ki, hogy a bíró mennyire egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem az is, hogy mi a véleménye "roma honfitársainkról" és a cigánybűnözés jelszavával fellépő gyűlöletcsoportokról. „A Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket." – vélekednek a jogvédők.
A bíróval szemben magasabbak az elvárások
A cigányt nagy valószínűséggel eddig csak a Kincses Kalendáriumban látó rajvédők hangsúlyozták: ezek a nézetek hamisak, a bűnelkövetés nem az etnikai hovatartozástól függ, ugyanakkor a bűnözés "etnikai alapú meghatározása megalázó és kirekesztő" az egész etnikai csoportra nézve. „A privát szférában folytatott cigányozáshoz a jognak nincs köze, a bíróval szemben azonban magasabbak az elvárások: ő, aki az állam, a törvény, a közhatalom nevében jár el, nem hangoztathat kirekesztő nézeteket" – szögezték le.
Az egyenlőség bajnokai szerint a bírói hivatal elnyerésében szerepet játszó minden szerv - a köztársasági elnök, az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszék elnöke is - felelősséggel tartozik azért, hogy ilyen "kirekesztő ítélet" születhet egy magyar bíróságon.
Az ítélet kapcsán az MSZP és az Együtt-PM is tiltakozó közleményt adott ki. Balogh Artúr, az MSZP Roma Tagozatának elnöke, aki szerint a magyaroknak nincs joga büntetni a cigányokat, arra "szólította fel" a bírói testületet, hogy határolódjon el Mucsi Erika bírónő szavaitól. A büdös cigány és pártja felháborítónak tartják, hogy ez a bírói döntés a "roma" társadalom és a bűnözés között „átfedéseket" lát, amelyek „alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására."
Az Együtt-PM szerint szégyen a Gyulai Törvényszék ítélete
„Az ítélet a jogállamiság szégyene, és amellett, hogy rasszista kiszólásoktól sem mentes, uniós szabályokkal is ellentétes" – fújta a sófárt az Együtt-PM közleményében.
A bírósági döntés szerint a félkatonai szervezet külsőségeit magára öltő, félelmet keltő járőrözés a gyülekezési jog része, ezért amit az egyesület tagjai Gyöngyöspatán vagy Devecserben más szervezetek tagjaival összemosódva tettek, nem kifogásolható. A bíróság annak ellenére jutott erre a megállapításra, hogy a Magyar Gárdát hasonlók miatt oszlatták fel három magyar bírói fórumon, és a döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága is helyben hagyta – szörnyülködött az Együtt-PM.
A pártszövetség szerint most újra kérdésessé vált, hogy az állami rendfenntartás monopóliumát elvitató paramilitáris szervezetek jogszerűen végzik-e tevékenységüket vagy sem. Meggyőződésük szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nyilvánvalóan szembehelyezkedik az alkotmányos alapértékekkel, látványos erődemonstrációikkal provokálja a jogállam intézményeit, félelmet kelt magyar állampolgárokban.
A törvényszék ítéletét ugyanakkor most menlevélként értékelhetik az érintettek, pedig Európában éppen ellenkező a szabály: az intolerancián alapuló rasszizmus nyilvános terjesztése büntetendő cselekmény. Ezt a tagállamok kötelezettségeként uniós szabály is előírja – hangsúlyozták.
(VS.hu - Nol nyomán)
Előzmények:
