2021. július 31., szombat, Oszkár, Bató, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:47 Buszrobbantással jelezték az iszlamista fiúk Szomáliában, hogy nem szeretnek focizni22:26 Nyolcvan kilogrammos kék zafírt találtak egy Srí Lanka-i drágakőbányában22:05 Az iraki kormány közölte: nem tudja megakadályozni, hogy a "turisták" Fehéroroszországba utazzanak21:31 Ábrahám Barnabás a kuruc.infós munkásságáról: büszkeséggel tölt el e széles és kitűnő olvasótábor21:06 Ne engedjük, hogy demoralizáljanak!20:38 A bolgár elnök ismét a Van Ilyen Nép pártot bízta meg kormányalakítással20:16 Meteorológiai szolgálat: egy-két napon belül vége a hőhullámnak19:43 Szijjártó: ismét lesz magyar űrhajós19:27 Gaudi a Facebook-oldalának "kilövéséről" és a kiszabadult két székely hazafi ügyéről18:53 Több mint öt év börtönt kapott a "brightoni macskagyilkos"18:27 Templomi rongáló ellen indult eljárás Lentiben18:02 Varsó szerint is módosítani kell a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét17:41 Óvszerrel "javította meg" a kajakját egy ausztrál versenyző17:06 Von der Leyenék nagyon elszólták magukat: a cigányok védelmében ellenzik az etnikai alapú profilalkotást16:43 Több jármű kapott lángra egy belvárosi mélygarázsban Budapesten
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Koronavírus :: :: Hozzászólások

Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (XVII.) - Novavax, avagy egy "sufnicég" nagy dobása

Reklám

Amiről a sajtóban nincs szó - az S-protein vakcinákról (Novavax) – avagy egy „sufnicég” nagy dobása
Figyelem! Továbbra is igaz, hogy ezen cikksorozat valamennyi része harp-chemtrail-laposföld szakos gyakorló elmebetegeknek nagykorú felügyelete mellett sem ajánlott, a kockázatok és mellékhatások tekintetében forduljanak a téglafalhoz, és ott őrjöngjenek, de kéretik a vakolatot nem lekaparni.
Zoom
Nos, ha eltekintünk a jól bevált kici, sárga, óccó kínai vakcináktól, amelyek teljesen hagyományos módon, teljesvírus-felhasználással készülnek (lásd az  előző részt) kb. ma már mindenki tudja, hogy az összes fejlesztett és jelenleg is fejlesztés (fejvesztés) alatt álló oltóanyag arra irányul, hogy a szervezet immunválaszát a gonosz rasszistanácihomofób koronavírus úgynevezett tüskefehérjéje, azaz S (spike) proteinje (glükoproteinje) ellen fejlessze ki.
Az, hogy maga ez a bizonyos S protein, mint a vírus kötődésének kulcsvegyülete a vakcinafejlesztések célpontja, magától értetődő, mert egyrészt a vírus felszíne zsúfolva van vele, tehát a szervezet kb. ezt „látja” a vírusból, másrészt pedig igazság szerint ez egy kevéssé variálódó, kevéssé mutálódó (erre alapozták okos megmondóember-virológusok 1-1,5 éve, hogy márpedig SOHA nem lesznek mutációi, ami kb. olyan bölcs kijelentés, mint hogy „én sose hazudok”) glükoproteidről van szó. Ezen kívül immunológiailag meglehetősen „aktív”, és mérete is pont szerencsés. Tehát annyira adja magát, mint Lakatos Ibolya, a Hajdúság legbarnább virágszála a téglási temető előtti kamionparkolóban.
Viszont.
Nekem is feltette már a kérdést néhány gondolkodó laikus, hogy bocsánat, de ha az a „cél”, hogy a szervezettel SARS CoV-2 S proteint állíttassunk elő, és ezzel immunizáljuk a szervezetet, nem lenne-e egyszerűbb... egyszerűen valahogy előállítani ezt a bizonyos fehérjét, és beadni a dolgozóknak? Ezt nem lehet megcsinálni? A válasz erre még megdöbbentőbb: de, lehet, és készülnek is ilyen oltóanyagok, de ezek meglehetősen kevés publicitást kapnak, és attól tartok, ez sem véletlen.
