Karácsony üzenete ma is ez az örömhír: „Velünk az Isten” (Mt 1,23). (Bizonyára e szavak miatt is lenácizna Steiner Pál és fajtája, ha tudnák, hogy e Máté evangéliumából való angyali üzenet a Wehrmacht minden katonájának övcsatján is szerepelt.) Mi azt is hirdetjük vele, hogy a kereszténység gondolatvilága mindennapunk része kell legyen, így jelképesen a kereszteket sem engedjük a templomokba zárni. Ezen eszmeiség alapján javasoltuk a hit- és erkölcstan bevezetését az iskolákban vagy épp az egyházi esküvő állami elismerését, hogy ne járjunk úgy, mint Antall József, akitől csak a halálos ágyán tudhattuk meg, hogy elvileg keresztény Magyarországot akart, a kormányzása viszont nem tükrözte ezt.

A keresztállítási misszióval már jó néhány éve hazafias küldetést is teljesít a Jobbik: a magyar címerben is szereplő, apostoli kettőskereszteket állítjuk fel. A társadalom egyik legfőbb összetartó ereje ugyanis az egészséges nacionalizmus, a hazaszeretet, melyet szintén nem engedhetünk kirekeszteni a közgondolkozásból.

Keresztállítási missziónkat sok településen nem engedélyezi a politikai vezetés. Igyekeznek tiltott jelképnek nyilvánítani a keresztet, vagy legalábbis közterületi felállítását akadályozni, „mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg ostobaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” (1Kor 1,23-24)

Dr. Kiss Imre szeged-csanádi rk. püspöki helynök a Jobbik szegedi keresztállításán 2004-ben ezt mondta: „Advent, karácsony... és kereszt? Hogy jön ide a kereszt? Miért nem karácsonyfát és Betlehemet állítunk? Nem rontja le hangulatunkat egy keresztfa? Nem! A kereszt advent-karácsony legmélyebb értelmére mutat rá. Ha karácsony a szeretet ünnepe – hát a legnagyobb szeretet a kereszten mutatkozott meg. Aki karácsonykor megszületett, annyira szeretett bennünket, az embert, hogy életét adta értünk. Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja másokért.”

A Jobbik adventi keresztállításán fogást keresők rendszeresen felteszik e kérdést: miért nem karácsonyfát és Betlehemet állítunk inkább? A kereszt azonban elsősorban nem a húsvét, hanem a kereszténység jelképe. Mi pedig pont arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a karácsony nem a fenyő ünnepe, vagy az ajándékozásé, hanem a kereszténységé: Krisztus eljött, hogy meghaljon értünk. „Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1Jn 4,10). Megszületett a Megfeszített! – fogalmazhatjuk meg tömören azt, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól; azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse.

A kereszt tehát nem a húsvét, hanem az egész kereszténység jelképe; nem véletlen, hogy a templomok tetejéről se szedik le a keresztet a húsvéti időszak végén... A jászol szép, de inkább a templomokba való, a forgalmas közterületeken manapság sajnos csak szemétkosárnak használnák. A kereszt viszont egy felkiáltójel, mely felhívja a figyelmet az ünnep valódi (keresztény) értelmére. És tövében rendszerint ott egy adventi koszorú is…

Aki még mindig annál a teológiailag megalapozatlan kötekedésnél tart, miszerint „a Jobbik fakeresztjei nem illenek a karácsonyhoz”, annak – de csak annak – nem ajánlom Nyirő József A Megfeszített című filmdrámáját. Ugyanis míg a Jobbik csak Krisztus megszületését és megváltó szenvedését hozta összefüggésbe, addig a kiváló erdélyi író 1948-ban írt művében még messzebb megy: a Trianonban ártatlanul halálra ítélt Magyarországról is Jézus megfeszítésére asszociál. (Bár a filmdrámából jellemző módon a mai napig sem készült mozgókép, az ezredévben bemutatásra került ugyanezzel a címmel egy nagyszerű rockopera Koltay Gábor rendezésében.)

Novák Előd,
országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke