A függelékben teljességében idézett cikk kulcsmondata:
"Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentése szerint 51,7 ezer állás állt rendelkezésre márciusban, ebből a hónap végéig 28,3 ezer maradt betöltetlen. ... A legfrissebb adatok szerint a szezonális jellegű területekről, azaz az építőiparból és a feldolgozóiparból, a mezőgazdaságból kínálnak állásokat, de megnövekedett a fegyveres testületek munkaerő igénye, különösen Békés megyében."
Szezonális, azaz betanított, szaképzettséget nem igénylő munkáról van szó. Vajon mikor látjuk a romákat ezrével dolgozni menni? Ahogy a példából is látható, munkalehetőség lenne, még az ő iskolázottsági “szintjükön” is. Ráadásul – szemben a fajvédők és kis kedvenceik “érveivel” – a munkaadók sem különösképp rasszisták (lásd EZT és az induló hivatkozásokat). Nem – ahogy az például az ITTENI cikkből is kiderül, romáink rangon alulinak éreznek bármiféle munkát.
Kapcsolódó cikk, sok, hasonló hivatkozással: Megint kiderült, igenis lenne a cigányok számára munkahely
Függelék: a teljes, eredeti cikk:
Több ezer állás betöltetlen válságban is
Üres állások márpedig vannak. Ugyan a munkanélküliségi ráta 9 százalék fölé ugrott, mégis vannak olyan munkakörök, amelyekbe nem találni megfelelő szakembert. Az állami adatbázisban közel 30 ezer állás betöltetlen, és állásportálokon, fejvadászok weboldalain is hirdetések ezreit találni. A szakmunkások, az értékesítők, az informatikai szakemberek, az egészségügyi dolgozók továbbra is keresettek. Munkaerő-piaci összeállításunkban a legfrissebb adatok alapján kerestük a hiányszakmákat.
A növekvő munkanélküliség ellenére üres állások márpedig vannak. Csak éppen a munkaerő-keresleti és -kínálati oldal nem vág egybe. Ennek oka nagyrészt a diplomás túlkínálat és a megfelelő képzettségű szakmunkások hiánya. Így lehetne összegezni több forrásból összegyűjtött álláspiaci adatainkat.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentése szerint 51,7 ezer állás állt rendelkezésre márciusban, ebből a hónap végéig 28,3 ezer maradt betöltetlen. A tartós - tehát a legalább egy éve már folyamatosan a nyilvántartásban szereplő - álláskeresők toplistáját a segédmunkások vezetik, de a biztonsági őrök, az eladók és a takarítók is a lista elején állnak. A legfrissebb adatok szerint a szezonális jellegű területekről, azaz az építőiparból és a feldolgozóiparból, a mezőgazdaságból kínálnak állásokat, de megnövekedett a fegyveres testületek munkaerő igénye, különösen Békés megyében.
Az ÁFSZ adatait DGS Global Research nevű kutatóintézet és az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég felmérése is alátámasztja: a 651 cég megkérdezésén alapuló kutatásból egyrészt kiderült, hogy kevés a mesterszakmunkás, a szakmunkás, a műszaki illetve a számítástechnikai szakember. Másrészt az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a 20-30 évesek körében és bizonyos szakmákban nagy a fluktuáció. Eladók, értékesítők, szakmunkások, asszisztensek gyakran cserélődnek, ez utóbbiból viszont túlkínálat van, csakúgy, mint a jogászokból, PR és kommunikációs- és marketing szakemberekből és a közgazdászokból is.
Főiskolára mennek szakmatanulás helyett
Az utóbbi években a döntéshozók, a szakmai szervezetek, de lassanként talán a képző cégek is felismerik, hogy nem feltétlenül azokból kell még néhány ezer szakembert képezni, akikből amúgy is rengeteg van a piacon, hanem kedvezményekkel, némi reklámmal megtámogatva a hiányszakmákat kell menedzselni. A szakmunkáshiány fő oka, hogy a fiatalok döntő többsége főiskolára, egyetemre megy, fizikai munkát egyre kevesebben vállalnak.
