Megszokhattuk már, hogy az önmagát pofátlanul, aljas módon “független”, “pártatlan” és “középutas, mindenkihez szóló” lapként a HVG a legaljasabb szélliberális, fajvédő propagandát nyomatja, és minden erővel a cigánykérdés, cigánybűnözés tárgyalásának ellehetetlenítése mellett áll ki. Szép példája volt ennek az összevissza hazudozó, Jobbik/Gárdaellenes cikke. A zsidó tulajdonú és vezetésű lap legújabb, szintén mocskolódó, fajvédő gyöngyszeme következik, amiből megtuhatjuk, hogy megint mi vagyunk a rasszisták. A cigányok, úgy látszik, nem lehetnek azok és szeretnek minket akkor is, amikor sorozatban magyarokat mészárolnak. Ez a patkánylap volt az is, amelyik a kokárdáért kislányt verő zsidó pártjára állt annak idején.
""Sikk lett a rendőrök közt cigányellenesnek lenni"
Számos igazolhatatlan legenda él a cigányok bűnözéséről Máté Mihály cigányságkutató, volt rendőrnyomozó szerint. A rendőrök előítéletessége és szakszerűtlensége szerinte tovább ront az amúgy sem rózsás helyzeten.
HVG: A közbeszédben - és még csak nem is kizárólag a szélsőségesek szóhasználatában - reneszánszát éli a "cigánybűnözés" kifejezés használata. Több évtizedes rendőrségi tapasztalatokkal és néprajzos ismeretekkel felvértezve, mit gondol erről, létezik a bűnözésnek ilyen speciális formája?
M. M.: Kártékonynak és hamisnak tartom a "cigánybűnözés" fogalmát, ami kriminalisztikai értelemben ráadásul teljesen értelmezhetetlen. Kicsivel azután, hogy 1981-ben beléptem a rendőrséghez, az akkor még elkülönítetten kezelt úgynevezett "cigányvonalra" kerültem. Elkezdtem kutatni, hogy léteznek-e speciális cigány elkövetési módok. Elolvastam a témával kapcsolatos rendőrségi szakirodalmat, és például a Belügyi Szemle írásait tanulmányozva egyértelműen kiderült, hogy a cikkírók csak egymást idézgetik, régi legendákat melegítenek föl. (Kuruc.info: persze, Olaszliszka, Makó, Kecsekmét, a tarnasági és még több tucat magyarellenes mészárlás is régi legenda. A trükkös, bekéredzkedő lopás sem cigány sajátosság – mai (!), témába vágó cikkében a Boon is alaptalanul írta, hogy cigány volt az elkövető. Vagy a cserbenhagyásos gázolások esetében a hétfői (!), hihetetlenül brutális gázolás tettesei sem romák voltak. Esetleg e hét hétfő az már “régi legenda”? Akkor, tessék mondani, a cigánybűnözés mentegetésére, relativizálására, legalizásására állandóan, minden fajvédő által unos-untalan előhúzott “ütőkártya”, a hat évvel ezelőtti móri bankrablás, nem az?) A gagyizást, azaz a hamis ékszerrel való trükkös lopást, a csoportos garázdaságot, a besurranó tolvajlást, az utazó bűnözést vagy az erőszakos elkövetési módokat szokás volt a cigányokhoz kötni. Ám a tények azt mutatják, hogy ha a nyomozó ezen a vonalon indul el, sokszor zsákutcába fut. (Kuruc.info: mennyi az a "sokszor"? Miért nincs konkrét százalékos arány? Zavaró lenne annak beismerése, hogy egy százalékról, vagy annyiról sincs szó? Ahová csak nézünk, kizárólag cigány gagyizókat látunk. Nem csak nálunk: Finnországban is, ahol ráadásul az egy évvel ezelőtti nagy rohamuk során a finnek nem átallottak őket lecigányozni. Persze, biztos nem azok voltak...)
HVG: Netán vitatja azt a tényt, hogy egyes bűncselekményi formák esetében a cigányok a lakosságarányukhoz képest felülreprezentáltak?
