Abbász "megdöbbent" azon, hogy a Fehér Ház új javaslata az izraeli álláspontot osztja, és azzal fenyegetőzött, hogy "felborítja a tárgyalóasztalt" - állította a lap az al-Kudsz című kelet-jeruzsálemi újság értesülésére hivatkozva. A Mahmúd Abbász számára elfogadhatatlan legújabb javaslat egyebek közt Izrael zsidó államként való elismerését kérte, lemondást a nemzetközi erőkről a Jordán völgyében, amely nem lenne a jövendő palesztin állam része, és azt is, hogy tíz izraeli telepesblokk - területcserékkel - megmaradhasson a helyén. Abbász leginkább akkor háborodott fel - és állítólag őrültnek nevezte az amerikai rendezési tervet -, amikor észrevette, hogy aszerint Kelet-Jeruzsálem helyett Bét-Haninában lenne Palesztina fővárosa.

Kerry apai nagyszülei Fritz Kohn és Ida Lowe néven születtek Ausztriában, 1900-ban vagy 1901-ben tértek át a katolikus vallásra, nevüket Kohnról Frederick és Ida Kerryre változtatva. A közhiedelem szerint a Kerry név ír származást takar John esetében, azonban ez nem igaz: a nagyszülők úgy választották ki a nevet, hogy találomra kinyitottak egy atlaszt, és ráejtettek egy ceruzát. Ez Kerry megyére esett, ezért nem hívják most Kohnnak az amerikai külügyért. Bécs Mödling nevű külvárosából  "Fred" és Ida 1905-ben emigrált az Egyesült Államokba Eric nevű fiukkal. Ida Kohn két testvére, Otto és Jenni állítólag német munkatáborban vesztette életét, Kerry elfogultsága tehát bizonyára csak a véletlen műve... (Kuruc.info, forrás: az angol nyelvű Wikipédia John Kerry szócikke)Haragját fokozta, hogy Kerry izraeli erőket hagyna az országban ahelyett, hogy egy harmadik felet bízna meg a védelmi feladatokkal. "Palesztinát sem demilitarizáltat akarok" - tette hozzá Abbász, de Kerry ellenállt követelésének. A lap szerint a palesztin elnök Fehér Házba való meghívása a tárgyalások megszakadásnak elkerülését szolgálta. Kerry nyomást gyakorolt a palesztinokra a jövendő ország keleti határának, a Jordán folyó környékének biztonsági megoldásában is. "Önnek ez nemzeti büszkeség vagy politikai nyomás ügye, de Netanjahunak élet és halál kérdése" - mondták Abbásznak a Maariv szerint. Az új javaslatok tanúsága szerint az amerikaiak elismerik Izrael "aggodalmát", hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és dzsihádista szervezetek erői gyülekezhetnek majd a Jordánnál, és versengeni kezdhetnek a palesztin kormányzattal.

Netanjahu ezért "hosszú távú és állandó biztonságpolitikai rendezésről" beszél a Jordán folyó völgyében, amelyben izraeli erők is ellenőrzést gyakorolnának elsősorban a fegyvercsempészés fölött. Abbász hallani sem akar izraeli katonákról, bár a NATO-csapatokat elfogadná. Netanjahu ugyanakkor hallani sem akar nem izraeli erőkről. A másik sarkalatos kérdés Izrael zsidó nemzetállamként való elismerése. Amerika kész bevenni a viszály végső rendezését szolgáló, úgynevezett keretmegállapodásba, hogy a két ország kölcsönösen elismeri a másikat a zsidók, illetve a palesztinok nemzetállamaként, de Abbász ezt nem fogadja el.

Abbász úgy véli, hogy az új javaslatokkal Izrael irányában elfogult egyezményt kellene jóváhagyni mind a biztonsági ügyekben, mind Jeruzsálem és a hazatérési törvény ügyében, és cserében semmit sem kap azon kívül, hogy az 1967-es vonalak alapján folyik a rendezés. Mindezek alapján a palesztin vezető azt mondta Kerrynek Párizsban, hogy az amerikai javaslatot nem tudja elfogadni, és "jobbat" kért - állította a Maariv.

(Kuruc.info - MTI nyomán)