A biotechnológia mai fejlettségi szintjén, ha nem is gyerekjáték, de megvalósítható, hogy lényegében BÁRMELY fehérjét szövettenyészetben, ipari fermentorban, genetikailag módosított szervezetekkel (baktériumokkal, gombákkal, növény-, vagy állati szövettenyészetekkel) pakk, legyártassuk. Például 60 éve még sertés-hasnyálmirigyből vonták ki az inzulint, ezért a rabbikar élénken tiltakozott ellene, hogy kóser betegeknek ilyesmit adjanak, ma már van annyi cukorbeteg (tespedtség, lustaság, elhízás, műkaják, környezetszennyezés), hogy ha a Marson is malacok dagonyáznának, se volna elég inzulin, és Úristen, de mi áron. Szerencsére már eléggé régen genetikailag módosított baktériumokkal gyártjuk az inzulint. A bacinak ugyan nem kell (mármint az inzulin), de megkapja hozzá a genetikai információt, és gyártja, ha kell (neki), ha nem. De biotechnológiai úton gyártanak kígyó-, és pókmérgeket (gyógyszernek is, meg speciális szabotázsméregnek is) monoklonális antitesteket, véralvadási faktorokat, peptidhormonokat, EPO-t (doppingszernek), glutationt, enkefalint, P-peptidet (titkosszolgálati kényszervallatásra, jaj, mit is beszélek, szóval neurológiai vizsgálatokhoz) szintetikus THC hatású (kannabinoloform) peptideket (idegbeteg antifák vadítására, jaj, mit is beszélek, szóval pszichátriai modellvizsgálati, tudományos célokra), mindent és bármit, ami fehérje vagy peptid, nagyjából Móricka pöcsétől Juliska nunájáig, bármit. Miért ne lehetne S proteint gyártani? Ez ugyanolyan, mint mikor nyuszi megkérdezi a medvét, nem-e lehetne őt kihúzni a halállistáról, hát dehogynem, nyuszi. Lehet, és csinálják is.
A nevezett tüskefehérje nagyságrendileg 500 aminosavból áll, tehát viszonylag meglehetősen nagy és bonyolult molekula, és értelemszerűen ezért mintegy 1500 bázispárnyi genetikai információ írja le. Ha ezt az emberi szervezet helyett egy akármilyen bioreaktorban csücsülő tenyészettel állítjuk elő, az egyrészt sokkal biztonságosabb, mint az embernek beadni bármiféle genetikai utasítás (mert ennek így önmagában, eltekintve más tényezőktől, konkrétan nulla a kockázata) és igazság szerint nem is olyan észtveszelytően drága. A kapott termék meg egy fehérje, amely izotóniás sóoldatban el van, szó szerint, pont úgy, mint a befőtt, és ha megfelelően nagy tömegben beadjuk a dolgozónak, ugyanúgy létre kell, hogy hozza az immunitást, mintha a szervezet akár természetes covid-fertőzés, akár adenovírus-, vagy mRNS-oltás után maga gyártaná az S proteint. Viszont közben nincsenek fertőzött sejtek, nem pusztulnak emberi sejtek, nincs túlérzékenységi reakció, és alapvetően sokkal kevésbé terheli meg a szervezetet, így pl. nem fog az oltott elgyengülni, nem lesz rossz közérzete (max az immunreakciótól), nem fog elmaradni a menstruációja (amely erőteljes hatású immunválasz hatására simán bekövetkezhet), ésatöbbi. Az erre vonatkozó vakcinafejlesztések egy időben meg is indultak a többi vakcinafejlesztéssel együtt. És, tegyük hozzá, nem a nulláról.
