Az Európai Bizottság elnöke abban bízik, hogy még szerdán sikerül megállapodásra jutni a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartománnyal. Jean-Claude Juncker erről az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén beszélt Strassburgban.
“Az még nem világos számomra, hogy alá tudjuk-e írni holnap az egyezményt Kanadával” – mondta felszólalásában Juncker. Hozzátette: “kevésbé fontos, hogy ez mikor történik meg, mint az, hogy megtörténik”.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy “még mindig lehetséges” a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcstalálkozó. “Továbbra is reménykedem benne, hogy Belgium be fogja bizonyítani, hogy a konszenzusépítés bajnoka, és hamarosan véglegesíthetjük a megállapodást” – fogalmazott Tusk a képviselők előtt beszélve.
Mint mondta, “komoly kihatással lesz az EU globális pozíciójára, ha nem tudja megkötni az egyezséget a legeurópaiabb Európán kívüli országnak számító Kanadával”.
Didier Reynders belga külügyminiszter szerda reggel ismét tárgyalásokba kezdett a tartományi kormányok képviselőivel és találkozó előtt még azt mondta, hogy mindössze egy vagy két vitás kérdés maradt a felek között.
Paul Magnette vallon kormányfő a szerdai egyeztetés előtt azt közölte, hogy az előző napon nem sikerült megegyezésre jutni, ezért folytatják a tárgyalásokat.
Mások szerint a több mint hat órán át tartó keddi találkozón több tekintetben is komoly előrelépést tudtak elérni. Oliver Paasch, Belgium német ajkú közösségének miniszterelnöke kijelentette, van rá esély, hogy a szövetségi kormány szerdán megkapja a “zöld jelzést” Vallóniától.
Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan ugyanakkor azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint azonban az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
(MTI)