Borsod-Abaúj Zemplén megyében például jelenleg 2481 darab középfokú vagy az alatti iskolai végzettséget igénylő munkalehetőség közül válogathatnak az álláskeresők, míg az egész megyében mindösszesen 18 darab főiskolai vagy egyetemi végzettséget kívánó állásajánlat található.
Tavaly ősszel a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok egy 12 ezer céget felölelő kutatásra alapozva 101 szakképesítést helyeztek a kiemelt kategóriába. A jelentés szerint a rögzített hiányszakmákban 2012-ben legalább két és félszerese lesz a munkerőigény a 2007-ben beiskolázottak számánál. A legtöbb hiányszakma az építőipar területéhez tartozik (kőműves, gépi forgácsoló, hegesztő, géplakatos, ács, állványozó, szerkezetlakatos stb.), de találunk hiányszakmát a húsiparhoz, a textiliparhoz és a fémiparhoz kapcsolódóan is. Az egészségügy területén jelenleg az orvoshiány az egyik legnagyobb probléma, ám vannak klasszikus, évtizedes hiányszakmák: ilyen a patológus, a radiológus, illetve a laboros, és évek óta kevés van altatóorvosból is. Ma már hiány van gyermekgyógyászból és több helyen nőgyógyászból is - holott ez utóbbi korábban sztárszakmának számított.
Előnyösebb a kölcsönzött munkaerő?
Mit látnak jelenleg az álláspiacon a fejvadászok? "Lement az első nagy elbocsátási hullám és stagnálás figyelhető meg a munkaerőpiacon. A cégek egy része újra keres munkaerőt, mások létszámstopot rendeltek el és kivárnak" - foglalja össze tapasztalatait Gyengő Dóra, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének marketingmenedzsere. Általában jellemző, hogy a cégek rövid távra gondolkodnak, és akik ismerik a munkaerő kölcsönzés fogalmát, előnyben részesítik ezt a foglalkoztatási formát.
Kisebb a kereslet versenyszférában
A versenyszférában a szaktudás és kitűnő nyelvtudás mellett ma már egyre inkább szempont, hogy mentalitásában és motiváltságban is megfelelő legyen az új munkatárs. Összességében elmondható, hogy most kevesebb embert keresnek, mint általában, de ezen belül, az iparágak viszonylatában elsősorban a pénzügyi, számviteli területen látszik némi élénkülés, keresettebbek a kontrolling szakemberek, de megnövekedett az igény a call-centeres, behajtásokkal foglalkozó munkaerő iránt is. Kevésbé érintette a válság a gyógyszeripart és az IT-s területeket, itt továbbra is sok a nyitott pozíció.
A szakmák tekintetében az értékesítési, ügyfélszolgálatos, helpdesk pozíciók most valamivel keresettebbek más területekhez képest - számolt be a szövetség tapasztalatairól Gyengő Dóra.
Minőségi cserében gondolkodnak a cégek
"Továbbra is igény van jó sales-szakemberekre, de egyértelműen látszik, hogy a cégek elsősorban minőségi cserékben gondolkodnak, azaz egy adott pozícióra a nagyobb tapasztalattal, kvalitással rendelkező szakembert választják. A válság hatására ugyanis a vállalatok megvizsgálták, átvilágították működésüket, melynek eredményeképpen racionalizálások várhatóak. Mivel bőven vannak jelöltek, meggondolják, vegyenek-e föl embert és nyilvánvalóan az új elvárásokhoz, szituációkhoz alkalmazkodva a szakmailag legmegfelelőbbet választják. Ugyanakkor a megmaradt állománytól is nagyobb rugalmasságot motiváltságot várnak el a cégek"- elemezte a jelenlegi helyzetet a menedzser. Érdekesség, hogy míg az elmúlt év vége felé inkább alacsonyabb szinten dolgozókból bocsátottak el, kisebb mértékben ugyan, de mostanra átgyűrűzött az elbocsátási hullám a közép- és felsővezetői szférába is, láthatóan felsőbb vezetők is megjelentek a munkaerő piacon.