M. M.: A Legfőbb Ügyészség 1989-ig évente adott ki tájékoztatókat a cigány elkövetőkről és az általuk elkövetett bűncselekményekről. Ezekből valóban az látszott, hogy arányosan sokkal több bűnt követnek el, mint a többség. De elfedték azt, hogy a hasonló társadalmi helyzetben lévőknél, vagyis a szegényeknél hasonló volt a helyzet. (Kuruc.info: Ahogy már annyiszor leírtuk: hazugság, szemenszedett hazugság! 1) Annyi, de annyi nép élt, él a cigányoknál sokkal nagyobb szegénységben, nyomorban. Tessék a szülőföldjükről elüldözött több millió népi németre vagy többszázezer karéliai finnre gondolni a 2. VH után. Vagy akár az erdélyi magyarságra. Hihetetlen szegénységben éltek, döntő többségük mégsem bűnözött. 2) A cigányok döntő többsége viszont akkor is bűnözik, ha egyébként nagyon jól él. Lásd az itteni uzsoráscigányokat, drogkereskedőket – vagy mondjuk Finnországban az átlagcigányt. Ott teletömik segílykével őket, mindent a seggük alá tolnak – pl. automatikusan megkapják a rokkantnyugdíjasi státuszt 18 éves korukban, –mégis kb. olyan mértékben bűnöznek, mint nálunk. Ráadásul ezt még csak nem is mi, hanem autentikus cigány források állítják, lásd EZT.) Pedig az etnikai jellemzőknél sokkal fontosabbak a szociálisak. A statisztikai szemlélet félrevezető. Nem írja le például a bűnözés helyzetét. Ha ellopnak egy biciklit, az egy ügy. De az is az, ha valaki fehérgalléros bűnözőként károsítja meg a befektetőket. Ugyanakkor nyilván egyszerűbb Orsós Jóskát megfogni, mint az egyetemet végzett bankárt lebuktatni. (Kuruc.info: arányok, azok a fránya arányok... a cigányok 90-95%-a bűnöző. A fehéreknél ugyanez maximum 5%, mert a fehérek jó része egyszerűen nincs olyan munkakörben, ahol sikkaszthatna. Egy iskolai tanár hol, mit lophatna? Krétát? Egy orvos? Vattát? Vényt? No és a sikkasztó bankárok 90%-a sem éppen magyar. Surányi, Simor, Princz és társaik általában zsidók) Ez nem a kollégáimnak szóló kritika. A lopást valóban egyszerűbb megítélni, mint a pénzügyi csalást, amelyikről a három kirendelt szakértő háromfélét mond. A cigánynál sokkal nagyobb a lebukás veszélye, ráadásul pénze sincs jó ügyvédre. (Kuruc.info: Hahahaha, Gyilkos Rajmundkát is az egyik sztárügyvéd védi - egyáltalán nem egyedi eset, miből telik rá, tessék mondani?!) Egyetlen védekezési stratégiája marad: a körömszakadtig való tagadás. Az is igaz, hogy a szabadságvesztést sokan közülük egyfajta szakmai kockázatnak tekintik. Nem véletlen tehát, hogy ők kerülnek inkább börtönbe.
HVG: Számos kutatás bizonyítja, hogy a rendőrök körében masszívan jelen van az előítéletesség. Ezt van, aki azzal intézi el, hogy nem erősebben, mint a lakosság körében. Ön, aki három éve nagy vihart kavart azzal, hogy publikálta a szerv belső csevegőrendszerére, a Holdudvarra felkerült, cigányokat sértő bejegyzéseket (Kuruc.info: tetszik látni? Egy mocsok spiclivel van dolgunk – olyan desktruktív elem, mint pl. Magyar-Ungár Elemér. Ahogy Douglas Adams fogalmazott: az ilyeneket lövik először agyon egy forradalom során. Nem sokan fogják megkönnyezni), ma mennyire látja súlyosnak a helyzetet?
M. M.: Amikor közzétettem a Holdudvar durván cigányozó bejegyzéseit, sokan félreértették a szándékaimat. Azt hitték, hogy az egykori rendőr így akarja kollégáit lejáratni. Erről szó sem volt. A problémával korábban évente megkerestem feletteseimet, de a fülük botját sem mozdították. Kénytelen voltam a sajtóhoz fordulni. Ebből aztán valóban nagy botrány lett. A kérdésre visszatérve: a korrupció mellett leginkább a cigányellenesség rombolja az állományt. Ma már diplomás emberek jópofáskodnak úgy a testületben, hogy "cigánybűnözés ugyan nincs, beszéljünk inkább az etnikai téren tagozódó bűnözésről". Mintegy sikk lett a rendőrök közt cigányellenesnek lenni. Pedig az előítéletes rendőr óriási károkat okoz, legalább akkorát, mint az ugyanilyen tanító. (Kuruc.info: ez a mocsadék csak azt “felejti el” hozzátenni, hogy a rendőrök így sem tesznek sokat a cigánybűnözés ellen, különösen vidéken. Miért van az, hogy a cigánybűnözéstől szenvedő nógrádi falvacskákba nem ugrik le a REBISZ rendet tenni? Mi az oka annak, hogy az ott lakó, folyamatosan tizedelt, gyilkolt fehérek ma már csak a Gárdában bízhatnak, mert, ha van is rendőr, az nem mer / akar csinálni semmit?!)
HVG: Pályakezdése idején nem ugyanez volt a helyzet? A Szabó László-féle Kék fényt látva vagy Moldova György Bűn az élet könyvét olvasva azt hihettük, hogy a népi demokráciában szinte csak a cigányok bűnöznek. Tudományos műhelyekben próbálták meg leírni a cigányok ujjlenyomatainak sajátosságait, és legalább járási szinteken mindenütt működött elkülönített rendőrségi "cigányvonal".