Zoom

A SARS-CoV-2 S proteinje több szerkezeti egységből felépülő, meglehetősen bonyolult térszerkezetű glükopeptid. Ezért csak az izoelektromos pontjának megfelelő pH-jú, ideális sókoncentrációjú oldatban lehet kicsapódás, degradáció nélkül eltárolni. A természetes S protein önmagában kényessége miatt, oltóanyagnak kevéssé alkalmas. A Novavax kutatói ezért módosították a fehérjét, úgy, hogy immunológiai tulajdonságait megtartsa, sőt, fokozza, de bevitele egyszerűbb, tárolhatósága jobb legyen. A kapott fehérje a klinikai vizsgálatok szerint van olyan jó hatékonyságú, mint az S proteint a szervezettel legyártató mRNS Pfizer/Moderna vakcinák, ára viszont kedvezőbb, bár ez sem olcsó, hiszen komoly biotechnológiai fejlesztési és gyártási költség rakódik rá. Kép forrása: sciencemag.org
Ugyanis, ez nem köztudott, míg a SARS-CoV-2 vakcina előtt mRNS oltást humán felhasználásra még nem engedélyeztek sehol a világon, addig a szintetikus víruspeptid vakcinák már mintegy 15 éve világszerte használtak, nem is túl szűk körben. Ne is szaladjunk messzire, gyártanak ilyen oltást hepatitisz-B ellen, és a korszerű influenzavírus-vakcinák is pont ilyenek. (Más gyártótól, nem a Novavaxtól.)
Az influenzavírus sok vonatkozásában hasonlít a koronavírusokhoz (sokban meg nem…), egyik ilyen hasonlóság, hogy kapszidját kívülről, hasonlóan a süni alakú koronavírushoz, sejtkötődést kialakító fehérjék borítják, melyek segítségével fertőz. Mint már említettük (IV. rész) ezek az influenza H és N (utána szám áll) különböző, nagyon nagyszámú variánsainak jelző, a H Hemagglutinint az N pedig Neuramidázt jelent. Mivel a hemaggutinból eddig 16, a neuramidázból 9 fajtát írtak le, a vírusnak meglehetősen sok variánsa tud létrejönni, akkor is, ha nem fejleszt magán, pedig csinálja. A vége általában egy akkora madárinfluenza, hogy Honkongtól Kingkongig kukorékol, és a boldog békeidőkben még ezzel ijesztgették az embereket.
Zoom

Az influenzavírus(ok) külső burkát hasonlóan borítják a hemagglutin-, és neuramidáz-molekulák, mint az S protein a SARS-CoV-2 felszínét. Az első szintetikus protein vakcinákat az influenzavírus ellen fejlesztették (ezek már évek óta használatosak), mivel ezek felszíni proteinjei jól másolhatóak és erős immunhatást váltanak ki. Kép forrása: Influenza Virus: The Flu, Genetic Drift & Shift, Neuraminidase & Hemagglutinin | Stomp On Step1
Az influenzavírusok ún. orto (azaz: rendes, normális, elsődleges) myxovírusok, és szintén RNS vírusok, mint a koronavírusok is, de ők egyszálúak, és negatív szálúak, azaz róluk komplemener DNS húzódik le. Sokban hasonlítanak a koronavírusokra: alapvetően nem emberi, hanem madarak megbetegedését okozó kórokozók, róla könnyedén terjed viszont át emberre, és súlyos, kiterjedt pandémiákat okozott a múltban (de tényleg…). A vírusok, erről is szóltunk már, nagyon rendezett, stabil külső burokkal rendelkeznek, amelyet általában csak egy vagy két fehérje alkot. Ezért a vírus kapszidja mértanilag meglehetősen szabályos általában: hengeres, lebenyes vagy ikozaéder, nagyon ritka, hogy ettől eltér (pl. az ebolát okozó filovírus). Ezen a stabil „frame”on viszont amennyiben vannak, a receptorhoz kapcsolódó fehérjék tömegei vannak jelen. Ezek nagyon jó fejlesztési alapot jelentenek a vakcináknak, merthogy ez látszik a vírusból, ezzel találkozik az immunrendszer.
Mivel nagyon-nagyon sokféle influ van, influenza elleni védőoltásokra is nagy számban van szükség, és mivel a vírus nem jelenti be előre, jövőre melyik variánsa okozza majd a járványt, ezért az aktuális védőoltásnak többféle, szóba jöhető törzsre kell védelmet nyújtani. A legtöbb influenza elleni védőoltás (amelyet stabil izotóniás oldatban kell tárolni) több komponensű, általában 4-6 féle influenzát tartalmaz, összesen 40-80 mikrogramm megdöglesztett vírust, így van azért több-kevesebb hatása, hogy a jelenlévő variánsok legalább részleges védelmet nyújtanak a felbukkanó variáns ellen.