Informatikai szakemberigény: újdonsűg után kutatnak
A pénzügyi és az informatikai szektor "mozgolódásáról" számolt be Pethő Anikó, az Aarenson Consulting vezető tanácsadója is. Mint mondta, mostanában igen keresettek a könyvelők, azon belül is a német nyelvtudással rendelkezők, nyilvánvalóan német tulajdonú cégek körében. A recesszió ugyanakkor az informatikai szektort is érintette, az első 3-4 hónap elbocsátásai után konstruktív megoldásokat keresve új piaci réseket fedeztek fel a cégek, amelyek kiutat jelenthetnek a válságból. A műszaki-informatikai fejlesztések miatt még inkább megélénkült a kereslet az újabb szakemberek, azaz a minőségi cserék iránt. Pethő Anikó szavait támasztják alá a jobpilot.hu álláskereső portál adatai is. Az állásajánlatok között böngészve látható, kiugróan magas az informatikai szektor igénye, 465 álláshirdetés található. Mérnök pozícióra 277 ajánlat található a portálon, 169 vezetői posztra keresnek munkatársat.
Nehezen változtat a magyar munkaerő
Az SZTMSZ úgy látja, a jelöltek, azaz a munkavállalók szempontjából általánosságban elmondható hogy a magyar munkaerő, ha van biztos munkahelye, nem motivált és kevésbé nyitott arra, hogy most munkahelyet változtasson - azaz még inkább felértékelődött a meglévő állás biztonsága. Megjelent ugyanakkor az "elkeseredett réteg", akik rugalmasabbak, és bevállalják akár a kevesebb bért és a több utazást is a munka érdekében.
Zsigri Judit
(Jobpilot)
"Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentése szerint 51,7 ezer állás állt rendelkezésre márciusban, ebből a hónap végéig 28,3 ezer maradt betöltetlen. ... A legfrissebb adatok szerint a szezonális jellegű területekről, azaz az építőiparból és a feldolgozóiparból, a mezőgazdaságból kínálnak állásokat, de megnövekedett a fegyveres testületek munkaerő igénye, különösen Békés megyében."
Szezonális, azaz betanított, szaképzettséget nem igénylő munkáról van szó. Vajon mikor látjuk a romákat ezrével dolgozni menni? Ahogy a példából is látható, munkalehetőség lenne, még az ő iskolázottsági “szintjükön” is. Ráadásul – szemben a fajvédők és kis kedvenceik “érveivel” – a munkaadók sem különösképp rasszisták (lásd EZT és az induló hivatkozásokat). Nem – ahogy az például az ITTENI cikkből is kiderül, romáink rangon alulinak éreznek bármiféle munkát.
Kapcsolódó cikk, sok, hasonló hivatkozással: Megint kiderült, igenis lenne a cigányok számára munkahely
Függelék: a teljes, eredeti cikk:
Több ezer állás betöltetlen válságban is
Üres állások márpedig vannak. Ugyan a munkanélküliségi ráta 9 százalék fölé ugrott, mégis vannak olyan munkakörök, amelyekbe nem találni megfelelő szakembert. Az állami adatbázisban közel 30 ezer állás betöltetlen, és állásportálokon, fejvadászok weboldalain is hirdetések ezreit találni. A szakmunkások, az értékesítők, az informatikai szakemberek, az egészségügyi dolgozók továbbra is keresettek. Munkaerő-piaci összeállításunkban a legfrissebb adatok alapján kerestük a hiányszakmákat.