M. M.: Mindezek ellenére állítom: a mindennapokban jobb volt a helyzet. Furcsa módon még a "cigányvonalon" is főleg olyanok dolgoztak, akik tényleg meg akarták érteni a cigányokat. (Kuruc.info: akkor szólunk, hogy a cigányokon nincs mit megérteni annak kivételével, amit a közismerten náci és rasszista, fasiszta Romapage is megírt: “A cigány család tagjait összekapcsoló másik fontos kötelék, hogy mindannyiuk tevékenységéhez különleges észjárás, különleges habitus társul. Az a furfangos, okos, ravasz és csalárd gondolkodás, amit a magyarországi nem-cigányok a 16. század óta a "cigánykodás" fogalmával fejeznek ki, s amit egyszerre csodálnak és megvetnek. Cigány módjára cselekedni és gondolkodni elsősorban azon praktikák ismeretét és ügyes alkalmazását jelenti, ami lehetővé teszi a gázsók kihasználását. Gázsók és cigányok saját közösségük értékrendjének megfelelően merőben ellentétesen értelmezik ezt az attitűdöt. Mindkét oldalon a cigány identitás attributumának tartják, ám a nem-cigányok számára közönséges lopás, a cigányok számára pedig a javak megszerzésének természetadta módja. A cigányok számára az volt fontos, hogy gyermekeik elsajátítsák a mendikációs közösség szabályait annak belső ritmusa és értékrendje szerint. Az elvárások egészen mások voltak, mint a paraszti közösségekben. A cigány gyermekeknek nem a gazdálkodási tapasztalatokat, hanem a gázsók kihasználásának furfangjait kellett elsajátítani, s lehetőleg minél korábban, hogy a közösség eltartásában hatékonyan vehessenek részt. A szocializációba magától értetődően beletartozott a lopás (cigány észjárás szerint szerzés) megtanulása, s a gázsók becsapására szolgáló szavak és teátrális gesztusok begyakorlása.”. Vagy amit a finnekkel kapcsolatban írtak: “A „vérbosszú” - mint a finn cigányok közötti társadalmi kontroll belső és végső eszköze, igazságszolgáltatási rendszerük fő intézménye - az állami igazságszolgáltatási rendszer alternatíváját képezi…. A cigányok szerint az állami hatóságok eljárása irreleváns, és egyetlen olyan állami intézkedés sincs, amely helyettesíthetné a vérbosszú intézményét. A finn bíróságok ítéletei csak enyhe vagy egyáltalán semmilyen megbélyegzéssel nem bírnak a cigány közösség tagjainak szemében. Ez a szemléletmód még jobban elősegíti a cigány igazságszolgáltatási intézmények autonómiáját.” – azaz ők is elismerik, hogy a cigányok törvényen kívüliek.) Az országban nem voltunk akkoriban többen ötvennél. Tonhauser László vezetésével évente összejöttünk, eszmét cseréltünk, és ötleteket adtunk egymásnak. Már akkoriban voltak kidolgozott terveink a színesfémlopások visszaszorítására. Akadtak persze kutyaütők a "cigányvonalon" is, de muszáj volt ismerni a terület cigány embereit. Már a kezdeteknél több kolléga furcsállta, hogy hosszan beszélek a cigányokkal, igyekszem békésen tisztázni az ügyeket, és nem viszek magammal egyenruhást a telepre.
HVG: Az olaszliszkai - azóta kevésbé súlyos végkimenetellel másutt is megismétlődő - lincselésben sokan igazolva látták, hogy úgymond "minden elhallgatás ellenére van cigánybűnözés". Ön hogyan látta az esetet?
M. M.: Túlzott merészség lenne, ha a konkrét esetről határozott véleményt mondanék. Csak megjegyzem: nem vagyok meggyőződve arról, hogy a bűncselekmény attól vált ennyire brutálissá, mert az autót magyar vezette. Az önbíráskodásban benne lehetett az az évszázados tapasztalat, hogy a cigány ember a "gázsó hatóságoktól" nem számíthat igazságra és méltányosságra. (Kuruc.info: jáj szegínyek, nem komálják őket a hatóságok, mert bűnöznek; ez aztán feljogosítja őket a további bűnözésre, gyilkosságokra. Mocskos egy érvelés – tipikus fajvédői. Az ilyen aljas bűnözővédés elolvasása után megint Douglas Adams szavai jutnak eszembe, most Prostatikus Vogon Jeltz-é: “A halál túl enyhe büntetés neki”. Nem is tudom, miért pont ez...) A diszkrimináció rettentő erős élmény ebben a körben. Engem például 1993 előtt, pedig akkor még nem is voltam szakállas, mert tiltotta a szabályzat, így csak hosszú bajszom volt, meg kalapom, és piros Zsigulival jártam, állandóan megállítottak a kollégák. A "megkülönböztetett figyelemhez" elég volt annyi, hogy úgy néztem ki, mint egy cigány.
HVG: Mit gondol arról a közkeletű nézetről, hogy a cigányok egymás kárára nem bűnöznek, és egyáltalán nem számít bűnnek a "gázsók" megkárosítása?