Tudjuk, tudjuk, hogy az obligát influenza elleni oltások hatékonysága korlátozott, plasztikusabban fogalmazva sok esetben sz.rt se érnek, már eltekintve attól, hogy az influenza ellen oltott ember hatványozottan kapja el a közönséges rhino-, és koronavírus-fertőzéseket, és telekürtöli a közösségi médiát azzal, hogy az influenzaoltástól influenzás lett (pedig nem, csak náthás). Ezért az egészségiparban egyfajta nyomásként jelentkezett nagyobb hatékonyságú oltás kifejlesztésének vágya, mivel egy ponton túl a vakcina a kutyának se kell. Ezért igazi vírus helyett mennyivel egyszerűbb készíteni tiszta H és N proteineket, és ezek keverékével oltani. Ezek segítségével az elmúlt 4-6 évben már szemmel láthatóan nagyobb hatékonyságú oltóanyagok készíthetőek. Más kérdés, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy viszonylag enyhe tüneteket produkáló influenzát ettől még olcsóbb kapni, mint trippert, azaz az influenzaoltásra is igaz, hogy alapvetően a súlyos lefolyástól, a veszedelmes szövődményektől véd, azaz a lakosság nagy (egészséges immunrendszerű, fiatal, kevéssé lerohasztott szervezetű) részének kb. semmi szüksége se rá, mert egyébként is megússza az egészet pár nap taknyolással, és némi konyak és páros izzadás sokkal jobb gyógymódja az influenzának, mint az oltás. De más betegségek ellen is fejlesztettek már biotechnológiai úton előállított „műfehérjét”, mint oltóanyagot, és ezek már nagyjából 2014-2015 óta használatban vannak, engedélyezett oltások.
Ezen az úton indult el a Novavax is. Logikus, hogy olyan gyógyszercég, amelynek van ilyen irányú tapasztalata, és mint minden (kivétel nélkül: minden! Csak van, akiknek nem jött össze. Olyan neves, hatalmas vállalatok, mint a Novartis vagy a Merck is elbukták a saját koronavakcina-fejlesztésüket. Persze, alvállalkozóként azért komoly pénzeket harapnak. A Pfizernek például igen csekély az injekciótöltő kapacitása, így bérmunkában a vakcináját nagyrészt más cégek szerelik ki neki. A Novavax nem egy régi vállalat, 1987-ben alapították, és szinte kizárólag oltóanyagokkal foglalkozik, nagynak éppen nem nevezhető. Mellesleg a Novavax (is) feltűnően jó kapcsolatokat ápol a Bill és Melinda Gates alapítvánnyal, akik számos vakcinájuk kifejlesztését (is) már megfinanszírozták, a Novavax oltóanyagát, annak ellenére, hogy profi cucc, mégsem „nyomták” olyan módon, maga a cég úgy látszik, lemaradt a globális versenyben. Nem baj, majd behozzák.
A Novavax vakcinája – hivatalos nevén a NVX-CoV2373 – közel 30 000 fős amerikai és mexikói és 15 ezres britanniai klinikai vizsgálati eredmény alapján 90-91 százalék közötti védettséget biztosít, és a súlyos megbetegedéssel szemben közel 100 százalékban, azaz védettsége semmivel sem marad el az mRNS vakcinákétól. A Novavax fejlesztése kb. ugyanakkor indult meg, mint a jelenleg tömegesen használt oltóanyagoké, viszont a sors és az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság kifürkészhetetlen akaratából messze-messze nem kapta meg azt a presszionálást, amelyet pl. a Pfizer oltóanyaga, ezért nekik hiánytalanul végig kellett menni három klinikai vizsgálati fázison, egymástól elkülönítve (míg a gyorsított eljárásban engedélyezett vakcinák esetén párhuzamosan folyt a „megelőlegezett” (plasztikusan fogalmazva) törzskönyvezési eljárás a klinikai vizsgálatokkal. Ezért a Novavax készítménye csak júniusra lett „kész”, míg a versenytárs-vakcinák jelentős része már 2020 novemberére.