A növekvő munkanélküliség ellenére üres állások márpedig vannak. Csak éppen a munkaerő-keresleti és -kínálati oldal nem vág egybe. Ennek oka nagyrészt a diplomás túlkínálat és a megfelelő képzettségű szakmunkások hiánya. Így lehetne összegezni több forrásból összegyűjtött álláspiaci adatainkat.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentése szerint 51,7 ezer állás állt rendelkezésre márciusban, ebből a hónap végéig 28,3 ezer maradt betöltetlen. A tartós - tehát a legalább egy éve már folyamatosan a nyilvántartásban szereplő - álláskeresők toplistáját a segédmunkások vezetik, de a biztonsági őrök, az eladók és a takarítók is a lista elején állnak. A legfrissebb adatok szerint a szezonális jellegű területekről, azaz az építőiparból és a feldolgozóiparból, a mezőgazdaságból kínálnak állásokat, de megnövekedett a fegyveres testületek munkaerő igénye, különösen Békés megyében.
Az ÁFSZ adatait DGS Global Research nevű kutatóintézet és az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég felmérése is alátámasztja: a 651 cég megkérdezésén alapuló kutatásból egyrészt kiderült, hogy kevés a mesterszakmunkás, a szakmunkás, a műszaki illetve a számítástechnikai szakember. Másrészt az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a 20-30 évesek körében és bizonyos szakmákban nagy a fluktuáció. Eladók, értékesítők, szakmunkások, asszisztensek gyakran cserélődnek, ez utóbbiból viszont túlkínálat van, csakúgy, mint a jogászokból, PR és kommunikációs- és marketing szakemberekből és a közgazdászokból is.
Főiskolára mennek szakmatanulás helyett
Az utóbbi években a döntéshozók, a szakmai szervezetek, de lassanként talán a képző cégek is felismerik, hogy nem feltétlenül azokból kell még néhány ezer szakembert képezni, akikből amúgy is rengeteg van a piacon, hanem kedvezményekkel, némi reklámmal megtámogatva a hiányszakmákat kell menedzselni. A szakmunkáshiány fő oka, hogy a fiatalok döntő többsége főiskolára, egyetemre megy, fizikai munkát egyre kevesebben vállalnak.
Borsod-Abaúj Zemplén megyében például jelenleg 2481 darab középfokú vagy az alatti iskolai végzettséget igénylő munkalehetőség közül válogathatnak az álláskeresők, míg az egész megyében mindösszesen 18 darab főiskolai vagy egyetemi végzettséget kívánó állásajánlat található.
Tavaly ősszel a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok egy 12 ezer céget felölelő kutatásra alapozva 101 szakképesítést helyeztek a kiemelt kategóriába. A jelentés szerint a rögzített hiányszakmákban 2012-ben legalább két és félszerese lesz a munkerőigény a 2007-ben beiskolázottak számánál. A legtöbb hiányszakma az építőipar területéhez tartozik (kőműves, gépi forgácsoló, hegesztő, géplakatos, ács, állványozó, szerkezetlakatos stb.), de találunk hiányszakmát a húsiparhoz, a textiliparhoz és a fémiparhoz kapcsolódóan is. Az egészségügy területén jelenleg az orvoshiány az egyik legnagyobb probléma, ám vannak klasszikus, évtizedes hiányszakmák: ilyen a patológus, a radiológus, illetve a laboros, és évek óta kevés van altatóorvosból is. Ma már hiány van gyermekgyógyászból és több helyen nőgyógyászból is - holott ez utóbbi korábban sztárszakmának számított.
Előnyösebb a kölcsönzött munkaerő?
Mit látnak jelenleg az álláspiacon a fejvadászok? "Lement az első nagy elbocsátási hullám és stagnálás figyelhető meg a munkaerőpiacon. A cégek egy része újra keres munkaerőt, mások létszámstopot rendeltek el és kivárnak" - foglalja össze tapasztalatait Gyengő Dóra, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének marketingmenedzsere. Általában jellemző, hogy a cégek rövid távra gondolkodnak, és akik ismerik a munkaerő kölcsönzés fogalmát, előnyben részesítik ezt a foglalkoztatási formát.
Kisebb a kereslet versenyszférában
A versenyszférában a szaktudás és kitűnő nyelvtudás mellett ma már egyre inkább szempont, hogy mentalitásában és motiváltságban is megfelelő legyen az új munkatárs. Összességében elmondható, hogy most kevesebb embert keresnek, mint általában, de ezen belül, az iparágak viszonylatában elsősorban a pénzügyi, számviteli területen látszik némi élénkülés, keresettebbek a kontrolling szakemberek, de megnövekedett az igény a call-centeres, behajtásokkal foglalkozó munkaerő iránt is. Kevésbé érintette a válság a gyógyszeripart és az IT-s területeket, itt továbbra is sok a nyitott pozíció.
A szakmák tekintetében az értékesítési, ügyfélszolgálatos, helpdesk pozíciók most valamivel keresettebbek más területekhez képest - számolt be a szövetség tapasztalatairól Gyengő Dóra.
Minőségi cserében gondolkodnak a cégek
"Továbbra is igény van jó sales-szakemberekre, de egyértelműen látszik, hogy a cégek elsősorban minőségi cserékben gondolkodnak, azaz egy adott pozícióra a nagyobb tapasztalattal, kvalitással rendelkező szakembert választják. A válság hatására ugyanis a vállalatok megvizsgálták, átvilágították működésüket, melynek eredményeképpen racionalizálások várhatóak. Mivel bőven vannak jelöltek, meggondolják, vegyenek-e föl embert és nyilvánvalóan az új elvárásokhoz, szituációkhoz alkalmazkodva a szakmailag legmegfelelőbbet választják. Ugyanakkor a megmaradt állománytól is nagyobb rugalmasságot motiváltságot várnak el a cégek"- elemezte a jelenlegi helyzetet a menedzser. Érdekesség, hogy míg az elmúlt év vége felé inkább alacsonyabb szinten dolgozókból bocsátottak el, kisebb mértékben ugyan, de mostanra átgyűrűzött az elbocsátási hullám a közép- és felsővezetői szférába is, láthatóan felsőbb vezetők is megjelentek a munkaerő piacon.
Informatikai szakemberigény: újdonsűg után kutatnak
A pénzügyi és az informatikai szektor "mozgolódásáról" számolt be Pethő Anikó, az Aarenson Consulting vezető tanácsadója is. Mint mondta, mostanában igen keresettek a könyvelők, azon belül is a német nyelvtudással rendelkezők, nyilvánvalóan német tulajdonú cégek körében. A recesszió ugyanakkor az informatikai szektort is érintette, az első 3-4 hónap elbocsátásai után konstruktív megoldásokat keresve új piaci réseket fedeztek fel a cégek, amelyek kiutat jelenthetnek a válságból. A műszaki-informatikai fejlesztések miatt még inkább megélénkült a kereslet az újabb szakemberek, azaz a minőségi cserék iránt. Pethő Anikó szavait támasztják alá a jobpilot.hu álláskereső portál adatai is. Az állásajánlatok között böngészve látható, kiugróan magas az informatikai szektor igénye, 465 álláshirdetés található. Mérnök pozícióra 277 ajánlat található a portálon, 169 vezetői posztra keresnek munkatársat.
Nehezen változtat a magyar munkaerő
Az SZTMSZ úgy látja, a jelöltek, azaz a munkavállalók szempontjából általánosságban elmondható hogy a magyar munkaerő, ha van biztos munkahelye, nem motivált és kevésbé nyitott arra, hogy most munkahelyet változtasson - azaz még inkább felértékelődött a meglévő állás biztonsága. Megjelent ugyanakkor az "elkeseredett réteg", akik rugalmasabbak, és bevállalják akár a kevesebb bért és a több utazást is a munka érdekében.
Zsigri Judit
(Jobpilot)