M. M.: A cigányok áldozattá válását eddig szinte senki nem kutatta, pedig éppen a legsúlyosabb bűncselekményeknél, például emberölésnél gyakran a sértett is cigány. Már elég korán észrevettem, hogy sokszor előfordul az is, hogy a cigány sértettből vádlott lesz, mert egy szóváltás utáni verekedésnél - biztos, ami biztos - a törött orrú áldozatot is megvádolják garázdasággal. Az is igaz, a cigányok a közösségen belül igyekeznek lerendezni a konfliktusokat úgy, hogy ne kelljen bevonni rendőrséget. Lopni pedig attól érdemes, akinek van valamije, ha a cigánynak van, és nem adja, akkor tőle is. Az egymás sérelmére elkövetett látványos bűncselekményekről, amelyekről a sajtó is rendszeresen hírt ad - mondjuk a csoportos verekedésekről -, pedig érdemes tudni, hogy a cigányoknál a legfontosabb dolog a tisztelet. Tisztelik az idősebbeket (Kuruc.info: csak éppen az idős fehérembereket nem – nekik egy idős gádzsó élete, még ha azok tisztelettudóan is bánnak vele, semmit se ér. Lásd a gadnai gyilkosságot, ahol szegény lemészárolt néni egész életében segítette a cigányokat, azok mégis megcsonkították, megbecstelenítették, kinyomták a szemét és megölték. Vagy ott van Szalonna, Tarnabod, Kenézlő, stb. stb.), a fiatalokat, és elismerik őket, mint önálló személyiséget. Ha viszont nem adják meg a tiszteletet, az maga a sértés, és azt valami módon orvosolni kell. Ezt többnyire tárgyalásos alapon lerendezik egymás közt. (Kuruc.info: Aha. Tárgyalásos alapon. Baltával, vasvillával, kaszával, karddal - mint tegnap Bodrogolaszi és Sárospatak között, igaz?) A rendőrnek nagy a felelőssége, hogy mit csinál abban a helyzetben, ha két család néz egymással farkasszemet. Sokszor a konfliktus magától kifárad, máskor közvetíteni kell a felek között. Ehhez jól felkészült rendőrökre lenne szükség, de efféle képzést egyáltalán nem kapnak. Nekem például eszembe se jutott letartóztatni, ha a halottvirrasztáson találkoztam a körözöttel. Inkább odasúgtam neki, hogy jövő héten jöjjön be, és így is tett. (Kuruc.info: na persze - a cigányok mint a megtestesült törvényesség mintaképei. Idézzük csak az egész cigányságot bújtatójaként tisztelő Rambo példáját - és ez csak egy példa a nagyon sok hasonlóból, ahol kiderül, hogy a cigány soha sem tenné azt, amit Máté hazudik. Vagy idézhetnénk a finn tanulmányokat, amik azt írják, hogy a kimenőn levő cigányok egy része baszott visszatérni a börtönbe, inkább eltűnt fajtársai között. Nesze neked tövénytisztelet...) Sokszor persze a kívülálló úgy érzi, hogy színjátékot adnak elő a cigányok, de a darabot kötelezően le kell játszani. A belső regulák nemcsak a hagyományos közösségekre igazak, de még a tradícióvesztett, a többséget jelentő cigányokra is. (Kuruc.info: kár, hogy azt a hagyományos cigány tradíciót nem vesztették el, miszerint bűnözni kell ezerrel.)
HVG: Az elmúlt években indult ösztöndíjprogramok révén egyre több cigány rendőr szolgál a testületben. Milyen az ő helyzetük? Látja az előrelépés jeleit?
M. M.: A rendőrségi ösztöndíjrendszert katasztrófának tartom, filléreket adnak nekik. (Kuruc.info: több pénzt nekik, mert cigányok - világos, egyértelmű cigányrasszista álláspont, a magyarnak ez ne járjon! S mintha nem lopná el a rezsim az adónk jó részét, évi ezermilliárdokat így is a C-típusúak segéllyel tömésére) Ráadásul a szülőknek is feddhetetlennek kell lenniük. De hát mi köze van ahhoz a szerencsétlen Orsós Jóskának, hogy az apja mondjuk süvölvénykorában háromszor betört? Általános probléma, hogy egyre kevesebb a cigány munkavállaló (Kuruc.info: jól meg tudnak élni a segílyekből – hát miért mennének el dolgozni? Miközben természetesen van munkalehetőség – lásd EZT), miközben a rendőrségen is jó lenne minél több cigány rendőr. (Kuruc.info: Minek? Hogy még többet kivételezzenek velük a komaságra hivatkozva?! Vagy leadják nekik a drótot, hova érdemes betörni, ahogy az oly sokszor - dokumentáltan! - megesett cigány “polgárőrökkel”? Kedves M. M., önnek teljesen elment az esze... Esetleg törvényesített gádzsóverésre vágytok [amit már eddig is, rendszeresen, szállítottatok is – lásd Olaszliszka és tsai]? Még a szélvédőn levő légyszar miatt is megbüntetnétek a "bűnös nép", "rasszista" fehéreket, "most jól visszaadjuk nektek az évszázados elnyomást" felkiáltással??!) Ma talán valamivel könnyebb bekerülni, mint régen. Annak idején Óvári Vendel kollégámat csak nagy nehezen vették fel, és - hiába a diploma - az előléptetése is késett. A mostaniakról szinte semmit nem tudunk. Nagy talány például, hogyan alakul majd az ő szakmai karrierjük. (Kuruc.info: csak rajtuk múlik...)