Mi ez a vakcina? Egy speciális, rovarból (egyébként tudomásom szerint egy lepkeszúnyogféléből) kinyert sejtvonalat módosítottak genetikailag, hogy termeljen S proteint. A vírus egyéb genetikai anyaga nem szerepel, mert konkrétan a génsebészeti eljárásban a koronavírus nincs ott lombikban. Mivel az S protein szekvenciája ismert (mint a különböző, ma már igen nagy számú variánsú SARS-CoV-2 törzs teljes genomja) ennek megfelelő (pontosabban egy picit megfaragott) szintetikus DNS darabot kell készíteni és vinni be a sejtvonal genomjába. Mivel a DNS – ilyen méretben főleg – meglehetősen sérülékeny, ez egy kissé macerás folyamat, de mint általában a molekuláris biológiai kutatásban, ezt meglehetősen egyszerűen össze lehet hozni. Egy viszonylag nagy mennyiségű sejtszuszpenzióba igyekeznek betuszkolni a kérdéses szakaszt, és vagy sikerül, vagy nem. Ez esetben is lehetne plazmiddal, lásd IV. fejezet, de konkrétan ők másképpen csinálják, konkrétan kationos lipofekcióval, ami annyit jelent, hogy egy speciális mosószerszerű vegyületet (csak a közhasználatú mosószerek nagyobbik része anionos) gyártanak, amely egy zsírokból és aminosavakból készített nagymolekula, (lipoproteid), amely felületaktív tulajdonságú, és a vízben pozitívan töltődött. Ezzel keverik össze a bevinni kívánt DNS-t, és ez a vegyület kb. szépen átkúszik a sejthártya foszfolipidjein, és már bent is van, különösen, ha némi külső elektroforézissel erre rásegítenek. Ez nagy gyakorlati tapasztalatot és trükköket kívánó meló, de akinek megy, az kb. akármit be tud vinni a célsejtbe. Tehát csak egyszer kell kidolgozni, és utána rengeteg a lehetőség, ezért van előnyben egy olyan cég, amelynek van bejáratott molekuláris biológiai gyakorlata. A sejteket gyakorlatilag izolálva szaporítják (ezért egyszerűbb bacival dolgozni, azokat könnyű) és nincs más teendő, mint megvizsgálni, melyik termeli az S proteint. Itt riporter gének (lásd IV.-V. részben) itt nem kapnak szerepet. Utána pedig nincs más, mint a sejtvonalat, akinél sikerült, tovább tenyészteni.
Köztes megjegyzés: rovaroktól származó sejtvonalakat meglehetősen ritkán használnak most még jelenleg a biotechnológiában, főleg azért, mert a legtöbb magasabb rendű sejtvonal, amely korlátlanul szaporodni képes (vagy közel korlátlanul) ráksejt, és a rovarok ritkán kapnak rákot. (A méhnyakrák, az más.) Ráadásul, bármennyi biológus is rohangál a bolygón, marha kevesen foglalkoznak azzal, hogy legyek belében keresgessenek valamiféle daganatot.
Zoom

Bármely jól képzett repülőmérnöknek előadják a fizikai paramétereket, meg kell állapítsa, hogy a szarvasbogár - súlypontja, alakja, légellenállása, hajtóműteljesítménye, szárnyfelületének mérete, stb. miatt - nem repülhet. Az, hogy ez felszálljon, képtelenség. Ez csak annyiban tartozik a témához, hogy sose feledjük el, hogy az emberi tudás véges és korlátolt. Kép forrása: stagbeetlemonitoring.com
Épp elég borzasztó látni, ahogy egy szarvasbogár repül. Bármelyik áramlástan-fizikus vagy repülőgép-tervező megmondja, hogy ez képtelenség. Pedig… nagyon is célszerűek biotechnológiai célokra, ugyanis a rovarsejtek alacsonyabb oxigéntenziót igényelnek, ezáltal jobban életben tarthatóak tenyésztőreaktorban. Ennek az oka a rovarok anatómiájában rejlik. A rovarok nyitott keringése nem szállít oxigént, a rovaroknak nincs heamoglobinjuk, ezért nem piros a vérük (kivéve a szétlapított jóllakott szúnyogot, de neki az nem sajátja…), ezért nem döglenek meg szén-monoxidtól (hány, de hány helyen lehet olvasni, hogy jaj, vigyázz, mert ha a lakásodban azt látod, hogy döglenek a legyek, rossz a kazánod, te is meg fogsz halni… nos, a macskád meg a papagájod előbb elpusztul (mert testtömeg/testfelület aránya alacsonyabb, anyagcseréje gyorsabb, érzékenysége magasabb), de a rovarok nem, őrájuk a CO nem mérgező). A rovarok légzése (eltekintve a legkisebbekétől és a vízben élőkétől) tracheákkal, azaz légcsövekkel történik, azaz lényegében egyszerűen átszellőztetik magukat, ennek a hatékonysága azonban nagyon gyenge, ami miatt a rovarsejtek az emlős-, és madársejtekhez képest, kis oxigéntartalmú környezetben is elvannak (és ugyanezen oknál fogva a rovarok nem képesek egy bizonyos méretnél nagyobbra nőni, a herkulesbogár kb. a maximum, mert egy ponton túl már a tracheás légzés nem tudja biztosítani az állat ellátását, így a rossz képregények méteresnél nagyobb emberevő bogarai és gyilkos darazsai megmaradnak az agy nélkül fantáziálni próbálók rémálmainak). Tehát a jövőben számíthatunk arra, hogy egyre gyakrabban fognak a bioreaktorokban valamiféle bogársejtvonalat tenyésztgetni. Csak Bogár Laci bácsi meg ne tudja.
A jól tenyészthető sejtvonalat a szokásos biotechnológiai tenyésztési fogásokkal, több méretnöveléssel tenyésztik, és közben ők termelik, termelik az S proteint. Mikor a tenyésztés kész, az S protein koncentrációja elérte az elérhető maximumot (ez nagyjából szinte bármely állati sejtvonallal termelt protein esetén nagyságrendileg 1-2,5 g/liter fermentlé, de sokszor ennél is sokkal kevesebb, míg egy profi antibiotikum-termelés esetén akár a 20 g/liter kihozatal is elérhető), a sejteket leölik (megfőzik), feltárják, majd szeparálják. A szeparált sejtmassza megy a kukába, az oldat pedig kromatográfba, ahol megfelelő sóoldatokkal szépen elválasztják a többi fehérjefrakciótól. Maga az oltás ezzel nem kész, mert maga az S protein nem fog tudni ilyen töménységben stabil maradni. Ezért a vakcina tartalmaz némi mosószert. Nem mosóport persze, vagy konyhai mosogatószert, hanem a szervezet által is használt felületaktív anyagokat. Erre a célra aminált foszfolipidek szolgálnak, így beadva az S protein jól eloszlik az érpályában. Az S proteinnek, szemben az mRNS-el, nem kell bejutni magába a sejtekbe.
Elég, ha a vér-, és nyirokkeringésben van jelen, mert az immunsejtek itt felismerik. Ezért az S protein alapú oltóanyagot, szemben az mRNS vakcinákkal, nem kell mélyfagyasztani (de azért igényli a hűtést), jobban eltartható, mert nincs olyan kémiailag meglehetősen instabil összetevője, mint az mRNS oltóanyagok mikropartikulumai, amelyek könnyen egymásba olvadnak, majd flokkulálódnak, de mivel neki is van vivőanyag (foszfolipid) ha stabilabb is, de az eltarthatósága azért ennek is korlátozott. Egy ilyen S protein oltás mintegy 5 mikrogram S proteint tartalmaz. Nem tűnik soknak – de ez nagyságrendileg megközelítőleg 1013 darab molekulát jelent, ami több mint elég egy jó pár darab B-limfocitát el tud érni (lásd XV. rész). Eleget ahhoz, hogy az oltás működjön.
Tudjuk, tudjuk, hogy a gonosz koronavírus meglehetősen szereti azért az S proteinjét is így-úgy módosítgatni, annak érdekében, hogy könnyebben tapadjon és jusson be a célsejtbe. Maga a receptorhoz kötődő rész nyilván nem változik (mivel a receptor se), de a többit még lehet csiszolgatni.
Adja magát a kérdés: nem lehetne-e olyan immunválaszt kicsiszolni, amely konkrétan az S protein annak a szakaszára, arra a 6-8 aminosavra reagál, amely ténylegesen és közvetlenül hozzákötődik az ACE-II receptorhoz? Nyilván stabilabb lenne maga az oltás, meg mondjuk, olcsóbb és egyszerűbb is. De, ami a legfontosabb: most már foshat bármilyen mutánst, akkor se tud mit tenni. És ez remekül hangzik.
Nos, szerencsére nem lehet, de ha lehetne, akkor se lenne jó ötlet. Az antigénnek egy bizonyos méretet el kell érnie, nagyon-nagyon kevés olyan eset ismert, hogy 20-25 aminosavnál rövidebb peptidláncok antigénként működnének. Az ennél rövidebb a szervezet számára általában törmelék (de persze, léteznek nagyon-nagyon fontos, 3-20 aminosavból álló, biológiailag aktív peptidek, pl. peptidhormonok, pl. az oxitocin, a szervezet egyik legfontosabb redukálóanyaga, a három aminosavból felépülő glutation, vagy említhetném a gyilkos galóca rettenetes mérgét, a nyolc aminosavból álló amatoxin-A-t is), az immunglobulinok ilyen kicsi peptidre nem tudnak „ráfogni”. Mi lenne, ha lenne? Baj lenne. Mivel 20 fajta aminosavból készülünk, nem nehéz kiszámolni, hogy hat véletlenszerű aminosavnak húszféle alkotóból csak 64 millió kombinációja van, ami így elsőre nem tűnik kevésnek, de ez bőven elég ahhoz, hogy legyen bennünk igen nagy valószínűséggel mindegyik. Azaz, a saját fehérjéinknek is legyenek ilyen szakaszai, azaz az így kialakított immunitás súlyos autoimmun-megbetegedéshez vezethetne. Ha nem is mindenkinél, de a lakosság igen nagy százalékánál. Lehetséges lenne, hogy egy 500 aminosavból álló lánc esetén ez felléphetne? Á, dehogy, sőt, még 100 aminosav hosszú lánc is (20100) akkora számot jelent, ahány atom nincs a világegyetemben, sőt, milliárdszor milliárdszor milliárd világegyetemben se. (Többek között már itt bukik „az élet véletlenül alakult ki, Isten márpedig nincs” koncepció. Egy viszonylag egyszerű peptid sem jöhet létre csak úgy véletlenszerűen. Nem volt hozzá elég anyag és idő.)
A Novavax vakcinája nem tartalmazza a teljes S proteint, hanem annak csak mintegy kétharmadát. Ehhez olyan szekvenciákat illesztettek (bizonyos aminosav-sorrend-mintázatok nagyon idegesítik az immunrendszert, és ezekre feltűnően „harapnak” a limfociták) amelyek növelik a hatékonyságot. Magától értetődik, hogy maga a tervezett és gyártott S protein ezért egy teljesen emberi találmány, és az őt kódoló génszakasz is ennek megfelelően mesterségesen szintetizált. Az így kapott módosított protein azonban láthatólag kialakítja a védelmet a természetes variáns – variánsok – ellen. És kialakítja, a vakcina jó, és mivel nincs benne vírus, fertőzni nem tud, érdemleges mellékhatásai pont annyiak, mint amennyi akkor jelentkezne, ha ugyanakkora mennyiségű izotóniás oldatot adnának az embernek némi foszfolipiddel. (Azaz kb. nulla.)
A Novavax 200 millióra már leszerződött az Unióval, de jelenleg még sem az Unió, sem az amerikai FDA nem adott forgalmazási engedélyt erre a vakcinára. Az ausztrálokat ez pont nem érdekli, ők több mint 50 milliót rendeltek, mivel Ausztráliában még eléggé alacsony az átoltottság, gondolom, meg még a kengurukat se oltották be. A sajtóhírek szerint ez őszre, nagyjából október elejére várható (a jóváhagyás és a tömeggyártás is), ami arra utal, hogy a járvány még azért ennél hosszabbra van tervezve, mert a tortából mindenki szeretne úgy-ahogy részesedni.