Kuruc.info – Arppi S.
""Sikk lett a rendőrök közt cigányellenesnek lenni"
Számos igazolhatatlan legenda él a cigányok bűnözéséről Máté Mihály cigányságkutató, volt rendőrnyomozó szerint. A rendőrök előítéletessége és szakszerűtlensége szerinte tovább ront az amúgy sem rózsás helyzeten.
HVG: A közbeszédben - és még csak nem is kizárólag a szélsőségesek szóhasználatában - reneszánszát éli a "cigánybűnözés" kifejezés használata. Több évtizedes rendőrségi tapasztalatokkal és néprajzos ismeretekkel felvértezve, mit gondol erről, létezik a bűnözésnek ilyen speciális formája?
M. M.: Kártékonynak és hamisnak tartom a "cigánybűnözés" fogalmát, ami kriminalisztikai értelemben ráadásul teljesen értelmezhetetlen. Kicsivel azután, hogy 1981-ben beléptem a rendőrséghez, az akkor még elkülönítetten kezelt úgynevezett "cigányvonalra" kerültem. Elkezdtem kutatni, hogy léteznek-e speciális cigány elkövetési módok. Elolvastam a témával kapcsolatos rendőrségi szakirodalmat, és például a Belügyi Szemle írásait tanulmányozva egyértelműen kiderült, hogy a cikkírók csak egymást idézgetik, régi legendákat melegítenek föl. (Kuruc.info: persze, Olaszliszka, Makó, Kecsekmét, a tarnasági és még több tucat magyarellenes mészárlás is régi legenda. A trükkös, bekéredzkedő lopás sem cigány sajátosság – mai (!), témába vágó cikkében a Boon is alaptalanul írta, hogy cigány volt az elkövető. Vagy a cserbenhagyásos gázolások esetében a hétfői (!), hihetetlenül brutális gázolás tettesei sem romák voltak. Esetleg e hét hétfő az már “régi legenda”? Akkor, tessék mondani, a cigánybűnözés mentegetésére, relativizálására, legalizásására állandóan, minden fajvédő által unos-untalan előhúzott “ütőkártya”, a hat évvel ezelőtti móri bankrablás, nem az?) A gagyizást, azaz a hamis ékszerrel való trükkös lopást, a csoportos garázdaságot, a besurranó tolvajlást, az utazó bűnözést vagy az erőszakos elkövetési módokat szokás volt a cigányokhoz kötni. Ám a tények azt mutatják, hogy ha a nyomozó ezen a vonalon indul el, sokszor zsákutcába fut. (Kuruc.info: mennyi az a "sokszor"? Miért nincs konkrét százalékos arány? Zavaró lenne annak beismerése, hogy egy százalékról, vagy annyiról sincs szó? Ahová csak nézünk, kizárólag cigány gagyizókat látunk. Nem csak nálunk: Finnországban is, ahol ráadásul az egy évvel ezelőtti nagy rohamuk során a finnek nem átallottak őket lecigányozni. Persze, biztos nem azok voltak...)
HVG: Netán vitatja azt a tényt, hogy egyes bűncselekményi formák esetében a cigányok a lakosságarányukhoz képest felülreprezentáltak?
M. M.: A Legfőbb Ügyészség 1989-ig évente adott ki tájékoztatókat a cigány elkövetőkről és az általuk elkövetett bűncselekményekről. Ezekből valóban az látszott, hogy arányosan sokkal több bűnt követnek el, mint a többség. De elfedték azt, hogy a hasonló társadalmi helyzetben lévőknél, vagyis a szegényeknél hasonló volt a helyzet. (Kuruc.info: Ahogy már annyiszor leírtuk: hazugság, szemenszedett hazugság! 1) Annyi, de annyi nép élt, él a cigányoknál sokkal nagyobb szegénységben, nyomorban. Tessék a szülőföldjükről elüldözött több millió népi németre vagy többszázezer karéliai finnre gondolni a 2. VH után. Vagy akár az erdélyi magyarságra. Hihetetlen szegénységben éltek, döntő többségük mégsem bűnözött. 2) A cigányok döntő többsége viszont akkor is bűnözik, ha egyébként nagyon jól él. Lásd az itteni uzsoráscigányokat, drogkereskedőket – vagy mondjuk Finnországban az átlagcigányt. Ott teletömik segílykével őket, mindent a seggük alá tolnak – pl. automatikusan megkapják a rokkantnyugdíjasi státuszt 18 éves korukban, –mégis kb. olyan mértékben bűnöznek, mint nálunk. Ráadásul ezt még csak nem is mi, hanem autentikus cigány források állítják, lásd EZT.) Pedig az etnikai jellemzőknél sokkal fontosabbak a szociálisak. A statisztikai szemlélet félrevezető. Nem írja le például a bűnözés helyzetét. Ha ellopnak egy biciklit, az egy ügy. De az is az, ha valaki fehérgalléros bűnözőként károsítja meg a befektetőket. Ugyanakkor nyilván egyszerűbb Orsós Jóskát megfogni, mint az egyetemet végzett bankárt lebuktatni. (Kuruc.info: arányok, azok a fránya arányok... a cigányok 90-95%-a bűnöző. A fehéreknél ugyanez maximum 5%, mert a fehérek jó része egyszerűen nincs olyan munkakörben, ahol sikkaszthatna. Egy iskolai tanár hol, mit lophatna? Krétát? Egy orvos? Vattát? Vényt? No és a sikkasztó bankárok 90%-a sem éppen magyar. Surányi, Simor, Princz és társaik általában zsidók) Ez nem a kollégáimnak szóló kritika. A lopást valóban egyszerűbb megítélni, mint a pénzügyi csalást, amelyikről a három kirendelt szakértő háromfélét mond. A cigánynál sokkal nagyobb a lebukás veszélye, ráadásul pénze sincs jó ügyvédre. (Kuruc.info: Hahahaha, Gyilkos Rajmundkát is az egyik sztárügyvéd védi - egyáltalán nem egyedi eset, miből telik rá, tessék mondani?!) Egyetlen védekezési stratégiája marad: a körömszakadtig való tagadás. Az is igaz, hogy a szabadságvesztést sokan közülük egyfajta szakmai kockázatnak tekintik. Nem véletlen tehát, hogy ők kerülnek inkább börtönbe.
HVG: Számos kutatás bizonyítja, hogy a rendőrök körében masszívan jelen van az előítéletesség. Ezt van, aki azzal intézi el, hogy nem erősebben, mint a lakosság körében. Ön, aki három éve nagy vihart kavart azzal, hogy publikálta a szerv belső csevegőrendszerére, a Holdudvarra felkerült, cigányokat sértő bejegyzéseket (Kuruc.info: tetszik látni? Egy mocsok spiclivel van dolgunk – olyan desktruktív elem, mint pl. Magyar-Ungár Elemér. Ahogy Douglas Adams fogalmazott: az ilyeneket lövik először agyon egy forradalom során. Nem sokan fogják megkönnyezni), ma mennyire látja súlyosnak a helyzetet?
M. M.: Amikor közzétettem a Holdudvar durván cigányozó bejegyzéseit, sokan félreértették a szándékaimat. Azt hitték, hogy az egykori rendőr így akarja kollégáit lejáratni. Erről szó sem volt. A problémával korábban évente megkerestem feletteseimet, de a fülük botját sem mozdították. Kénytelen voltam a sajtóhoz fordulni. Ebből aztán valóban nagy botrány lett. A kérdésre visszatérve: a korrupció mellett leginkább a cigányellenesség rombolja az állományt. Ma már diplomás emberek jópofáskodnak úgy a testületben, hogy "cigánybűnözés ugyan nincs, beszéljünk inkább az etnikai téren tagozódó bűnözésről". Mintegy sikk lett a rendőrök közt cigányellenesnek lenni. Pedig az előítéletes rendőr óriási károkat okoz, legalább akkorát, mint az ugyanilyen tanító. (Kuruc.info: ez a mocsadék csak azt “felejti el” hozzátenni, hogy a rendőrök így sem tesznek sokat a cigánybűnözés ellen, különösen vidéken. Miért van az, hogy a cigánybűnözéstől szenvedő nógrádi falvacskákba nem ugrik le a REBISZ rendet tenni? Mi az oka annak, hogy az ott lakó, folyamatosan tizedelt, gyilkolt fehérek ma már csak a Gárdában bízhatnak, mert, ha van is rendőr, az nem mer / akar csinálni semmit?!)
HVG: Pályakezdése idején nem ugyanez volt a helyzet? A Szabó László-féle Kék fényt látva vagy Moldova György Bűn az élet könyvét olvasva azt hihettük, hogy a népi demokráciában szinte csak a cigányok bűnöznek. Tudományos műhelyekben próbálták meg leírni a cigányok ujjlenyomatainak sajátosságait, és legalább járási szinteken mindenütt működött elkülönített rendőrségi "cigányvonal".
M. M.: Mindezek ellenére állítom: a mindennapokban jobb volt a helyzet. Furcsa módon még a "cigányvonalon" is főleg olyanok dolgoztak, akik tényleg meg akarták érteni a cigányokat. (Kuruc.info: akkor szólunk, hogy a cigányokon nincs mit megérteni annak kivételével, amit a közismerten náci és rasszista, fasiszta Romapage is megírt: “A cigány család tagjait összekapcsoló másik fontos kötelék, hogy mindannyiuk tevékenységéhez különleges észjárás, különleges habitus társul. Az a furfangos, okos, ravasz és csalárd gondolkodás, amit a magyarországi nem-cigányok a 16. század óta a "cigánykodás" fogalmával fejeznek ki, s amit egyszerre csodálnak és megvetnek. Cigány módjára cselekedni és gondolkodni elsősorban azon praktikák ismeretét és ügyes alkalmazását jelenti, ami lehetővé teszi a gázsók kihasználását. Gázsók és cigányok saját közösségük értékrendjének megfelelően merőben ellentétesen értelmezik ezt az attitűdöt. Mindkét oldalon a cigány identitás attributumának tartják, ám a nem-cigányok számára közönséges lopás, a cigányok számára pedig a javak megszerzésének természetadta módja. A cigányok számára az volt fontos, hogy gyermekeik elsajátítsák a mendikációs közösség szabályait annak belső ritmusa és értékrendje szerint. Az elvárások egészen mások voltak, mint a paraszti közösségekben. A cigány gyermekeknek nem a gazdálkodási tapasztalatokat, hanem a gázsók kihasználásának furfangjait kellett elsajátítani, s lehetőleg minél korábban, hogy a közösség eltartásában hatékonyan vehessenek részt. A szocializációba magától értetődően beletartozott a lopás (cigány észjárás szerint szerzés) megtanulása, s a gázsók becsapására szolgáló szavak és teátrális gesztusok begyakorlása.”. Vagy amit a finnekkel kapcsolatban írtak: “A „vérbosszú” - mint a finn cigányok közötti társadalmi kontroll belső és végső eszköze, igazságszolgáltatási rendszerük fő intézménye - az állami igazságszolgáltatási rendszer alternatíváját képezi…. A cigányok szerint az állami hatóságok eljárása irreleváns, és egyetlen olyan állami intézkedés sincs, amely helyettesíthetné a vérbosszú intézményét. A finn bíróságok ítéletei csak enyhe vagy egyáltalán semmilyen megbélyegzéssel nem bírnak a cigány közösség tagjainak szemében. Ez a szemléletmód még jobban elősegíti a cigány igazságszolgáltatási intézmények autonómiáját.” – azaz ők is elismerik, hogy a cigányok törvényen kívüliek.) Az országban nem voltunk akkoriban többen ötvennél. Tonhauser László vezetésével évente összejöttünk, eszmét cseréltünk, és ötleteket adtunk egymásnak. Már akkoriban voltak kidolgozott terveink a színesfémlopások visszaszorítására. Akadtak persze kutyaütők a "cigányvonalon" is, de muszáj volt ismerni a terület cigány embereit. Már a kezdeteknél több kolléga furcsállta, hogy hosszan beszélek a cigányokkal, igyekszem békésen tisztázni az ügyeket, és nem viszek magammal egyenruhást a telepre.
HVG: Az olaszliszkai - azóta kevésbé súlyos végkimenetellel másutt is megismétlődő - lincselésben sokan igazolva látták, hogy úgymond "minden elhallgatás ellenére van cigánybűnözés". Ön hogyan látta az esetet?
M. M.: Túlzott merészség lenne, ha a konkrét esetről határozott véleményt mondanék. Csak megjegyzem: nem vagyok meggyőződve arról, hogy a bűncselekmény attól vált ennyire brutálissá, mert az autót magyar vezette. Az önbíráskodásban benne lehetett az az évszázados tapasztalat, hogy a cigány ember a "gázsó hatóságoktól" nem számíthat igazságra és méltányosságra. (Kuruc.info: jáj szegínyek, nem komálják őket a hatóságok, mert bűnöznek; ez aztán feljogosítja őket a további bűnözésre, gyilkosságokra. Mocskos egy érvelés – tipikus fajvédői. Az ilyen aljas bűnözővédés elolvasása után megint Douglas Adams szavai jutnak eszembe, most Prostatikus Vogon Jeltz-é: “A halál túl enyhe büntetés neki”. Nem is tudom, miért pont ez...) A diszkrimináció rettentő erős élmény ebben a körben. Engem például 1993 előtt, pedig akkor még nem is voltam szakállas, mert tiltotta a szabályzat, így csak hosszú bajszom volt, meg kalapom, és piros Zsigulival jártam, állandóan megállítottak a kollégák. A "megkülönböztetett figyelemhez" elég volt annyi, hogy úgy néztem ki, mint egy cigány.
HVG: Mit gondol arról a közkeletű nézetről, hogy a cigányok egymás kárára nem bűnöznek, és egyáltalán nem számít bűnnek a "gázsók" megkárosítása?
M. M.: A cigányok áldozattá válását eddig szinte senki nem kutatta, pedig éppen a legsúlyosabb bűncselekményeknél, például emberölésnél gyakran a sértett is cigány. Már elég korán észrevettem, hogy sokszor előfordul az is, hogy a cigány sértettből vádlott lesz, mert egy szóváltás utáni verekedésnél - biztos, ami biztos - a törött orrú áldozatot is megvádolják garázdasággal. Az is igaz, a cigányok a közösségen belül igyekeznek lerendezni a konfliktusokat úgy, hogy ne kelljen bevonni rendőrséget. Lopni pedig attól érdemes, akinek van valamije, ha a cigánynak van, és nem adja, akkor tőle is. Az egymás sérelmére elkövetett látványos bűncselekményekről, amelyekről a sajtó is rendszeresen hírt ad - mondjuk a csoportos verekedésekről -, pedig érdemes tudni, hogy a cigányoknál a legfontosabb dolog a tisztelet. Tisztelik az idősebbeket (Kuruc.info: csak éppen az idős fehérembereket nem – nekik egy idős gádzsó élete, még ha azok tisztelettudóan is bánnak vele, semmit se ér. Lásd a gadnai gyilkosságot, ahol szegény lemészárolt néni egész életében segítette a cigányokat, azok mégis megcsonkították, megbecstelenítették, kinyomták a szemét és megölték. Vagy ott van Szalonna, Tarnabod, Kenézlő, stb. stb.), a fiatalokat, és elismerik őket, mint önálló személyiséget. Ha viszont nem adják meg a tiszteletet, az maga a sértés, és azt valami módon orvosolni kell. Ezt többnyire tárgyalásos alapon lerendezik egymás közt. (Kuruc.info: Aha. Tárgyalásos alapon. Baltával, vasvillával, kaszával, karddal - mint tegnap Bodrogolaszi és Sárospatak között, igaz?) A rendőrnek nagy a felelőssége, hogy mit csinál abban a helyzetben, ha két család néz egymással farkasszemet. Sokszor a konfliktus magától kifárad, máskor közvetíteni kell a felek között. Ehhez jól felkészült rendőrökre lenne szükség, de efféle képzést egyáltalán nem kapnak. Nekem például eszembe se jutott letartóztatni, ha a halottvirrasztáson találkoztam a körözöttel. Inkább odasúgtam neki, hogy jövő héten jöjjön be, és így is tett. (Kuruc.info: na persze - a cigányok mint a megtestesült törvényesség mintaképei. Idézzük csak az egész cigányságot bújtatójaként tisztelő Rambo példáját - és ez csak egy példa a nagyon sok hasonlóból, ahol kiderül, hogy a cigány soha sem tenné azt, amit Máté hazudik. Vagy idézhetnénk a finn tanulmányokat, amik azt írják, hogy a kimenőn levő cigányok egy része baszott visszatérni a börtönbe, inkább eltűnt fajtársai között. Nesze neked tövénytisztelet...) Sokszor persze a kívülálló úgy érzi, hogy színjátékot adnak elő a cigányok, de a darabot kötelezően le kell játszani. A belső regulák nemcsak a hagyományos közösségekre igazak, de még a tradícióvesztett, a többséget jelentő cigányokra is. (Kuruc.info: kár, hogy azt a hagyományos cigány tradíciót nem vesztették el, miszerint bűnözni kell ezerrel.)
HVG: Az elmúlt években indult ösztöndíjprogramok révén egyre több cigány rendőr szolgál a testületben. Milyen az ő helyzetük? Látja az előrelépés jeleit?
M. M.: A rendőrségi ösztöndíjrendszert katasztrófának tartom, filléreket adnak nekik. (Kuruc.info: több pénzt nekik, mert cigányok - világos, egyértelmű cigányrasszista álláspont, a magyarnak ez ne járjon! S mintha nem lopná el a rezsim az adónk jó részét, évi ezermilliárdokat így is a C-típusúak segéllyel tömésére) Ráadásul a szülőknek is feddhetetlennek kell lenniük. De hát mi köze van ahhoz a szerencsétlen Orsós Jóskának, hogy az apja mondjuk süvölvénykorában háromszor betört? Általános probléma, hogy egyre kevesebb a cigány munkavállaló (Kuruc.info: jól meg tudnak élni a segílyekből – hát miért mennének el dolgozni? Miközben természetesen van munkalehetőség – lásd EZT), miközben a rendőrségen is jó lenne minél több cigány rendőr. (Kuruc.info: Minek? Hogy még többet kivételezzenek velük a komaságra hivatkozva?! Vagy leadják nekik a drótot, hova érdemes betörni, ahogy az oly sokszor - dokumentáltan! - megesett cigány “polgárőrökkel”? Kedves M. M., önnek teljesen elment az esze... Esetleg törvényesített gádzsóverésre vágytok [amit már eddig is, rendszeresen, szállítottatok is – lásd Olaszliszka és tsai]? Még a szélvédőn levő légyszar miatt is megbüntetnétek a "bűnös nép", "rasszista" fehéreket, "most jól visszaadjuk nektek az évszázados elnyomást" felkiáltással??!) Ma talán valamivel könnyebb bekerülni, mint régen. Annak idején Óvári Vendel kollégámat csak nagy nehezen vették fel, és - hiába a diploma - az előléptetése is késett. A mostaniakról szinte semmit nem tudunk. Nagy talány például, hogyan alakul majd az ő szakmai karrierjük. (Kuruc.info: csak rajtuk múlik...)
Kuruc.info – Arppi S.