A Novavax azt állítja, hogy 16 dollár körüli áron tudja piacra tolni a vakcináját (biztosan így is keresnek rajta..) ami azért jelentős, mert így az oltások áldásaiból azok a szegényebb országok is bőven részesülhetnek, akik mondjuk a drágábban adott vakcinákat nem engedhetik meg a lakosságuknak, sőt, ismerve ezen országok helyzetét, egy pohár tiszta vizet se engedhetnek meg a csapból. (Nekünk meg, mint egy falat kenyér, úgy hiányzik, hogy ezen népesség tovább szaporodjon, ugyebár, és Európába tóduljon…) Természetesen egy ilyen, globális mértékkel mérve apró cég messze-messze nem rendelkezik akkora biotechnológiai fermentációs és injekciótöltő kapacitással (sőt: gyakorlatilag semmivel se!), hogy ezt önmaga elő tudja állítani, de értelemszerűen indiai, amerikai, japán, sőt, cseh gyógyszergyártók kapacitásait tervezik használni, azaz őket „alvállalkozóként” (kooperátorként, bérgyártóként) vonja be. Olyan gyógyszeripari óriás, mint a japán Takeda, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója, vagy a biotechnológiai gyógyszergyártás egyik globális vezetője, a AGC Biologics, vagy a másik japán vegyipari techóriás, a FujiFilm „alvállalkozója” egy, lényegében csaknem garázscégnek! Hoppá! Így lehet nagyot szakítani. Mert a globális világban ez így megy, és az üzletből senki se szeretne kimaradni, az se, aki később rúgta be a motort. A nagyvállalatoknak – mivel tőkeerősek – megéri, hogy ők csak a profitból részesüljenek, ugyanakkor a fejlesztés kockázatát és költségét mások viseljék. Adott esetben leállítja a már folyamatban lévő akár már százmillió dollárt „megevett” fejlesztését is, ezzel megtakarítva a még hátralévő fejlesztési költséget, és máris berendezkedik arra, hogy mennyiért fog bérgyártani. (A gyógyszeriparban ezt az együttműködési rendszert nevezik CDMO-nak.) A kicsinek meg nincs választása, tizenkilencre húz lapot, ebbe százból kilencvenkilenc tönkremegy, a Novavax meg úgy tűnik, úgy látszik, megfogta az Isten lábát. Vagy a sátánét, ezt majd eldönti az idő.
Az, hogy miről is szól ez a főleg a sajtóban tomboló járvány, sejtetni engedik az ilyen történések.
Mindenesetre a szintetikus vírusprotein alapú oltóanyagok gyártása nagy jövő előtt áll, mert áruk folyamatosan csökken, a biotechnológia megy előre, a megbízhatóságuk magas, a mellékhatásaik, kockázataik igen alacsonyak, valószínű, hogy 20 éven belül a legtöbb területről (ahol nem azonosítható egy „vezető antigén”, ott nem, így pl. pestis ellen biztos nem lesz ilyen oltás) teljesen kiszorítja a hagyományos fermentációs oltóanyag-gyártást, ahogy a korszerű fermentációs alkoholgyártás is kiszorította az etilénből történő alkoholgyártást, egyszerűen mert olcsóbb és hatékonyabb. Így ma már olyan bolond világot élünk, hogy már a földgázpálinka se igazi…
Vérnyúl
(A szerző olvasónk.)
Irodalom:
Nyeste László: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok, Műegyetemi kiadó, 1997
De Robertis – Nowinski – Saez: Sejtbiológia, Akadémiai kiadó, 1974
Nyitray László: Géntechnológia és fehérjemérnökség, ELTE jegyzet, 2013
https://index.hu/techtud/2021/06/15/jon-a-novavax-covid-vakcina---mas-a-hatasmechanizmus/
https://www.vg.hu/cegvilag/2021/06/jelentos-attorest-ert-el-a-novavax-koronavirus-elleni-vakcinaja
https://qz.com/1950365/what-is-the-novavax-vaccine-and-how-does-it-work/
https://ir.novavax.com/2021-06-22-Novavax-Statement-on-Completion-of-the-National-Research-Council-of-Canada-Biologics-Manufacturing-Centre
https://www.abc.net.au/news/2021-06-15/what-is-novavax-vaccine-trial-results-when-australia-mrna/100215354
Az előző részek:



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready